Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

GAZDA ENIKŐ: Az udvarház árnyékában. A futásfalvi Hamar család

jelzik, hogy a faluközösség belső korpuszában olyan bizalmi tőkét sikerült kiépíteniük, amely a család hosszú távú karrierépítése szempontjából fontos alap lehetett. Hamar Simon testvérét, Hamar Józsefet „tiszteletes Szent Ferencz Szerzetiben lévő"-ként nevezik meg 1745-ben.

1

8 Ekkortájt ferences szerzetesek a közeli kézdiszéki Esztelneken és a neves kegyhelyen, Csíksomlyón tevékenykedtek, a nyujtódi letelepedésről csak feltételezésekkel tud szolgálni a szakirodalom.

1

9 Sajnos, adatok hiányában nem tudjuk biztosan megállapítani, melyik ferences szerzetben tevékenykedett Hamar József. Viszont az a tény, hogy egy családból két testvér játszott az egyház életében fontos tisztséget, jelzi, hogy a Hamar családban a 18. század derekán a katolikus lelkiségnek fontos szerepe lehetett. Ugyanakkor az említett esetekből az is kiolvasható, hogy a bizonytalan vagyoni helyzet még nem ígért semmilyen stabilabb társadalmi megállopodásí lehetőséget, így a Hamarok a falusi (felekezeti adminisztrációs szerepek révén is próbáltak társadalmi) közösségi ismertségre, megbecsültségre szert tenni. Az egyházi számadások elvégzése, könyvelése a matematikai műveletek elvégzését, valamint írni-olvasni tudást feltételezett. Ezek a megbízatások az értelmiségi pályák felé egyengették az utakat, olyan kitörési lehetőségek felé, amelyeknek a későbbiek folyamán még nagy szerepet szántak a futásfalvi család tagjai.

2

0 Amint egy I 747-es osztálylevél is bizonyítja (I. sz. melléklet), Hamar Simonnak három fia (Mihály, Ferenc és Antal), valamint egy hajadon leánya volt. Az osztálylevél azt mutatja, hogy már a 18. század derekán sem élt e családban a nagycsaládi rendszer Észak-Magyarországon oly nagyon elterjedt változata. Vagyis az apa még jóval halála előtt megosztotta a birokait. Mivel Futásfalvának a 18. század derekáról nem maradtak fenn anyakönyvei, nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy Hamar Ferenc a legnagyobb fiú volt-e, vagy csupán legkorábban kötött házasságot. Mindenesetre az osztálylevél azt a kiváltságot ígérte neki, hogy az egész család neki segít új házat építeni. Mihály és Antal számára ezzel szemben az apa az „ős Lakhely "-ben biztosította az osztály után jutott 1/3 részt. A székely jogrendben a nemessé válás egyik segítő feltétele az volt, amennyiben jobbágyot sikerült valakinek szerződtetnie. Gyaníthatóan a jobbágy szegődtetés lehetett az ifjabbik Hamar II. Ferenc (Simon fia) számára is az a státus, amely családja fölé emelte az 1770-es évek végén. 1777-ben ugyanis már „nemes személy "-nek jelezték Hamar Ferencet.

2

1 A jobbágyokon kívül szolgálókat is tartottak, ugyanis évekkel később egy tanúvallatásban Molnár András így vall, „a tőrők háború előtt viszont az őreg Hamar Ferentz uram szolgája voltam".

2

2 Az, hogy a nemes személy megnevezés nem a kollektív nemesség kiemeléséről szól, egy néhány évvel későbbi jószágcsere írásos dokumentumából is kitűnik, ebben ugyanis Hamar Ferenc Uramat továbbra is „Nemes Személy "-nek, Hamar Bálintot és Mihályt ugyanakkor „Lovas részen lévő Katonákénak nevezik.

2

3 Hamar II. Ferenc vagyonának gyarapodásához az ojtozi vámnál való szolgálattétel is hozzájárult. Akárcsak őse, aki a törcsvári harmincadosi tisztséget viselte, Hamar II. Ferenc is a határőrzés fontos pozícióját töltötte be. Ezt onnan tudjuk, hogy ő maga egy földjéről kiemelte, hogy azt „negy esztendeig való Comissariusi fizetésemből aquiráltam volt."

