Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

GAZDA ENIKŐ: Az udvarház árnyékában. A futásfalvi Hamar család

valószínűleg gyarapítani akarta a telek gyümölcsállomá­nyát. De azt is jelzi, hogy a telken marhatartás folyt, tehát feltételezhető, hogy istálló, valamint csűr is lehetett. A telken lévő épületek a zsellérek beköltözésekor viszony­lag jó állapotban lehettek, mert Ignác csupán az „épüle­tekben eshetendő kevés hibák" kiigazításáról rendelkezett. Az épületet majdnem teljesen üresen bocsátották az ar­ról gondoskodó jobbágyok kezébe. „A Curiában lévő dirib darab portékák"-at a gabonásba zárták, ez természetsze­rűen gabonás jelenlétét erősíti meg a telken. Lajos 1811 nyarán fejezte be a tanulmányait. Amint egy későbbi beszámolójából kiolvasható, röviddel jogászi kép­zése befejezése után a Kézdiszék törvényszékén kapott ál­lást, amely a század első éveiben - a Székely Nemzeti Mú­zeumnál megőrződött törvényszéki jegyzőkönyvek szerint - Szentkatolnán működött, léhát a szentkatolnai Cseh Só­fiával, menyasszonyával a törvényszéki állásának köszönhe­tően ismerkedhetett meg. 1812-ben már eljegyzést fontol­gatott, és hamarosan meg is nősült: „Nőmmel Cseh Sofiá­val a Hazassagi szentséget fel vettük 1813-ba Febr(uár) havá­ba Sz. Katolnán a templomba a R. Catholica Anya Sz. Egyház­nak szokott szertartása szerénti ünnepélyei". 3 7 Atyja nem ör­vendett a választásának. Amint egy későbbi panaszlevelé­ben kihangsúlyozta: „noha tanulásának elvégzése utánn ha­za jött, tsak hamar minden előre való edgyezés nélkült Há­zassági életre vetemedett a Leány Testvéreinek még Hajadon és neveletlen létekben, és el nem távoztatható Óhalyát nem akadállyoztathattam -de a meg esvén, Kívánsága szerént én is minden Futásfalvi volt kevés Örökségemet Curialisommal lakásul által adtam a nélkült, hogy onnan 1813-tól fogva leg kissebb résztis vettem volna, és ami kevés fel kelhetőm jutott az Atyámtól, háromszoroson többet adtam melléje". 3 8 Vajon miért nem örvendett az atya a fia Cseh Zsófiá­val kötött házasságának? Hiszen a „nemzetes" jelzőt nem akárkire alkalmazták Háromszéken, márpedig Zsófia te­kintetes nemzetes Cseh Imre lánya volt... Hamar Ignác el­lenszenvét az válthatta ki, hogy Zsófia a házasságkötéskor már apátlan-anyátlan árva lány volt, akinek még ráadásul több testvére is volt. 3 9 Zsófia hevenyészett, nagyapja ál­tal írt hozománylevele csupán május 26-án, tehát az es­küvő után három hónappal állt össze, és a hozománylel­tár egyáltalán nem tartalmazott földeket. (5. sz. Mellék­let). A házassága révén vagyont teremtő Hamar Ignác a nevelési elvei kudarcaként érzékelhette tehát a fiának lát­szólag vagyont nem ígérő házasságát. Bár futásfalvi birto­kát - amint láttuk - 1813-tól végleg Lajos kezébe bocsá­totta, de az engedetlen fiú további segítésétől elzárkó­zott. Amint azt Hamar Lajos egy 1850-ben megfogalma­zott, visszaemlékezésekben gazdag panaszleveléből meg­tudhatjuk, „oskolai tanulásom bévégzésével (atyám) szép vagyoni állása mellettis minden lehető segedelmezését tőllem megvonta, s csupán egy pusztuló félbe lévő Futásfalvi kis Joszágotskának engedett birtokosává". 