Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

GAZDA KLÁRA: Egy háromszéki földbirtokos család és kapcsolatrendszere

ról azonban már nem a hivatala, hanem a családja adott hírt. Bankigazgatói feladatkört töltött be Budapesten a Páll nagyapa féltestvére, Páljános Zsigmond. A hitelrendszerhez kis hitelszövetkezetek is hozzátartoztak, melyek száma a 20. sz. elején 200 körül volt. Jelentős részük falun működött, lehetővé téve, hogy a kapitalizmus a vidéki kisközösségek életébe is behatoljon. Az 1896-ban alapított Kisborosnyói Hitelszövetkezet vagy Fillérbank alelnökéül idős Joós Elek szeszgyárost és birtokost választották meg.

12

7 A Papolci Hitelszövetkezet, melynek Kiss Gyula (1870-1933) földbirtokos volt az igazgatója, és Molnár Gábor (1865-1930) a könyvelője és felügyelő bizottságának vezetője, a Budapesti Központi Hitelszövetkezettel állt kapcsolatban.

12

8 A gyászjelentő gyűjteményben a bikfalvi községi pénztár kerül szóba, melynek pénztárosa B. E. nagyapja, a birtokos Páll István volt. Jövedelmező vállalkozásoknak számítottak a kapitalizmus e kezdeti időszakában az élelmiszeripari létesítmények: a műmalmok, szeszgyárak. Szegény, vagyontalan emberek is válhattak dúsgazdaggá malomipari vállalkozással, így például aszentiványi Pál Ferenc, akivel a Bereczky család is üzleti kapcsolatban állt.

12

9 A millenniumi időszakban 25 háromszéki szeszgyár - köztük a Joós Elek (1833-191 7) és Fiaié - fő jövedelmét az azok melléktermékein alapuló állathízlalás biztosította. A kihízott marhákat a pozsonyi és bécsi piacokig hajtották fel, az ügyletbe közvetítő kereskedőket is bekapcsolva.

13

0 Világi tisztségviselők A gyászjelentők szerint a család több jeles tisztségviselővel, világi és vallási elöljáróval tartott fent kapcsolatot. Ezek egy része élte egy szakaszában kiemelkedő címzetes országos kiterjedtségű hatáskörrel rendelkezett. így báró szentkereszti és zágoni Szentkereszty Béla, császári és királyi kamarásként,

1

3' Barabás Samu, magyar kir. országos levéltárnok, a Magyar Tudományos Akadémia I. tagja, történetíró (1855-1940) címzetes miniszteri osztálytanácsosként kezdeményezhetett jobbító intézkedéseket. Az országgyűlési képviselői szerepkör szintén lehetőséget adott erre, melyet zágoni és szentkereszti báró Szentkereszty Béla (1850-1925), sepsiszentiványi Szent-lványi Miklós (1847-1914), aki egyszersmind királyi tanácsos is volt, pávai Vajna Miklós (1860-1933), és egy Mezőtúrra elszármazott távoli rokon, Ádám Sándor (1861-1930) viselt. A törvényesség betartásának/megszegésének ügyében ítélkező legmagasabb erdélyi bírói fórumon, a Kolozsvári Kir. ítélőtáblán

13

2 zágoni báró Szenkereszty Zsigmond (1848-1921) elnökölt. A helyi érdekű szabályok meghozatalában és felügyeletében illetékes legnagyobb területi egység régi formájának, a széknek szervezeti státuszai (királybíró, dulló, assessor stb.) már nem lelhetők fel gyászjelentőinkben, csak az 1876-os közigazgatási törvény nyomán létrehozott, megnövekedett

13

3 és átszervezett Háromszék vármegyéié. Ebben a kormány által kinevezett főispánként Szentkereszthy Béla, az önkormányzat által választott tisztségviselőként Szent-lványi Miklós (1847-1914) előbb főjegyzőként, majd alispánként,

13

4 pávai Vajna Miklós és később Bosin Antal (1912-1991) szintén főjegyzőként tevékenykedett. A vármegyei végrehajtó testületet továbbá Gazda Gyula (1854-1925) főszámvevőként,