2

4 A katolikus egyházzal való kapcsolat a Simon fia Ferenc esetében is kimutatható. 1783-ban Hamar Ferenc a futásfalvi római katolikus egyház fő megyebírája volt. Az egyház számára összeállított számadásából kitetszik, hogy az ő feladata volt az, hogy húsvétra, pünkösdre, lamentációkra gyertyákat készíttetett, emiatt rengeteg viasz vásárlásáról történt feljegyzés e számadásban.

25 Bizonyára az egyház is ojtozi szálai miatt fűzte szorosabbra vele a kapcsolatot, mivel társadalmi és gazdasági kapcsolatrendszere messze túlmutatott a falu határain. II. Ferenc nagy hangsúlyt fektetett a gyermekei tisztességes nevelésére is. Fiát, Hamar Ignácot egy helyen „Iscolába tanolo Ifiu"-ként említik, aki iskoláztatása után értelmiségi pályát választott magának. Mint Hamar Ferenc „Nemes személy" leszármazottja, maga Ignác is nemes lányt, a kovásznai értelmiségi családból származó Bogdán Klárát vette feleségül. Bogdán Klára fiúleány volt, aki e székely kiváltságnak köszönhetően a csupán fiúágon örökíthető birtokokat is az új családjába áthozhatta. A praefecta lányokkal való házasságkötések így a székelyföldi családok gazdasági megerősödését hozták magukkal. Míg a kisebb földbirtokkal férjhez menő lányoknak férjük házához, tehát a nagyobb birtokrészbe kellett költözniük, addig a nagyobb földhozományú fiúleányok már elvárták, hogy jövendőbeli férjük „vőnek jöjjön", vagyis apósa birtokaira költözzön. Talán ezzel a szokással magyarázható, hogy Ignác felesége jószágára költözött, az 1790-es évektől „Kovásznán resideáló futásfalvi Hamar lgnác"-ként említik forrásaink.

2

6 Mint többrétű állami hivatalt viselő ember, stabil jövedelmekkel rendelkezett. Maga vallomása szerint „Procurátorságotis feles Esztendőkig folytattam, és Assessori Hivataltis,"

2

7 mindkét tevékenysége jelzi, hogy korának megbecsült értelmiségi hivatalnoka lehetett. Hamar Ignác a felesége fiúleányságának köszönhetően jelentős kovásznai birtokokat adminisztrált, amelyeket hosszú élete folyamán még számos földdel egészített ki. Kovász na vajnafalvi részében fűrészmalomban is részes volt,

2

8 18. SÁLvt Fond 65 / 5,1. Csomag, 40. levéltári egység, I. old. 19. BOROS Fortunát 1929. 89. 20. A futásfalvi példáink alátámasztják Fallenbüchl Zoltán azon megállapítását, hogy az értelmiség elsősorban a kedvesőbb körülmények közt élő nemességből vagy polgárságból került ki. FALLENBÜCHL Zoltán 2004. 298. 21. SÁLvt. Fond 65 / 5, I. Csomag, 106. levéltári egység, I. old. 22. SÁLvt, Fond 65 / 5, I. Csomag, 180. levéltári egység, I. old. 23. SÁLvt. Fond 65 / 5, I. Csomag, I 18. levéltári egység, I. old. 24. SÁLvt, Fond 65 / 5, I. Csomag, 163. levéltári egység, I. old. 25. SÁLvt. Fond 65 / 5, I. Csomag. 125. levéltári egység. 26. SÁLvt, Fond 65 / 5, I. csomag 27. SÁLvt, Fond 65/5, II. Csomag, 371. levéltári egység, I verso. 28. A fűrészmalomban való részességnek Háromszéken különleges rendje volt. Nem az őrlés során szerzett lisztet vagy pénzt osztották szét, hanem meghatározták, hogy a hét melyik napján kié az őrlési jog. 56