Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Gombosi Beatrix: Mestergerendák a Kisalföldön – „Isten kegyelmibül ípítette…”
17. kép. Északkeleti homlokzat. Rábapatona, Zrínyi Miklós u. 22. Felmérés: Hild József Építőipari Szakközépiskola diákjai: Ferenczi Attila- Sirhán Tamás-Zámolyi Szabolcs, Győr, 2001. 18. kép. Rábapatona, Zrínyi Miklós u. 22. A lakóházat lebontották 2005 előtt. (GÉBER József felvétele, 1998.) 19. kép. Az első szoba mestergerendája. Rábapatona, Zrínyi 20. kép. Az első szoba mestergerendájának középrésze, Miklós u. 22. (NAGY István felvétele, 2000.) előnézetből. Rábapatona, Zrínyi Miklós u. 22. (NAGY István felvétele, 2000.) kivitelezése, motívumkincse (különösen az IHS), valamint a három oldalon díszítés (19-24. kép). Az építtető és az évszám megörökítése mellett a feliratok szakrális szerepet is betöltenek. Hála és fohász, oltalom és védelem kérése tükröződik a sztereotip mondatokban, félmondatokban. Rábaköz és Győr környékének katolikus vallásos életében kiemelkedő szerepe volt Szűz Mária és Szent Anna tiszteletének. (Lásd szanyi Szent Anna búcsú, agyőri könnyező Mária ünnepe, a győri karmelita skapuláré hagyomány, máriazelli zarándoklatok) A mestergerendák középre rendezett feliratának jellemző részletei: „Jézus, Mária, Szent Anna legyen ez ház oltalma..."/ Szűz Mária Jézus Anyja légy e háznak oltalma..." / „Istennek kegyelméből építtette..." / „Isten nevében építtette..." / „Dicsértessék a Jézus Krisztus...". Az építtető feltüntetésénél elsődlegesek a férfinevek, a feleségeket ritkábban, leginkább csak monogramjukkal jelölik. (Lásd katalógus: Petőfi Sándor u. 19., Rákóczi Ferenc u. I 10.) Az évszám kezdőbetűje az l-es, számtalan cirkalmas változatban jelenik meg (25. kép). Ez az archaizáló írás még egy 1910-ben készült mestergerendán is látható. A mestergerendák végei gyakran több oldalukon faragottak vagy festettek (8., 26. kép). A hátoldal feliratozásával Rábapatonán csak a Rákóczi u. 7. számú házban találkoztam, azonban festett motívumok több helyütt az alsó és hátoldalon is előfordulnak (10., 14., 15., 21., 24. kép). BABICS Ágota szerint „Csornán és környékén jellegzetes, hogy a harmadik, ágy felőli oldalt is feliratozták." 2 6 (3-6. kép). A korábbi datálású rábapatonai mestergerendákon (lásd 1793. és 1795. éviek) írott betűtípus, rovással jelenik meg, a későbbieken a vésett, nagybetűs íráshoz gyakran használtak betűsablonokat. A nyelvújítás előtti helyesírást mutatja, hogy az I 795. évi mestergerenda feliratából hiányoznak az Y betűk, György helyett GORG olvasható. Nem ritkán fordul elő, hogy a betűsablon S és Z betűit fordítva rajzolta át a mester vagy a gazda, így a betűk tükörképét véste ki. A kisalföldi szóbeli nyelvhasználatra jellemző írásmód figyelhető meg a szövegekben: az 'e' és 'é' magánhangzókat felváltja az 'i', 'í'. Például „Ipíttette", „neviben". A magánhangzókról lemaradó ékezetek, a mássalhangzók megduplázásának elmaradása a készítő írástudatlanságára utal. Általában keretezéssel vésett vagy lapos vésővei mélyített tükörbe helyezték a feliratot, ami rendre kifelé vagy befelé forduló félkörívvel záródik. 26. BABICS Ágota 2000. 5. 54
