Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

GAZDA KLÁRA: Egy háromszéki földbirtokos család és kapcsolatrendszere

Demokrata Szövetség első elnökéről, az Irodalmi Könyv­kiadó főszerkesztőjéről (1961-től), majd a Kriterion Könyvkiadó alapító igazgatójáról. A gyászjelentő gyűjtemény mintegy egy negyedén nincs címzés: ezek egy része borítékban lehetett, vagy pedig sze­mélyesen adták át. Más része a család saját halottjaié (18-19. kép). Két esetben szerepel a címzettek között az egyik déd­anya, Gazda Lászlóné Benke Zsuzsánna, másodszor férjezett Vájna Lászlóné, egyszer-egyszer Gazda József, Gazda Gyula, Maksay Béláné, Bereczky József és ismét egyszer-egyszer két távolabbi rokon neve. Lehetséges, hogy ezek utólagos gyűj­téssel kerültek a család tulajdonába. Néhányat Simon Dezső tanfelügyelőnek, vagy a lelkész fiának, Dezsőnek címeztek, ismét néhányat a saját generációt képviselő B. E.-nek. Túl­nyomó sokaságukat (70-et, illetve 38-at) pedig a Bereczky nagyapának vagy apának, illetve elhunytuk után az özvegyük­nek. A címzett neve mellé csak két esetben tették hozzá az „és családja" kifejezést. A címzésből kiderül az akkor haszná­latos megszólítási mód: tekintetes úrnak vagy úrasszonynak, il­letve úrnőnek (32 eset) mindhárom felmenő generációhoz tartozó címzettet nevezhették, nagyságosnak csak ritkábban a nagyapát és apát (4 eset). A családfő esetében utalhattak annak foglalkozására (földbirtokos, kereskedő) is. A gyászértesítés kapcsolati indokai Ezt a kérdést vizsgálni lehet mind a címzettek kiléte, mind a halottak születési éve szerint. Elemzésünkben ez utóbbit választjuk, arra gondolva, hogy a születési inter­vallum alapján rendszeresebben át lehet tekinteni az egyes korszakok viszonyait, annál is inkább, mivel a kap­csolatok tudata két-három nemzedékig még elevenen él az emlékezetben. Bereczky Andrásék 38, 1850 előtt született személy haláláról kaptak (vagy küldtek) értesítést. Ezek közül ti­zenegyen a vér- vagy házassági rokonságba tartoztak, és egy asszony, Tattiás Ferencné sz. Vadas Margit (185 I -193 I) Bereczky Andrásnénak volt a tanítónője, egy férfi, Menyhárt András (1840-1931) az udvarhelyi ref. egyházmegye volt esperese, református lelkész pedig a vejük egyik testvérét nevelte fel. Három gyászjelentőt kaptak szomszédfalusi - papolci és barátosi- birtokosok­ról (a Bagoly és Balogh családtól), vagy azok hozzátarto­zóiról. A Háromszéki takarékpénztár négy, a Kovásznai takarékpénztár egy halottja, valamint az Erdélyi Párté ugyancsak ehhez a generációhoz tartozott. E periódusban született három kalotaszentkirályi gyászjelentő alanya. Mindhármat Rettegi Wiski József gaz­dász felesége sz. Benedekfalvi Kiszely Ilona adta fel Bereczky Andrásnénak és benne nagynénje, édesanyja majd férje halálát tudatta. A családtörténet alapján kikö­vetkeztethető, hogy az ismeretség onnan származik, hogy a címzett fia, Bereczky Lajos, az Algyógyi m. kir. ál­lami gr. Kún Kocsárd székely földmíves iskola végzettje­ként 1911 táján a Wiski gazdász 10 7 házaspár birtokán gya­korlatozott gazdatiszti minőségben. Sajnos, nem minde­nik gyászjelentő kapcsolati hátterét sikerült kiderítenem. Hasonló kapcsolattípusok kötötték a nagyszülők ge­nerációját az 1860-80 közt születettek köréhez. Csak itt nagyobb volt a rokonok száma (27), nagyobb körzetből, több Sepsi- és Orbai széki településről (Zágon, Papolc, Barátos mellett, Eresztevény, Magyarbodza, Angyalos, Kisborosnyó, Kovászna) értesítették több birtokos halá­láról. Gazdasági érdek fűzte a családot három kereskedő­höz, egy zsidóhoz, egy örményhez és egy magyarhoz, akik vallási szempontból (izraelita, örmény- és római ka­tolikus) is különböztek a református háromszéki széke­lyektől, és több volt a megyeszékhelyi (7), járási (6) vagy helybeli hivatalnok, illetve értelmiségi (tanító, orvos, isko­laigazgató, főjegyző stb.). Ha kevesebb is, volt köztük pénzügyi szakember is. A szülők nemzedékében változást az azonos szakma­beliek (tanítók, lelkészek) nagyobb száma hozott. A kapcsolati kör térbeli kiterjedtsége A gyászjelentők kiterjedt térbeli kapcsolati hálóra utalnak. Természetszerűen a legszámottevőbb csoportot, összesen 137 db-ot a háromszéki falvakból származók adják ki. Nyilván, a legtöbbjük (45) zágoni illetékességű. Közülük I 5 db rokonok haláláról ad hírt, továbbiak két földbirtokos, két kereskedő, egy gépész, egy főerdő­tanácsos, egy községi tanácsos és a Zabota RT. elnöke, két lelkész, öt tanító és egy gyógyszerész és jó néhány megjelöletlen foglalkozású személy elhunytáról. Minden bizonnyal olyanokéról, akikkel a család közelebbi kapcso­latot tartott fenn. A járási központ, Kovászna (14), majd a megyeszék­hely, Sepsiszentgyörgy a következők a sorban (12). Mind­kettőből 8-8 rokon haláláról tudósítottak. Kovásznáról fő­ként a Gazdákról, Szentgyörgyről rajtuk kívül a távolabbi­akról is. Míg az első helységben a földbirtokos-kereskedő, valamint a járási ügyész és orvos egyenlő arányban szere­peltek, addig Sepsiszentgyörgyön a megyei hivatalnokok és értelmiségiek száma volt nagyobb, polgármestertől a főis­pánon, a főjegyzőn, pártelnökön át az országgyűlési képvi­selőig, a kollégiumi tanárokig, és számos takarékpénztári tisztviselőig. Utóbbiakról hivatalból értesítették a családot. A Mikó Kollégium tanárainak megbecsültségét jelzi, hogy őket az iskola előcsarnokából temették. A Zágonnal szomszédos községek következnek, az egyik Papolc (12), öt földbirtokossal, egy kereskedővel, egy hitelszövetkezeti igazgatóval és néhány nem azono­sítható magánszeméllyel, a másik Bikfalva (10), jórészt a család Simon ágának a halottaival. Paradox módon a tele­pülések távolságával nagyrészt arányosan csökken a ro­konok száma, és azok közelségének foka: Lisznyón, Nagyborosnyón, Kilyénen és Etfalvazoltánon túlról már csak elvétve találunk gyászjelentőt, s azt is inkább az újabb generációkból. A családot kis- és nagyborosnyói, alsócsernátoni, bitai, étfalvazoltáni, magyarbodzai és albisi földbirtokosok haláláról értesítették. A többi gyászjelentő távolabbi városokból érkezett. A legtöbb Budapestről, ahol több rokon és több falus fél 106. Például a gyűjteményből, különböző okokból kifolyólag, hiányoznak a legközelebbi barátaik - Szombathyék, Pál Lajosék - gyászértesítői. 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom