Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
GAZDA ENIKŐ: Az udvarház árnyékában. A futásfalvi Hamar család
valószínűleg gyarapítani akarta a telek gyümölcsállományát. De azt is jelzi, hogy a telken marhatartás folyt, tehát feltételezhető, hogy istálló, valamint csűr is lehetett. A telken lévő épületek a zsellérek beköltözésekor viszonylag jó állapotban lehettek, mert Ignác csupán az „épületekben eshetendő kevés hibák" kiigazításáról rendelkezett. Az épületet majdnem teljesen üresen bocsátották az arról gondoskodó jobbágyok kezébe. „A Curiában lévő dirib darab portékák"-at a gabonásba zárták, ez természetszerűen gabonás jelenlétét erősíti meg a telken. Lajos 1811 nyarán fejezte be a tanulmányait. Amint egy későbbi beszámolójából kiolvasható, röviddel jogászi képzése befejezése után a Kézdiszék törvényszékén kapott állást, amely a század első éveiben - a Székely Nemzeti Múzeumnál megőrződött törvényszéki jegyzőkönyvek szerint - Szentkatolnán működött, léhát a szentkatolnai Cseh Sófiával, menyasszonyával a törvényszéki állásának köszönhetően ismerkedhetett meg. 1812-ben már eljegyzést fontolgatott, és hamarosan meg is nősült: „Nőmmel Cseh Sofiával a Hazassagi szentséget fel vettük 1813-ba Febr(uár) havába Sz. Katolnán a templomba a R. Catholica Anya Sz. Egyháznak szokott szertartása szerénti ünnepélyei". 3 7 Atyja nem örvendett a választásának. Amint egy későbbi panaszlevelében kihangsúlyozta: „noha tanulásának elvégzése utánn haza jött, tsak hamar minden előre való edgyezés nélkült Házassági életre vetemedett a Leány Testvéreinek még Hajadon és neveletlen létekben, és el nem távoztatható Óhalyát nem akadállyoztathattam -de a meg esvén, Kívánsága szerént én is minden Futásfalvi volt kevés Örökségemet Curialisommal lakásul által adtam a nélkült, hogy onnan 1813-tól fogva leg kissebb résztis vettem volna, és ami kevés fel kelhetőm jutott az Atyámtól, háromszoroson többet adtam melléje". 3 8 Vajon miért nem örvendett az atya a fia Cseh Zsófiával kötött házasságának? Hiszen a „nemzetes" jelzőt nem akárkire alkalmazták Háromszéken, márpedig Zsófia tekintetes nemzetes Cseh Imre lánya volt... Hamar Ignác ellenszenvét az válthatta ki, hogy Zsófia a házasságkötéskor már apátlan-anyátlan árva lány volt, akinek még ráadásul több testvére is volt. 3 9 Zsófia hevenyészett, nagyapja által írt hozománylevele csupán május 26-án, tehát az esküvő után három hónappal állt össze, és a hozományleltár egyáltalán nem tartalmazott földeket. (5. sz. Melléklet). A házassága révén vagyont teremtő Hamar Ignác a nevelési elvei kudarcaként érzékelhette tehát a fiának látszólag vagyont nem ígérő házasságát. Bár futásfalvi birtokát - amint láttuk - 1813-tól végleg Lajos kezébe bocsátotta, de az engedetlen fiú további segítésétől elzárkózott. Amint azt Hamar Lajos egy 1850-ben megfogalmazott, visszaemlékezésekben gazdag panaszleveléből megtudhatjuk, „oskolai tanulásom bévégzésével (atyám) szép vagyoni állása mellettis minden lehető segedelmezését tőllem megvonta, s csupán egy pusztuló félbe lévő Futásfalvi kis Joszágotskának engedett birtokosává". 4 0 Ezek az információk azt jelzik, hogy a fiatal házaspár szegényes körülmények közt, minimális lakásberendezéssel kezdhette a futásfalvi létét. Zsófia hozományából pusztán egy tiszafa kasztén, egy kanapé, hat szék és egy tiszafa asztal került a futásfalvi kúriába. Ez a bútorzat azt jelzi, hogy Zsófia kelengyéjének összeállítói alkalmazkodtak a nemesi hozományok bútorzatának tipikus mennyiségi arányaihoz és tárgytípusaihoz. A 19. század elején csaknem valamennyi háromszéki nemesi hozomány létrehozói törekedtek arra, hogy keményfából készíttessenek bútort. A kasztén, a kanapé, a 6 darab párnás szék már magában is a nemesi létforma külső jele volt, de a nagy számú (12 db) derékalj és (18 db) párna, a selymes paplan, a selyem ágytakaró, a takácsok által szőtt abroszok is eléggé drága, nehezen beszerezhető portékák voltak. A vörösesbarna színű, igen kemény és tömör fájú tiszafa a környezetvédő szakemberek szerint a Nemere hegységben, a gyimesi erdőségekben és a Békási szorosban volt őshonos, ahol a tölgyek közt élt e fatípus. Mivel a tiszafa nem nőtt vastag törzsű faóriássá, így eléggé sok fát kellett felhasználni egy bútorgarnitúra összeállításához. 4 1 így az ebből készült bútoroknak a megmunkálását sem bízták bizonyára az olcsó fenyőbútorok készítéséhez szokott, silányabb minőséget produkáló falusi asztalosok kezére. Mivel a bútorok festett virágozása jóformán csak a puha fenyőbútorok készítése esetén volt szokásban, így a futásfalvi kúriába kerülő bútor minden bizonnyal díszítetlen (virágozás nélküli), esetleg faragott bútor lehetett. Nem tartjuk valószínűnek azt sem, hogy politúrozott bútorról lett volna szó: a 19. század első feléből származó hozománylevelek tanúsága szerint Háromszéken a politúros bútorzat az 1830-as években vált divatjelenséggé, s mivel ennek használata szintén státusjelölő volt, így az ezen technikával készült bútorok esetében általában kihangsúlyozták a kelengyék összeírói, hogy politúros. 4 2 A nagy számú derékaljra (tollal töltött szalmazsákokra) hamarosan nagy szüksége lett a friss házasoknak, mivel a kor házassági ideáljához Hamar Lajos és neje is alkalmazkodott: hamarosan bőséges gyermekáldással ajándékozta meg őket a sors. Amint a jogász Lajos 1860 körül fogalmazott házassági összegzéséből kiderül, „a törvényes házasságunk következtébe 10 gyermekeknek voltunk Szüléi, melyek közül hat az örökkévalóságba át költezvén, négy pedig már nagy koruságra jutott."* 3 Hamar Lajos életében az 1816-os esztendő radikális fordulat évévé vált. Bogdán Klára, az édesanya halálával agresszív veszekedések, perek sorozata kezdődött a kovásznai fiúleányi vagyon felett, ami teljesen megrontotta Lajos kapcsolatát az édesapjával. Ahhoz, hogy ennek a pernek az alapjait megértsük, tisztáznunk kell, mit is tartott a székely jogrend az ingatlanok örökléséről. Mivel a székelyek kollektív nemességet nyertek hadi kötelezett37. SÁLvt, F 65 / 5, V Csomag, I 148. levéltári egység, I. 38. SÁLvt, F 65 / 5, II. Csomag, 371. levéltári egység, l-l verso. 39. A rendelkezésünkre álló dokumentumokból Zsófia testvérei közül Cseh Ágnes, József, Sándor, Miklós és Ignác neve azonosítható. 40. SÁLvt, F 65 / 5 - Hamar család, V Csomag, 947. levéltári egység, I. 41. Köszönöm Kakas Zoltán etnobotanikus volt kollégámnak, hogy a tiszafa előfordulási helyeinek ismertetésével munkám segítette. 42. SZŐCSNÉ GAZDA Enikő 2010. kézirat. 43. SÁLvt, F 65 / 5 - Hamar család, V Csomag, I 148. levéltári egység, I. 58
