Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
TÖTSZEGI TEKLA: Feliratos kerámiák az Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményében
Tötszegi Tekla FELIRATOS KERÁMIÁK AZ ERDÉLYI NÉPRAJZI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN 1 Az írásantropológia mindennapi, köznapi írásbeliségnek (écriture quotidienne, écriture ordinnaire) nevezi az íráshasználatnak azt a szakaszát, amely az írás széles körben való alkalmazásával, a mindennapi és privát szférában való térhódításával jellemezhető. A különböző kontextusokban megjelenő, változatos tartalmú és funkciójú, az alfabetizálódás különböző szintjén álló íráshasználatról árulkodó, különféle technikai kivitelezésű „mindennapi írás" az iskolaitól, a hivatalostól, illetve az irodalmitól 2 való különbözőségében, az írás domesztikálásának gesztusában fogható meg. 3 KESZEG Vilmos 1980-as években, I 990-es évek elején végzett egyéni kutatásai 4 már jelzik, a későbbiek 5 pedig tartalommal töltik ki azt a kutatási paradigmát, amely alapján irányításával a kolozsvári BBTE Magyar Néprajz és Antropológia tanszékén a populáris írásbeliség 6 különböző formáit, azok változásait, kontextusait, a hozzájuk kapcsolódó mentalitásokat és habitusokat vizsgáló komplex kutatási program bontakozik ki. 7 Jelen tanulmány ennek a kutatási programnak a keretében végzett, a tárgyfeliratozás gyakorlatára irányuló vizsgálat részeredményeit mutatja be. Az írás metamorfózisa a 19-21. században. Az írás funkciói, kontextusai, formái és jelentései az erdélyi társadalomban című kutatás forráskorpuszát a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményeiben található feliratos műtárgyak képezik. A kutatás a következő elméleti felvetésekből indul ki: 1. A tárgyak a kulturális gyakorlat társadalmi kapcsolatokat is megtestesítő, hordozó- és jelentésfunkcióval bíró megszilárdult formái. 8 2. Az írás egy adott felületen - egyebek között különböző alapanyagú, textúrájú, méretű, különféle technikákkal kivitelezett tárgyakon - elhelyezett vizuális természetű kommunikációs mód és eszköz. Az írás létrehozását, használatát egyéni és kollektív habitusok szabályozzák, ezáltal az írás társadalmi jelentések, szándékok, attitűdök rögzítésére, kifejezésére alkalmas. 9 A fentiek értelmében a kutatás a következő kérdések megválaszolását célozza: I. Milyen időszakban jelenik meg, illetve válik általánossá Erdélyben, 1 0 köznépi körökben a tárgyfeliratozás gyakorlata? 2. Mely földrajzi, illetve társadalmi keretek bizonyultak kedvezőnek a köznapi tárgyfeliratozás szempontjából? 3. Milyen jelentéseket, motivációkat, attitűdöket fejeznek ki a feliratok? Ahogyan az alfabetizálódás is előbb a felsőbb társadalmi státusúak körében vált általánossá, a feliratos tárgyak (a tárgyfeliratozás gyakorlata, illetve felirattal ellátott tárgyak használata) is ebben a közegben terjedtek el hamarabb. Nyugat-Európában már a 16. századból nagy számban maradtak fenn a köznépi háztartásokban használatos feliratos tárgyak is, magyar vonatkozásban viszont a szakirodalom" jóval későbbre, mindössze a 18. század má1. Készült az Európai Szociális Alap (ESF) társtámogatásával, a Babes-Bolyai Tudományegyetem POSDRU 89/1.5/S/60189 posztdoktori ösztöndíjprogramja keretében (Project co-financed from the European Social Fund through the Sectoral Operational Program for Humán Resources Development 2007-2013; Priority axis I "Education and training in support of economic growth and development of a knowledge-based society"; Major Area of Intervention 1.5 "Doctoral and Postdoctoral Programs in support of research"; Title of the project: "Innovative Postdoctoral programs for Sustainable development in a Knowledge based Society"). 2. Ez utóbbi ismérvei Dániel FABRE szerint a mú'teremtés szándéka, a szerző hitelesítő aláírása, valamint a nyomtatvány szentsége (FABRE, Dániel 1993: I I). 3. L. CHARTIER, Roger-HÉBRARD, Jean 1991.; FABRE, Dániel 1997.; CHARTIER, Roger 2001.; KESZEG Vilmos 2008. 4. Eredményeit lásd KESZEG Vilmos 1989.; 1991. 5. Főbb eredményeit lásd KESZEG Vilmos 1996.; 1997.; 2006.; 2008. 6. A terminus az intézményes kereteken kívül, s az intézményestől eltérő formában folytatott, a mindennapi élet keretében, saját elhatározás nyomán gyakorolt íráshasználatra vonatkozik (KESZEG Vilmos 2008. 31). 7. 1995. november I l-én, Kolozsvárt került sor az első olyan magyar néprajzi konferenciára (írás, írott kultúra, népi kultúra), amelynek témája a populáris írásbeliség volt. A BBTE Magyar Néprajz és Antropológia tanszékén KESZEG Vilmos 1997 óta tanítja az Irásantropológia című tárgyat, az általa irányított kutatások eredményei szakdolgozatokban, doktori disszertációkban, szakkiadványokban hozzáférhetők. 8. KASCHUBA, Wolfang 2004. 191-192 9. KESZEG Vilmos 2008. 166., 173. 10. A megnevezést a legtágabb értelemben használom, ide értve a történelmi Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot egyaránt. Ezt a megközelítést több szempotból is indokoltnak tartom. Az Erdélyi Néprajzi Múzeum tárgyállományának meghatározó része ebből a három nagyrégióból származik. Különösen a kézművesek által készített tárgyak esetében gyakori, hogy egy adott központhoz sorolható tárgy használata földrajzilag igen széles, gyakran a régión kívüli területre jellemző. Bár például kerámiatárgyak bizonyos központhoz való sorolása kapcsán léteznek bizonytalanságok, különbségek (lásd. például KRESZ Mária 1972), az előállítás lehetséges helye e vitás esetekben is mindenképp az általam megjelölt három régióban található. I I. A téma kutatásának korai eredményei K. CSILLÉRY Klára, illetve KRESZ Mária nevéhez kapcsolódnak (K. CSILLÉRY Klára 1979.; 1980.; 1985.; KRESZ Mária 1954.; 1983), akik a korabeli muzeológiai gyakorlattal összhangban a feliratos tárgyakat a gyűjteményben szereplő műtárgyak időrendi besorolásához, központhoz, alkotóhoz való kötéséhez, a népi kultúra alakulástörténete megismerésére használták forrásként. K. Csilléry Klára hívja fel a figyelmet a múzeumokban felhalmozott tárgyi anyag kvantitatív elemzésének lehetőségeire is (K. CSILLÉRY Klára 1985). Az 1990-es évektől napjaink felé közeledve megszaporodnak a feliratos tárgyak vizsgálatát célzó kutatások, azok eredményeit bemutató publikációk, kiállítások. A teljesség igénye nélkül lásd K. CSILLÉRY Klára 2001.; VEREBÉLYI Kincső 2001.; KAPROS Márta 2001.; FERENCZINÉ SEEDLMAYR Krisztina 2001.; LIMBACHER Gábor 2001.; IKVAINÉ Sándor Ildikó - Sz. TÓTH Judit 2003.; TÖTSZEGI Tekla 2007.; Katona Edit 2009. 79
