Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Bálint János: Egy bükkaranyosi lakóház bontása
Bálint János EGY BÜKKARANYOSI LAKÓHÁZ BONTÁSA Bükkaranyos település, tágabb környezetének, ÉszakMagyarországnak a déli határán található. A tölgy és bükk erdőkkel tarkított változatos domborzatú tájai, patakok, folyók völgyei az ősidőktől kezdve lakottak. A terület adottságainak megfelelően az építkezés anyaga a föld, a kő, a fa, és ezek kombinációja, a favázas szerkezet, melynél a kitöltő fal lehetett deszka (gazdasági épület), vályog tégla (lakóház, istálló) és tapasztott vesszőfonat, paticsfal. Ez utóbbi technológia a korai neolitikumtól a 19. század végéig szolgálta az ember építőtevékenységét. BAKÓ Ferenc 1 még az 1970-es évek közepén is tizenegy sövény házat említ a területen. Magam sokkal többre emlékszem néhány évvel korábbról, de ezen időszak volt az, mikor egy év alatt utcasorok tűntek el, helyet adva a modern kocka házaknak. Észak-Magyarország a bányászatnak köszönhetően jelentős iparral rendelkezik. II. Rákóczi Ferenc arzenáljának fegyver szükséglete a kohászat fellendülését, a gépipar megalapozását jelentette. A 19. század végére nehézipari központtá fejlődött városok (Miskolc, Ózd, Diósgyőr, Salgótarján) munkás tömegeit a környező falvak biztosították, előrevetítve a hagyományos paraszti kultúra viszszafejlődését, átalakulását. A 18. században jelentős létszámú magyar, német és szlovák telepes érkezett a kiüresedett falvakba. A 20. század elején ugyanakkor több mint 17 ezer ember választotta a kivándorlást. A Miskolchoz közeli településről, Bükkaranyosról igen kevés adattal rendelkezünk. FÉNYES Elek 2 leírása szerint a magyarok lakta falunak 1850-ben 854 lakosa van (328 római katolikus, 523 református és 3 izraelita). Közepesen termő földje 2178 hold, ebből I 128 hold szántó (46 hold kender), 440 hold rét, 150 hold szőlő, 460 hold erdő. A szántóföldek között gyógyító forrás fakadt. Megemlíti még, hogy a Pest-Miskolci úton található csárda „hajdan a jezsuiták mulatóhelye" volt. A népesség további alakulása is figyelemre érdemes: 1850-ben 854 fő, 1869-ben 101 7 fő, 1910-ben I 161 fő, 194 1 -ben 1448 fő, 1949-ben 1366 fő, 1958-ban I 170 fő, 1970-ben 1249 fő. A korabeli térképek vizsgálata alapján Aranyos település szabályos úti falu az Aranyos-hegy (domb) völgyében. A Fövenyes-patak két partján terül el, a 18. század végén mindkét oldalon egy-egy utcával. Két temploma (református, római katolikus) az egyetlen híddal szemben épült. A mai Petőfi utca még nem alakult ki, de környezetében 34 lakóház, egy nagyobb kastély-szerű épületegyüttes, vala1. BAKÓ Ferenc 1978. 46. 2. FÉNYES Elek 1851. 48. I. kép. Az első katonai felmérés, 1783. mint a szőlő-hegyen tizennégy présház látható. A hegy oldali jobb parton a mai Báthory utca nyomvonala látható, Északon kétsoros lakóházakkal (13 db), ami 18 lakóházzal egysoros utcaként folytatódik, a déli végén hét szétszórt épülettel a szőlő-hegy alatt. Az útvonalak, a patak hajlatai beazonosíthatóak a mai térképekkel. A falu fejlődése, utcásodása a patak bal partjára jellemző, míg a hegyhez közelebbi terület képe szinte érintetlenül megőrizte az 1700-as évek állapotát, csak az utca lett hosszabb elől is, hátul is. A 2. kép. A második katonai felmérés 67
