Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
GAZDA KLÁRA: Egy háromszéki földbirtokos család és kapcsolatrendszere
szászvárosi református iskolába, választással, majd kinevezéssel a Kémeri-, illetve a Bethleni Elemi Iskolába, ahol meghívásos alapon Bethlen gróf lányait is tanította, és 20 évi szolgálat után Sepsiszentgyörgyön al-, majd főtanfelügyelői megbízatást kapott. 14 5 Bethleni munkálkodása idején a minisztérium feleségét a helybeli állami kisdedóvoda felügyelő bizottsági tagjává nevezte ki, akárcsak Zágonban Szőts Boldizsárt, 14 6 miközben Simon Dezső leendő apósát, Bereczky Andrást 1891 -ben a Zágoni elemi iskola gondnokságának rendes tagjává, kérve, hogy „ezen tisztséget a népnevelés magasztos ügye iránt való szolgálatkészségből elfogadni és a velejáró teendőket teljesíteni szíveskedjék." 14 7 Állami iskolai gondnok volt Zágonban Gál Antal, Szőts Boldizsár, Kisborosnyón pedig Joós Elek. Az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív testületnek, az állami iskolatanácsnak Zágonban Varga József volt a elnöke, Pröhle Gusztáv pedig az egyik tagja. Akárcsak a lelkészi, a tanítói pályát is folytathatták a következő nemzedékek tagjai. Például tanítónővé képeztette magát a nagyszebeni zárdában Simon Dezső lánya, Ilona, B. E. édesanyja is (23. kép). Agyászjelentők alanyai közül I 3 falusi népiskolai tanító közül nyolcan igazgatói feladatokat is elláttak. A Zágoni Állami Iskolában tanított Gál Antal igazgató-tanító (1847-191 I), pókakesztúri Nyárády Gerő (1854-1933) és Csúz Tamás, (1861 -1930), Farkas Károly (1872-1940), a katolikus iskolában pedig Baka Antal. A Székelykeresztúri Állami Tanítóképezdében működött a házassági rokonok közül Péter Ferenc (1850-1914). A gyászértesítőkben szereplő tanárok majdnem kivétel nélkül vér-, vagy házassági rokonok: a római katolikus hitre áttérő Simon Berta (1881 -1934) állami polgári iskolai igazgató tanárnő és katolikus hitoktató volt Aradon, Péter Pál Sepsiszentgyörgyön polgári leányiskolái, Péter Mózes (1860-1930) ugyanitt Székely Mikó kollégiumi igazgató és rendes tanár. Míg korábban a háromszéki református ifjak középiskolai képesítést Nagyenyeden, a katolikusok a kantai iskolában szerezhettek, 1874/75-ben beindult a felső leányiskola 14 8 első osztálya, majd három évtizedes küzdelem után 1889/1890-től az alsófokú iskolából gimnáziumi rangúvá vált Székely Mikó kollégium. 14 9 Az alapító, illetve elöljárósági tagok közül Kovács Antal kilyéni lelkész, valamint kisbaconi dr. Benedek Zoltán (1870/1930) nevét említhetjük. Utóbbit, mint egészségtan tanárt, akárcsak Péter Mózest és László Józsefet (1902-1932) a kollégium előcsarnokából temették. A szülők rokonsági köréből nemcsak középiskolai tanárok szakadtak Kolozsvárra, mint Szentgyörgyi Pálné sz. Lőrinczi Piroska (1905-1980), hanem egyetemi előadók és tanárok is, nevezetesen Lőrinczi Ferenc (1916-1980) és Szigeti József irodalomtörténész professzor (fi986). Az ismeretségi körbe tartozó tanárok kiterjedtebb földrajzi háló közeli és távolabbi pontjaiig eljutottak, például Bokor János Brassóban, a főreál iskolában, a lisznyói Jakó Albert Nagyváradon igazgatott. A fa hazájában a faipari iskolázottságot jól lehetett hasznosítani, sajnos azonban, hogy az egyik ilyen képzésű fiatalember, a faipariskolai iskolát végzett Bitai Gergely (1893-1912) 19 éves korában elhunyt. Műszaki pályát a 19. században e körből senki sem vállalt. A mezőgazdaság gépesítése azonban gépész segítségét feltételezte, amilyen Zágonban Veress Dénes (1875-1962) volt. Mérnöki oklevelet csupán a 20. század közepe táján szereztek közeli rokonok, így a budapesti Imreh Miklós (1932-1959) és a kézdivásárhelyi Drunek Zoltán (193 I -1989), Simon Ilona (1936-1998) férje. Tudósok, művészek Jeles tudósok a nagyszülők ismeretségi köréből, majd csak B. E. generációjából 15 0 kerültek ki. A papolci Barabás Samu (1855-1940), székesfővárosi tanácsjegyző, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, magyar királyi országos levéltárnok, okleveleken nyugvó történeti műveket írt. Az ő nevéhez fűződik a Székely Oklevéltár (1219-1776), Bp. 1934. kiadása is. Sidó Zoltán (1880-1942), közgazdász, író, műfordító; a székesfővárosi Magyar vámpolitikai központ ügyvezető titkára szintén „tudományos munkálkodásban töltötte életét". A művészkedés sokak számára szolgált kedvtelésül. Például Bereczky Mária, B. E. süketnéma nagynénje szépen kézimunkázott. A meneküléskor elhordott ládányi munkája közül alig néhány horgolt csipketerítő és egy tökéletes kivitelezésű vagdalásos hímzés maradt fenn. lestvére, Bereczky Gábor, képzőművészi adottságokkal rendelkezett, de tanulás híján készített festményei a naiv művészet kategóriájába sorolhatók. Minden esetre, meghívást kapott egy kolozsvári, eladással egybekötött kiállításra, melyen 24 művével szerepelt.' 5 1 Tekintve, hogy Erdélyben képzőművészeti főiskola csak 1925-ben létesült, és az is román tannyelven, hivatásos művészek csak a saját generációból kerülhettek ki. 15 2 Kulturális és jótékonysági egyletek képviselői A Székelyföldön - mint általában - a kultúraközvetítés első hivatalos közegei az iskolák voltak. Az írástudók arányának növekedése és a polgári eszmék fokozatos elterjedése különféle kulturális célú intézmények, a polgári 145. Simon Dezső munkakönyve, 1893. Kézirat, a család tulajdonában. 146. Sepsiszentgyörgyön az 1891 -ben életbe lépő kisdedóvást szabályozó törvényt követően, 1892-ben óvóképző intézetet létesítettek. A községek, háztartásuk nehézségei miatt ezt a törvényt a 19. század végén még nem igen alkalmazták (MÁLIK József et alia 1899. 347-348.). Zágon e szempontból kivételnek számíthatott, ugyanis a fentnevezett felügyelő bizottsági tag 1902-ben hunyt el. 147. A Vallás- és Közoktatási Királyi Miniszter I 2722/1 7. számú kinevezése, a család tulajdonában. 148. Ebben a kötelező hat osztályon felül további két évet tanulhattak a lányok. Itt, akárcsak a fiúiskolában, a rajzot Huszka József tanította. MÁLIK József etalia 1899. 345. 149. Uők. 1899. 337. 150. Utóbbiak körébe tartozott Domokos Gézáné Harasztosi Éva (1933-1999), aki muzeológusként vett részt a tudományos kutatómunkában, valamint dr. Demény István Pál (1949-2000), folklórfilológus, a Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Folklórarcívuma főkutatója, aki főbb műveiben a magyar hősepika motívumaival és azok keleti párhuzamaival, valamint a folklór szimbolikus rétegeivel foglalkozott. 151. Bereczky Gábor 1913 júniusában keltezett levele Nagy Péter igazgatóhoz. Kézirat, a család tulajdonában. 152. Ilyenek: Gazdáné Olosz Ella (1937-1993) textilművész és Benkő Szilágyi Éva (1942-1999).
