Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Batári Zsuzsanna: A nyári konyhák – Kérdések a nyári konyhák kutatásával kapcsolatban

5-a. kép. Nyári konyha Bódvalenkén 5-b. kép. Udvari kemence nyári konyha mellett Egerszalókon (BATÁRI Zsuzsanna felvétele, 2007) (BATÁRI Zsuzsanna felvétele, 2005) galmakat. A telken álló lakóépületként szerepel az a ház, ahol a család ténylegesen lakik, és a másodlagos - nem ritkán második - konyhát jelölöm nyári konyhaként (5-a. kép). A nyári konyhák variánsa a sütőház, amelyről lentebb külön bekezdés szól, a két terminus tehát nem felcserélhető, és nem is szinonimaként jelenik meg. A lakóépület konyháját konyhaként nevezem meg, míg azokat a konyhákat, amelyek lakás funkciót töltenek be, lakókonyhának hívom, legyenek azok a lakóépületben vagy a nyári konyhában. Az eredet - a nyári konyhák elterjedésének oka és ideje, kapcsolatuk a tisztaszobával és az udvari kemencékkel 4. CSERI Miklós 1987. 33. 5. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Alföldi mezőváros tájegységének koncepciójában található egy karcagi nyári konyha, egy karcagi lakóépület mellett. Az adatok a szerző saját kutatásából valók, a bontásra 2005-ben került sor SABJÁN Tibor vezetésével. 6. Érdekes példa, amint a börzsönyi tüzelőberendezésekről írott cikkében I. SÁNDOR Ildikó pontokba szedve összefoglalja a tüzelőberendezések változásának folyamatát a lakáshasználat szemszögéből vizsgálva, kitérve a nyári konyhák megjelenésére, a lakókonyhák kialakulására. 1977. 384-387. A változás Magyarország egyes településein más és más időszakban történt meg. A nyári konyhák paraszti használatban a 19. század közepe óta dokumentálhatók, természetesen ez a dátum társadalmi rétegtől és földrajzi helytől függően változhat. Megjelenésük szoros kapcsolatban van az építtetők gazdasági és társadalmi helyzetével: míg például Észak-Magyarország egyes területein a kisnemesi családok a 20. század eleje óta emeltek nyári konyhákat,

4 addig Karcagon a jobb módú parasztcsaládok már a 19. század közepétől építettek sütőházakat, nyári konyhákhoz hasonló funkciókkal.

5 A korai időszakban csak a tehetősebb családoknak volt megfelelő gazdasági háttere ahhoz, hogy különálló konyhát építsenek. Érdemes megvizsgálni a magasabb társadalmi osztályok épületeit és építkezési szokásait, és összefüggéseket keresni a kúriák, kastélyok mellett megtalálható, esetlegesen mintaként szolgáló sütőházak használata, funkciója és a nyári konyhák megjelenése között, ez azonban további kutatást igényel. A nyári konyhák megjelenése értelmezhető a külső, udvari kemencék megjelenésének viszonylatában is

6 (5-b kép). Ez párhuzamosan történt más, házon belüli moder6. kép. Udvari kemence, Karancsság (BATÁRI Zsuzsanna felvétele, 2005) nizációs folyamatokkal, vagyis a lakóépületben található konyha lakótérré válásával, a kemence udvarra kerülésével. A tüzelőberendezéseket átépítették, gyári vagy rakott tűzhelyek, zárt rendszerű kémények jelentek meg a konyhákban, eltűntek a szabadkémények, füstös helyiségek. Átalakultak a terek, ezáltal javultak a feltételek nemcsak a főzést, de a helyiség használatát, díszítését tekintve is (41. kép). Igy kialakult egy olyan konyha, amelynél egyre fontosabb szemponttá vált a bennük lévő berendezési tárgyak megkímélése, illetve megjelent az udvarokon a kemence, amelynek még mindig fontos szerepe volt