Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Szőke Judit: Asszimiláció, cionizmus, antiszemitizmus – Valós és szimbolikus küzdelmek a magyar sportéletben a két világháború közötti Magyarországon
A VAC játékosok legnépszerűbb célpontjai a Hakoa Wien és a Makkabi Brno sportklubok voltak, de Bornstein például a Hagibor Kolozsvárba ment játszani, és nem volt ritka célpont a pozsonyi Makkabea csapata, vagy a magyarországi MTK sem. Az átigazolások mellett komoly problémát jelentettek az államatorizmus további hátulütői is, a játékosok megvesztegethetősége, valamint az a tény, hogy az egyesület egyre jobban kiszolgáltatódott a zsaroló, nagyobb és nagyobb összegeket követelő játékosainak. A VAC ilyen jellegű gondjaira az FTC-tol elszenvedett 8:0-s vereséget követő botrány derít fényt. Kiderült, hogy a Vívók kritikán aluli teljesítménye mögött komoly belső gondok állnak, a csapat élvonalbeli játékosai ugyanis az egyesület által kínált összegért cserébe nem voltak hajlandóak pályára állni, így az kénytelen volt tartalékosokkal lejátszani meccseit. Egyre többen kaptak csábító ajánlatokat külföldről, melyek még jobban megtizedelték az egyesület futballcsapatát, ami tehát egyre nehezebben tudta megfizetni és megtartani játékosait. Ennek oka egyrészt az volt, hogy a játékosok elvándorlását követő nívócsökkenés a VAC iránti érdeklődés elveszítéséhez és ez által bevételkieséshez vezetett, ami természetesen megnehezítette a csapat számára a játékosok korábbi, már megszokott életszínvonalának fenntartását. Ez aztán még több futballista elvesztésével járt. A hanyatlás másik oka talán a társadalmi beágyazottság kérdésében keresendő. A VAC ugyanis, ahogy azt már korábban is említettem, meglehetősen szuk társadalmi bázissal rendelkező egyesület volt, nem állt mögötte olyan jelentós támogatottság, mint például az MTK mögött. Ez a bázis, pedig idővel, az I 920-as évek második felére tovább szűkülhetett. Harmadik tényezőként, pedig számításba kell venni az ál-amatőr rendszer hibáit és viszszásságait, melyekről fentebb már említést tettem. 1926 májusában aztán az elkeseredett csapat és szurkolói úgy döntöttek, hogy a kiesés elkerülése végett megbízzák edzőjüket, DEUTSCH Árpádot, hogy az Újpest elleni mérkőzés előtt néhány UTE játékost vesztegessen meg. Az 1926. május 16-i mérkőzést 2: 1 -re meg is nyerte a VAC, az UTE két másik játékosa azonban jelezte az elnökségnek a vesztegetést, így a csalás szinte azonnal kiderült. 6 7 Az MLSZ vizsgálatát követően, a VAC fenyegetései ellenére egy évre felfüggesztették a csapat játékjogát, elvették pontjait és kizárták a bajnokságból, valamint több játékost évekre eltiltottak. 6 8 A két egyesület ideológiai és társadalmi nézetkülönbségeire újabb példaként szolgálhat ez az eset, hiszen az MTK-nak esze ágában sem volt kiállni a VAC mellett, de még csak említésre sem méltatták a történteket. Sot, egy későbbi, 1926 novemberében zajlott úszócsábítási per során, ahol a VAC egyik vezetője, MUSZ tanácstag, úszócsábítással vádolta meg az MTK-t, a nagyhatalmú egyesület mindvégig azzal védekezett, hogy a VAC csak bosszút akar állni rajtuk, a futball botrány során tanúsított semlegességük miatt: „Mi nem hagyjuk magunkat megölni, mert a bukónak nincs joga maga után rántani az élőt." 6 9Jól látható tehát, hogy a két klub viszonya korántsem volt felhőtlen, a korabeli antiszemita sajtóorgánumok által kialakított felületes, sematizált kép egyáltalán nem volt helytálló. A VAC egyébként ezt a botrányt már sosem heverte ki és a profi futball 1926. júliusi bevezetésekor 7 0 kiesett a professzionális élmezőnyből. A professzionista átalakulást követően ugyanis a VAC egy része fuzionált a III. ker. FCvel, így született meg a III. ker. TVAC, mely immár a profi liga első osztályában szerepelt. Azért, hogy a klub másik fele is bejuthasson a profi bajnokságba, egy új csapatot is alakítottak, Városi AC néven, melyet az amatőr klub jogutódjaként felvettek a másodosztályú profi bajnokságba. 7 1 1927. augusztus 23-án aztán felbomlott a III. ker. és a VAC „vadházassága", így ettől kezdve a VAC futballszakosztálya VAC FC néven futott tovább a professzionális mezőny másodosztályában. 7 2 A csapat egyébként ekkortól már nem ért el komolyabb eredményeket, többnyire a másodosztály középmezőnyében találkozunk vele. Az elkövetkező években rendkívül keveset hallunk a csapatról, hiszen szinte csak a mérkőzések eredményeit találjuk meg a korabeli sportlapokban. Annyi azonban bizonyos, hogy 1938 májusában a VAC FC a II. liga II. helyén állt, mely az új szabályok értelmében kieső pozíciónak számított, így a csapat az ötödik osztály Iszer csoportjába szorul vissza. 7 3 Ettől kezdve szinte semmit sem tudunk a csapat sorsának alakulásáról, de valószínűsíthető, hogy az MTK-hoz hasonlóan a magyar labdarúgásban és a sportéletben 1939-tol bekövetkező őrségváltás „áldozata" lett. A VAC futballcsapatának elnevezései és bajnokságai a tárgyalt húsz év alatt: 1908-1910 VAC III. osztály 1910-1921 VAC II. osztály 1921-1926 VAC 1. osztály 1926-1927 III. ker. TVAC 1. osztály 1926-1927 Városi AC II. osztály 1927-1938 VAC FC II. osztály 1938-? VAC FC V osztály Ezzel szemben a biztos társadalmi és pénzügyi bázissal rendelkező MTK, Hungária FC néven induló profi futballcsapatával is az élmezőnyben tudott maradni, és bár megtört a korábban verhetetlennek hitt széria, a bajnokságokban továbbra is az Újpest és az FTC komoly riválisának számított az egyesület futballcsapata. Hamarosan azonban, akárcsak a VAC és még néhány, deklaráltan zsi67. Nemzeti Sport, 1926. május 30. 68. Nemzeti Sport, 1926. július 14. 69. Nemzeti Sport, 1927. január 28. 70. 1926 júliusában huszonhárom klub részvételével megalakult a Magyar Professzionista Labdarúgók Szövetsége, mely az MLSZ alszövetségeként működött. In: SZEGEDI Péter 2004. 163-170. 71. Nemzeti Sport, 1926. október 15. 72. Nemzeti Sport, 1927. augusztus 24. 73. Nemzeti Sport, 1938. május 13. 281