Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Szőke Judit: Asszimiláció, cionizmus, antiszemitizmus – Valós és szimbolikus küzdelmek a magyar sportéletben a két világháború közötti Magyarországon
A Vívó és Atlétikai Club sporttevékenységéről először 1908 májusában hallunk, futballcsapatuk bemutatkozó mérkőzése kapcsán. A csapat 1908 és 1910 között a harmadosztályban foglalt helyet, 5 6 majd szépen fejlődő játékuknak köszönhetően még ebben az évben felkerültek a másodosztályba, ahol egészen 1921-ig játszottak. Ekkor komoly változás következett a VAC futballszakosztályát illetően, hiszen az 1921. évi oszi szezont már az első osztályban kezdte a csapat, mely még ebben a szezonban aratta pályafutása egyik legnagyobb győzelmét, 1921 novemberében ugyanis 1:0-ra verte nagy riválisát, az MTKt. 5 7 Az elbizakodott MTK feletti győzelem meglehetősen nagy port kavart, és végleg bejuttatta a kis cionista klubot a köztudatba. Az 1921-1922. évi oszi bajnoki szezont a VAC a bajnokság hetedik helyezettjeként zárta. Érdekesség, hogy 1908 novemberében, egy BEAC-VAC (3:2) barátságos mérkőzés során a VAC játékosai rendkívül durva, erőszakos játékstílust produkáltak, 5 8 mely vád a későbbiekben, a csapat fénykorát jelentő 1920-as években is többször érte a Vívókat. Ez a durva, „kick and rush" stílus, melynek alkalmazása során még a jóval erősebb fizikumú focistáknak is komoly sérülést okozhattak, a játékosok technikai képzetlenségéről, tapasztalatlanságáról tanúskodik. Játékstílusuk aztán az évek során természetesen folyamatosan csiszolódott, de sosem értek fel a rendkívül technikás, szép skót focit játszó MTK stílusával és mindvégig megmarad játékukban a kissé erőszakos, durva jelleg. Természetesen nem a VAC volt az egyetlen csapat, melynek mérkőzésein előfordultak hasonló esetek, mégis az ilyen jellegű tudósítások arra engednek következtetni, hogy a Vívók gyakran erőszakos megmozdulásaikkal igyekeztek lefaragni az ellenfél technikai, vagy erőfölényéből. Az is egyértelmű, hogy mindez nem volt jellemző minden egyes futballistára, de természetesen néhány renitenskedő játékstílusa gyakran rányomta a bélyegét az egész meccsre, vagy az adott csapat teljesítményének megítélésére. A klub ezen sajátosságait a szélsőjobboldali, antiszemita lapok gyakran előszeretettel hangsúlyozták, természetesen erősen eltúlozva az eseményeket. SCHLOSSER Imre edzősége alatt zajlott le a VAC és a magyar futballsport történetének egyik legsúlyosabb botránya, melynek két főszereplője a testvéregyesületekként feltüntetett, ideológiailag azonban éles ellentétben álló, cionista VAC és az asszimiláns MTK csapatai és szurkolói voltak. 1922. október elsején, a héber naptár szerint 5683. Tisri 9-én, Jom Kippur előnapján a Hungária körúti MTK stadionban mérkőztek meg egymással a bajnoki cím védői és a cionisták. A meglehetősen nagy látogatottságú meccset 2: l-es VAC vezetésnél, a befejezés előtt fél órával kénytelen volt lefújni Klug bíró, a játékosok és a szurkolók között ugyanis egy, a VAC-nak ítélt I I es miatt hatalmas verekedés tört ki, melyet a rendőrség csak erősítés segítségével tudott felszámolni. 5 9 Bár a hasonló jellegű botrányok nem voltak egyedülállóak a magyar futball történetében, ez az eset több ok56. Nemzeti Sport, 1908. augusztus 29. 57. Nemzeti Sport, 192 I. november 28. 58. Nemzeti Sport, 1908. november 14. 59. SZEGEDI Péter 2005. 42. 60. Magyarság, 1922. október 3. 61. Sport és Társadalom, 1922. október 15. 6. kép. A VAC bálja a Sorrento kávéházban 1923-ban (Maccabi VAC archívum) ból is felkeltheti a témával foglalkozók érdeklődését. Egyrészt rendkívül izgalmas - ahogy azt SZEGEDI Péter tette - megvizsgálni, hogy az egyes sajtóorgánumok hogyan vélekednek az eseményekről, melyik hogyan interpretálja a botrányt és az azt követő eseményeket. „Olyan testvérharc folyt le vasárnap délelőtt a Hungária úti sporttelep hatalmas arénájában, amilyenhez hasonlót aligha jegyeztek fel ez ideig a magyar labdarúgósport évkönyvei. Ezúttal egymás között játszottak a neológok és ortodoxok és a nézőtér sok ezer főnyi közönségén is meglátszott, hogy az MTK megszokott és mérsékelten viselkedő közönségével szemben teljes felkészültséggel vonultak fel a másik párt, a cionista voltát hangosan hirdető VAC fanatikusai, telve alig leplezett gyűlölettel az ellenfelük iránt, akiket hitehagyottaknak tartanak. " 6 0 Rendkívül érdekes, hogy amíg a Sporthírlap és a cionizmusról meglehetősen tájékozatlanul tudósító szélsőjobboldali Magyarság a két klub közötti világnézeti azonosságot hangsúlyozza, testvérharcként interpretálva az eseményeket, addig a VAC lapja szigorúan elhatárolódik az MTK-tól és annak mindenféle tevékenységétol, megtagadva a testvér jelzőt: „Meg kell állapítanunk, hogy a testvérharc emlegetése nem egyéb üres és tartalomnélküli frázisnál. Az MTK nekünk éppúgy testvérünk, mint például az FTC, vagy a Vasas, vagy a MAC. A VAC-nak az MTK-val soha, semmi néven nevezhető kapcsolata nem volt. Az MTK a VAC-ot soha semmiféle körülmények között nem támogatta; sem a II. osztályban, még kevésbé az I. osztályban, sot abban az időben, mikor a VAC-nak emberfeletti harcot kellett vívnia igazságáért, hogy az első osztályba bejusson, az MTK rosszakaratú semlegességet tanúsított velünk szemben. " 6 I A VAC szerint az incidens a bíró gyengeségének és balítéleteinek köszönhető, és úgy vélték, az MTK-nak jól jött ez a fajta botrány, mert így elterelődött a figyelem a futballpályán nyújtott gyenge teljesítményükről. A VAC korántsem gondolta úgy, hogy az MTK-val bármiféle sors279
