Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
KISS NIMRÓD LÁSZLÓ: A burgonyatermesztés Hétfaluban
is, hogy Brassó város közelsége révén a földek bekerültek az „ingatlanbizniszbe". 8 7 Négyfaluban ma csak néhány vállalkozó van, akik nagyobb, mint 40 ha földterületen gazdálkodnak. 8 8 A fő terményük a burgonya, melyre specializálódtak, de természetesen egyéb növényeket, általában búzát, árpát, tritikálét (búza és rozs kereszteződésével létrehozott gabonaféle) is termelnek. A munkát a családon belül „megoldják", felszedéskor a minél hamarabbi üzletbe kerülés érdekében külső munkaerőt vesznek igénybe. A gépesítettségi fokuk magas, bár főleg használt, külföldről (Németországból) beszerzett gépeik vannak. Az értékesítést úgy oldják meg, hogy vagy a saját üzletükben adják el a terményt (például Magdó János) vagy szétterítik a környék boltjaiban, vagy a nagyobb gazdák a hiper- és szupermarketekben. A külső hatásokra gyorsabban reagálnak, s képesek új megélhetési stratégiákat kialakítani. Életkoruk általában 40-60 év között van. A másik kategóriába tartoznak azok, akik már régóta foglalkoznak földműveléssel, de csak önellátó szinten, vagy a visszatérők csoportjába tartoznak, akiket előtte a szakmájuk nem a földhöz kötött. Az általuk megművelt földek aránya legjobb esetben is csak pár hektárt tesz ki. Kevés gépük van, esetleg egy öreg traktor vagy permetező gép. Nagyobb részük nyugdíjjal rendelkező idősebb ember, akik munkabírásuk függvényében akár főmunkaidőben is ezzel foglalkoznak. 8 9 Megfigyelésem szerint ők a teljesen falusias jellegű Tatrang, Zajzon és Pürkerec településeken élnek. Nézzünk mindkét esetre egy-egy példát! Magdó Jánosnak már a nagyszülei is földműveléssel foglalkoztak. Szülei 8-9 ha földön gazdálkodtak a kollektív előtt. Magdó János végzettsége révén építészmérnök, de amikor az 1990-es évek elején visszakapták a földeket, átvette azokat a szüleitől, s elkezdett földműveléssel foglalkozni, mert elmondása alapján szerette a mezőgazdasági munkát. Szülei a megalakuló társasban tagok voltak, így általuk Magdó János is tag. Az első cége még használt bútorokat restaurált, de ez tönkrement, majd családi vállalkozás keretében gazdaboltot nyitott, ami gyorsan terjeszkedett, s pár év alatt már öt gazdaboltjuk lett. Az öt gazdabolt közül csak egy van Négyfaluban, a többi Brassó megye más településein található. Az utóbbi időben viszont látványos leépülés figyelhető meg a településen és Brassó megyében is. Az öt bolt közül az egyiket be kellett zárni, s a burgonyatermesztés is kezd háttérbe szorulni. A 80 hektárnyi terület l/3-a burgonya, a többi búza, árpa vagy tritikálé. A profil lassan a dísznövény és csemetekert felé tolódott el (5. kép). Magdó János hatalmas összegeket befektetve létrehozott egy fóliás virágkertészetet, ami egyre jobban fejlődik. 9 0 A piacot a nagyobb áruházak, bevásárló láncok polcai, például az Auchan jelentik. A volt tsz kezelésében lévő épületeket vette meg, ezeket átalakította raktárakká, és a burgonyaföldek is lassan dísznövényföldekké válnak. A problémák nem csupán uniós nehézségekkel magyarázhatóak, ahogyan azt sok gazda interpretálja. Tény, hogy sokkal kevesebb támogatást kapnak, mint például egy holland gazda. Az Európai Unióba való belépés óta elárasztotta a piacot az olcsó lengyel burgonya. 9 1 A válság tünetei a kedvezőtlen agrárpolitikában, az inflációban is kereshetők, és leginkább abban, hogy a gazdák nem rendelkeztek a hagyományos tudáskészleten túlmutató ismeretekkel. Az olyan súlyos etnikai kérdés, mint a cigányok lopásai által okozott kár, szintén megoldatlan maradt. Amikor az interjúmat készítettem, épp akkor kapott Magdó János egy telefont, hogy több mázsányi burgonyáját lopták el. De nemcsak ő, hanem az összes gazda erre panaszkodik, a sorozatos lopások ellehetetlenítik a termelőket. Az őrzésre pedig embereket kellene fogadni, de kinek van rá mersze, hogy mondjuk 8-10 romával, akik szekérrel járnak, az éjszaka közepén „felvegye a harcot"? 9 2 A rendőrség persze tehetetlen, az emberek pedig nem tudják megvédeni a földjüket. Nem sztereotípia rávetítése ez a cigányokra, nagyon is valós problémáról van szó. Magdó János is azért valósította meg a kertészetet, mert így olyan terméket állít elő, ami alternatívát jelent, sokkal intenzívebb termesztésű, s nagyobb piacú. Érdekes válasz ez a Négyfaluban kialakult nehézségekre. Az új ágazatnak jövője is lehet, jelenleg ugyanis 160 áruházba szállítanak dísznövényeket, és egy holland cégnek is a képviselői: „És ebbe látok fantáziát, ezt kéne továbbvinni." Fia, ifj. Magdó János kertészeti iskolát végzett Magyarországon, hazaköltözött (Négyfaluba), ahol valószínűleg folytatni fogja édesapja vállalkozását. H. Márton 1948-ban született, nyugdíjas zajzoni lakos, aki csak 1999 óta, nyugdíjba vonulása óta foglalkozik főállásban mezőgazdasággal, előtte csak mellékkeresetet jelentett számára a föld. 1967-től 1999-ig sofőrként dolgozott egy brassói vállalatnak, az egész országban megfordult. Annak ellenére, hogy a felesége munkahelye is Brassóban volt, nem költöztek a városba, rendszeresen ingáztak falu és város között. Jelenleg 0,5 hektáron gazdálkodnak, amit 1991 után kaptak vissza. A fő termény itt is a pityóka, ha felesleg adódik, azt megpróbálják eladni, de nem ez a lényeges szempont náluk: „Nekünk az a fél hektár szántó, mert annyi jutott. [...] Örömmel is megdolgoztunk." Tavaly nem tudták eladni a pityókát, a szerencséjük az volt, ahogy H. Márton fogalmazott, hogy volt két tehenük, s azoknak adott belőle minden nap. H. Márton vett egy öreg traktort pár éve, azzal műveli a földjét. Az önellátás és a hébe-hóba adódó plusz bevételek éltetik őket, meg talán még az a hagyományos életfelfogás, hogy mindennel, amivel lehet, segítsék a gyerekeiket. 87. „Mindenki akart vásárolni, ráépíteni csarnokot, épületet, lakóparkot, és valamiből lett valami, de a nagy részéből nem lett semmi. És telekspekulánsok kezébe kerültek a földek." (M.J.) 88. Vö. KISS Antal 1999. 171-172. 89. PETI Lehel az ehhez hasonló gazdaságokat nevezi vegetáló gazdaságoknak. PETI Lehel 2006. 42. 90. A virágkertészet (2009 őszén) egy darab 250 m 2-es fóliasátorból áll. 91. „Bejött az uniós áru, ott látom, hogy a burgonyát inkább-inkább a lengyel burgonyának az áldozata a jelenlegi helyzet. Végülis az emberek olyan olcsón kellett volna megtermeljék, és volt még két év szárazság is, és emiatt sokan felhagytak." (M.J.) 92. Egy másik gazda szerint: „Az emberek nem mernek kiállni velük. A fiam is őröket tesz ki éjjel-nappal. Nagyon-nagyon nehéz itt." (B.J.) 189
