Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

BUZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: A homoródalmási építészeti kutatások eredményei

2. kép. Szállás látképe Őzeresztő patakánál (VASS Erika felvétele, 2007) ta, NAGY Péter) és a Szegedi Tudományegyetem néprajz szakos hallgatói (GYARMATI Sándor, HORVÁTH Anett, KISS Nikolett, KISS Nimród László, KISZELY Nikolett, MOLNÁR Dániel, TÓTH Csaba) vettek részt.

4 Az egyhetes tábor ideje alatt az építész hallgatók hét portát mértek fel (két boronafalú házzal - 77., 477. sz„ öt kőházzal - 41151., 237., 523., 681.), továbbá egy boronafalú házat (71. sz.), három kőházat (221., 682., 684. sz.), három kőcsűrt (159., 683., 688. sz.) és egy szállást Őzeresztő patakánál, amely egy eltűnő életforma egyik utolsó képviselője.

5 A felmérések a Múzeum adattárában megtalálhatóak.

6 2007 óta az Erdély szerte megindult gazdasági fellendülés hatására több épületet elbontottak a településen, és helyi védelem hiányában a folyamat nem állítható meg, így felméréseink a későbbiek során talán nagyobb értéket képviselhetnek, mint azt ma látjuk. Homoródalmás építészeti képe a 19-20. század fordulóján Az építészeti képet mindig meghatározza a faluközösség társadalma, gazdasági helyzete, szokásai. Homoródalmásról a 19. században született korabeli tudósítások a település gazdagságáról adnak tájékoztatást. JÁNOSFALVI SÁNDOR István 1858-ban így írt Almásról: „.. .egy, a székelységnek legnagyobb, legderekabb falui s az erdélyi unitáriusoknak legnépesebb és legvirágzóbb megyéi közül."

7 A 19. századi nyilvántartások szerint a Kis-Homoród mente falvai közül Almásnak volt a legkiterjedtebb szántó- és kaszálóbirtoka, valamint legelő- és erdőterülete, továbbá itt volt a legnagyobb az átlagos családi birtoknagyság.

8 1839-ben John PAGET így emlékezett vissza: „Áthaladtunk Homoródalmáson, ez volt az egyik legnagyobb és legvirágzóbb az Erdélyben látott falvak közül... a falu körül a vidék gyönyörű, teli van gyümölcsfákkal, mintha egyetlen nagy kert lenne az egész, a lakók szemlátomást jómódúak, a házak tágasak és levegősek.. ,"

9 1842-ből való KŐVÁRY László alábbi leírása: „Almás békésen lakik öncsinálta házaiban.. . E házak elég nagyok ugyan, de kár, hogy nincs, ki figyelmeztesse kényelemre és csinosságra... A ház e népnek az, mi a méhnek kasa, hová csak éj, vész és hó hajtja be, hol a nő mint anyaméh rendezi a bészerzetteket... mert a székely embernek udvara igazán élete, ott találja a 4. Gyűjtésükről készített beszámolóik a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyar Népi Építészeti Archívumában (továbbiakban SZNM MNÉA) A5729-5734 sz. alatt találhatók. 5,. A legtöbb szállás már lakatlan, elvétve egy-egy idős emberrel találkoztunk 2007-ben. A felmért portán csak egy idős asszony élt, aki ragaszkodott ehhez a helyhez, ám gyermekei már a faluban éltek, és itt kint csak az állatokat tartották. 6. SZNM MNÉA A5735-5750. 7. JÁNOSFALVI Sándor István 2003. 123. 8. OLÁH Sándor 1999a. 284. 9. PAGET, John 1987. 220. 10. KŐVÁRY László 1984. 115-116. 22