13

5 Bálint Dénes (1869-1934) egy ideig aljegyzőként,

13

6 Barabás Albert, dr. (1853-1897) pénztári ellenőrként

13

7 és megyebizottsági tagként képviselte. A saját területre érvényes szabályok alkotásában vettek részt a Háromszék Vármegyei Törvényhatósági Bizottság

13

8 tagjai, így Benkő Sándor (1859-1909), laborfalvi Benke András (1832-1897), Joós Elek, (1833-1917) és Szőts Boldizsár (1840-1902) továbbá Barabás Albert (1853-1897) megyebizottsági tag. Papolc községet képviselte itt idős Bagoly Sámuel (1843-1917), Bitát Vargha Sándor (1924-1885), Kisborosnyót Joós Elek (1833-1917) és Zágont a nagyapa, Berecky András (1860-1917). 126. BOGDÁN Artúr és ifj. NAGY Elek 1899. 187-201. 127. Uo. 196. 128. Uo. 196. 129. Neki nincs gyászjelentője. B. E. emlékezete szerint a vezető személyiségekkel barátkozó, nagy magyar ember volt, aki a Rétyi nyírben saját költségén a magyar világban magyar katonaszobrot állíttatott. 130. Ifj. NAGY Elek 1899. I 79-180. 131. Az eredetileg királyi udvari szolgálattal járó, később csak címbeli és csípő táján hordott arany kulcs viselésére jogot adó kamarás tisztséget nemesi származású, előkelő állású polgári és katonai személyek nyerhették el. A magyaroknak a 19. század második felében 1898-ig 8 apai és 4 anyai őst, majd 8-8-at kellett igazolniuk a kamarási cím elnyeréséhez. A kinevezés ünnepélyes eskütétellel járt, melyet a bécsi főkamarási hivatalban kellett letenni. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kamar%C3%A I s I 32. A Kolozsvári Királyi ítélőtáblát tíz másikkal együtt 1890-ben létesítették. Ez a besztercei, dési, dévai, gyulafehérvári, kolozsvári, nagyszebeni és tordai törvényszéket fogta át. A kerületi táblák csak a kerületükben működő törvényszékek és járásbíróságok által elbírált ügyekben meg a hatáskörükbe utalt hivatalnoki fegyelmi ügyekben döntöttek első fokon, büntető és polgári ügyekben kizárólag (másod- vagy harmadfokú) fellebbezési bíróságként működtek. http://webcache.googleusercontent.com/search?q = cache:G90IUEddTYs):majt.

elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%2520logtorteNET/torve ny kezesi j og/to rve n 133. A szék területéhez hozzácsatolták a megszüntetett Felső-Fehér megye néhány faluját. I 34. Magyarország tiszti czím- és névtára 1902. 160. 135. SZENTIVÁNYI Miklós 1899. 145. 136. Uo. 137. Uo. 144. 138. Törvényhatósági bizottság „az a közeg, mely a törvényhatóság egyetemét képviseli és amennyiben a törvény kivételesen máskép nem intézkedik, a hatósági jogokat a törvényhatóság nevében gyakorolja. Vármegyei és városi törvényhatóságokban: a bizottság áll felerészben a T területén legtöbb egyenes államadót fizető állampolgárokból (ún. virilisták); felerészben pedig a választó közönség választottjaiból. Ezeken kívül a közgyűlésen üléssel és szavazattal bírnak a tön/énybene joggal felruházott törvényhatósági tisztviselők, még ha nem is tagjai a bizottságnak s jelesül: a) vármegyékben: az alispán, a főszolgabirák, s a rendezett tanácsú városok polgármesterei; b) városokban: a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főmérnök, közgyám; c) mindkét helyen: a fő- és aljegyzők, tiszti fő- és alügyészet, ár/aszéki elnök és ülnökök, főorvos, pénztárnokok, számvevők és levéltárnokok. Végül vármegyékben az államépítészeti hivatal főnöke." htpp://www.kislexikon.hu/torvenyhatosagi bizottság. Itt jegyezzük meg, hogy a háromszéki törvényszék székhelyéért folyó küzdelemben a megyeközponttal szemben Kézdivásárhely került ki győztesen, ahonnan csak 1913ban sikerült áthelyeztetni Sepsiszentgyörgyre. PÁL 2003. 553-554.