4 0 Ezek az információk azt jelzik, hogy a fiatal házaspár szegényes körülmények közt, minimális lakásberende­zéssel kezdhette a futásfalvi létét. Zsófia hozományából pusztán egy tiszafa kasztén, egy kanapé, hat szék és egy tiszafa asztal került a futásfalvi kúriába. Ez a bútorzat azt jelzi, hogy Zsófia kelengyéjének összeállítói alkalmaz­kodtak a nemesi hozományok bútorzatának tipikus mennyiségi arányaihoz és tárgytípusaihoz. A 19. század elején csaknem valamennyi háromszéki nemesi hozo­mány létrehozói törekedtek arra, hogy keményfából ké­szíttessenek bútort. A kasztén, a kanapé, a 6 darab pár­nás szék már magában is a nemesi létforma külső jele volt, de a nagy számú (12 db) derékalj és (18 db) párna, a selymes paplan, a selyem ágytakaró, a takácsok által szőtt abroszok is eléggé drága, nehezen beszerezhető portékák voltak. A vörösesbarna színű, igen kemény és tömör fájú tiszafa a környezetvédő szakemberek szerint a Nemere hegységben, a gyimesi erdőségekben és a Békási szorosban volt őshonos, ahol a tölgyek közt élt e fatípus. Mivel a tiszafa nem nőtt vastag törzsű faóriássá, így eléggé sok fát kellett felhasználni egy bútorgarnitúra összeállításához. 4 1 így az ebből készült bútoroknak a megmunkálását sem bízták bizonyára az olcsó fenyőbú­torok készítéséhez szokott, silányabb minőséget produ­káló falusi asztalosok kezére. Mivel a bútorok festett vi­rágozása jóformán csak a puha fenyőbútorok készítése esetén volt szokásban, így a futásfalvi kúriába kerülő bú­tor minden bizonnyal díszítetlen (virágozás nélküli), esetleg faragott bútor lehetett. Nem tartjuk valószínű­nek azt sem, hogy politúrozott bútorról lett volna szó: a 19. század első feléből származó hozománylevelek ta­núsága szerint Háromszéken a politúros bútorzat az 1830-as években vált divatjelenséggé, s mivel ennek használata szintén státusjelölő volt, így az ezen techni­kával készült bútorok esetében általában kihangsúlyoz­ták a kelengyék összeírói, hogy politúros. 4 2 A nagy számú derékaljra (tollal töltött szalmazsákok­ra) hamarosan nagy szüksége lett a friss házasoknak, mi­vel a kor házassági ideáljához Hamar Lajos és neje is al­kalmazkodott: hamarosan bőséges gyermekáldással aján­dékozta meg őket a sors. Amint a jogász Lajos 1860 kö­rül fogalmazott házassági összegzéséből kiderül, „a törvé­nyes házasságunk következtébe 10 gyermekeknek voltunk Szüléi, melyek közül hat az örökkévalóságba át költezvén, négy pedig már nagy koruságra jutott."* 3 Hamar Lajos életében az 1816-os esztendő radikális fordulat évévé vált. Bogdán Klára, az édesanya halálával agresszív veszekedések, perek sorozata kezdődött a kovásznai fiúleányi vagyon felett, ami teljesen megrontot­ta Lajos kapcsolatát az édesapjával. Ahhoz, hogy ennek a pernek az alapjait megértsük, tisztáznunk kell, mit is tar­tott a székely jogrend az ingatlanok örökléséről. Mivel a székelyek kollektív nemességet nyertek hadi kötelezett­37. SÁLvt, F 65 / 5, V Csomag, I 148. levéltári egység, I. 38. SÁLvt, F 65 / 5, II. Csomag, 371. levéltári egység, l-l verso. 39. A rendelkezésünkre álló dokumentumokból Zsófia testvérei közül Cseh Ágnes, József, Sándor, Miklós és Ignác neve azonosítható. 40. SÁLvt, F 65 / 5 - Hamar család, V Csomag, 947. levéltári egység, I. 41. Köszönöm Kakas Zoltán etnobotanikus volt kollégámnak, hogy a tiszafa előfordulási helyeinek ismertetésével munkám segítette. 42. SZŐCSNÉ GAZDA Enikő 2010. kézirat. 43. SÁLvt, F 65 / 5 - Hamar család, V Csomag, I 148. levéltári egység, I. 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom