Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
KISS NIMRÓD LÁSZLÓ: A burgonyatermesztés Hétfaluban
3. kép. A Bandi család zsákokba pakolja a burgonyát (KISS Nimród László felvétele, 2009) betettük a borozda fenekire, és ami fel volt közötte, akkor azon ment a ló és az eke, akkor betakarta." 7 2 (B.V) KOSA László az intenzíven termő területeken jellemezte hasonlóan a vetést. 7 3 Ezenkívül, ha az eke túl mély gödröt húzott, akkor a vetőgumót a szántás oldalába dugdosták: „...Az oldalába, igen. Egyet léptünk és egy pityókát tettünk" (B.V) A sorok kb. 70 cm szélesek voltak: „... kihúzza, hogy 70 centire. S akkor béteszi a pityókát, s viszszatakarja loval. Egy ló húzza az ekét." 7 4 (H.M.) A sorok közé ültethettek zöldséget is, például babot, de ez inkább a szegényebb, háztáji gazdálkodókra igaz. Ok a földjüket így használták ki jobban, hogy még zöldségeket is vetettek a burgonya közé. Magpityókának a közepesebb méretűt tették félre, ami mindig „tiszteletben volt tartva". Előfordult az is, hogy amikor nagyobb volt a krumpli, akkor félbevágták hosszában, de vigyázva, hogy mindkét felén legyen csíra. Az ültetés, elszórás az asszonyok feladata volt, vödörből, kosárból, egyéb edényből végezték. A férfiak pedig az ekét kezelték. A pityókát szekérben, zsákokban hordták ki a szántóföldre. A lóval való szántás a gépesítéssel eltűnt, először a vető -, vagy ültetőgépek jelentek meg. 7 5 Négyfaluban kezdetben csak 2-3 vetőgép volt, azok kibérelve körbe jártak a gazdák közt. Az is előfordulhatott, hogy a traktor „kiborozdolta" a sort, de a vetés már kézi erővel történt. 1990 után már csak traktorral, vetőgéppel végezték el a munkafázist. Emberi munkaerő a gépek kezeléséhez, berakodáshoz kellett/kell. Növényápolás, betakarítás, tárolás A burgonya a virágzásig gondos növényápolást kíván. Az elvetés után három héttel megboronálták a még szinte ki sem kelt növényt. KOSA László megemlíti, hogy a vetés utáni boronálás a termő tájakon a gyomtalanító eljárás része. 76 A kapálás történhetett kézzel is és ekekapával is, mindkét módszerre találtam adatokat. „Ezen a felin is ment, a másik felin is ment, és akkor, mikor kikelt a pityóka, lóval mentek és kapálóval megjárták a közit." (B.V) Kizárólagosan a burgonyaművelésnél használt kapával nem találkoztam. A kapa formáját tekintve háromszög formájú, szögletes, a hegyes vége a nyélhez volt rögzítve. 7 7 A töltögetés két részből állt: a gépek megjelenése előtt kézzel megkapálták, majd ekével betakarták a burgonya tövét: „... és mentünk, kézzel megkapáltuk, és azután ment megint az eke fellompozta." (B.V) 72. Vö. KEPÉNÉ BIHAR Mária 2004. 54. 73. KÓSA László 1980. 146. 74. Vö. KOVÁCS Endre 1993. 148-149. 75. „Most kezdtek hozni, hogy vetőgép van. Ugye '65 után már kezdett elterjedni. Ezelőtt kézzel vetették." (H.M.) 76. KÓSA László 1980. 160. 77. Hasonló, csak éppen szögletes formájú volt ismert Dél-Somogyban is. (KÓSA László 1980. 151.; SZOLNOKY Lajos 1987. 90. térkép). 186
