Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Szőke Judit: Asszimiláció, cionizmus, antiszemitizmus – Valós és szimbolikus küzdelmek a magyar sportéletben a két világháború közötti Magyarországon
határozó cikkben a szerző igyekezett pozitív példát állítani olvasóközönsége és az európai zsidóság elé, Bar-Kochba, az erős és hősies szabadságharcos személyében. Nem véletlen, hogy több cionista sportegyesület is a Makkabi, vagy a Bar-Kochba nevet választotta magának. Nordau vezetésével aztán, 1903-ban, a Bázelben tartott hatodik cionista kongresszust követően alakult meg a Jüdische Turnerschaft, mely berlini székhelyéről irányította az elkövetkező években megalakuló zsidó sportklubokat. 3 1 A huszadik század elején Németországban és a Monarchia utódállamaiban tehát megjelentek az első cionista sportegyesületek, melyek célja már nemcsak a NORDAU által meghirdetett zsidó erő demonstrálása és az öntudat fejlesztése, hanem identitásuk megélése, valamint nem utolsó sorban, a sportban, különösképpen, pedig a futballban rejlő kiváló üzleti lehetőségek kihasználása volt. 1909-ben a magyarországi VAC bécsi vendégszereplésének következménye-képpen alakult meg a bécsi cionista sport klub, a Hakoa Wien, melynek tagjai állítólag később Jaffában megalapították Palesztina első zsidó sportegyesületét is. 3 2 1919-ben jött létre a Makkabi Brno, 1914-ben aztán Makkabea néven a pozsonyi cionisták is megalapították saját sportklubjukat. De említhetnénk még az 1912-ben megalakult Hagibor Prahat, vagy a Bar-Kochba Berlint is. Az első világháborút követően aztán tovább folytatódott ez a tendencia, és az 1920-as években egyre-másra születtek a zsidó sportegyesületek Kelet-Európában. Elmondhatjuk tehát, hogy a cionista sport 1920 és 1925 között élte fénykorát mind Magyarországon, mind pedig Kelet-Európában, de ugyanakkor az is tény, hogy az 1920-as évek közepére már csak néhány ilyen jellegű klub játszott jelentősebb szerepet a kelet-európai sportéletben. 3 3 Ezek a klubok kék-fehér mezükre varrták a zsidóság nemzeti jelképét, a Dávid-csillagot, és igyekeztek a zsidóság dicső múltjára utaló, erőt és magabiztosságot sugárzó, héber neveket felvenni, ezzel is kifejezve ideológiai e I köte I ezettségü ket. 3 4 „Számos sportegyesületnek olyan neve van, amely idegen hangzású a törzslakosság fülében, és csak közelebbi információ után tudjuk meg, hogy héber szavakkal van dolgunk. Ezek az egyesületek csak zsidókat vesznek fel és cionista nemzeti eszmék hívei. Sok klub, így egy bécsi is „Hakoa"-nak, azaz erőnek nevezi magát, Prágában van a „Hagiborok", a bátrak leghíresebbje; a legtöbb klub azonban a makkabeusok után a Makkabi nevet vette fel, a legjobb közülük a brünni. Bécsben még más nevek is vannak forgalomban: Kadima (Kelet), Hechaver (Barát), Hasmonea (zsidó nemzeti hős) stb... " 3 S Ahogy az a csapatok nevéből, klubszíneikből és a fenti idézetekből is kiderül, ezen egyesületek ideológiailag szorosan kapcsolódtak HERZL Tivadar és Max NORDAU cionista elgondolásaihoz, legfőbb céljuknak az új típusú, testileg erős, egészséges, lelkileg kiegyensúlyozott, öntudatos zsidó nép megteremtését tartották. Az, hogy Európa e részén oly népszerűvé vált ez az elgondolás, és hogy mindez ennyi cionista, vagy cionista jellegű sportklub megalapítását eredményezte, több okra vezethető vissza. Egyrészt ezek az egyesületek - főként az idegen megszállás alatt álló területeken - egyfajta önvédelmi szervezetekként is működtek. Másrészt lényeges, hogy a soknemzetiségű Monarchia területén létrejött kisebb nemzetállamokban az identitás megélésének kiváló terepévé válhatott egy ilyen nemzeti jellegű sportklub, ahova azonos származású, azonos ideológiai, vallási nézetű sportolók tömörülhettek, mindenfajta félelem vagy diszkrimináció nélkül. Természetesen nem volt utolsó szempont a tőkeerős zsidó polgárság számára a sportban, főként pedig a futballban rejlő üzleti lehetőségek kihasználása sem. A két világháború közötti években egész Kelet-Közép- Európában folyamatosan nőtt a futball népszerűsége, egyre többen látogatták az egyre színvonalasabb mérkőzéseket, melyeknek bevételei komoly pénzforrást jelentettek egy-egy klub, vagy tehetségesebb játékos számára. 3 6 Mindezeket még kiegészíteném azzal, hogy mivel Max NORDAU, izomzsidóságról szóló elméletét a keleteurópai zsidóságra vonatkoztatva dolgozta ki, érthető, hogy az itt élő zsidóságra volt a legnagyobb hatással, hiszen ők voltak olyan társadalmi, szociális helyzetben, mely fogékonnyá tette őket a cionizmus és a „muskeljudentum" ideológiájára. A többi cionista sportegyesülethez képest viszonylag korán, 1906-ban Budapesten is megalakult az egyetlen, kizárólagosan zsidó sport klub, a Vívó- és Athlétikai Club, vagyis a VAC. 3 7 „A VAC a legelsők között alakult meg az egész világon, amikor Nordau szózata elhangzott és a Mester nagy eszméjének első megvalósítóit üdvözölte az előtte tisztelgő gárdában. Ma ezrével vannak testvéregyesületeink az öt világrészben. Nordau nagy gondolata valóra vált. Muskeljudentumot nevelünk, izmos zsidóságot testben és lélekben egyaránt. " 38 A klubot a cionizmus eszmerendszeréhez kötődő, főiskolai hallgatók egy csoportja alapította. Az alapító tagok legjelentősebbike DÖMÉNY Lajos, az 1880-ban Ádán3 1. PRESNER, Samuel Todd 2003. 269-296. 32. SZEGEDI Péter 2008. http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id= 15890 33. SZEGEDI Péter 2008. http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id = 15890 34. A cionista zászló kék-fehér színeit, az imakendők nyomán Daniel Wolffsohn választotta meg. JOHNSON, Paul 2001. 482. 35. Nemzeti Sport, 1921. május 14. 36. SZEGEDI Péter 2006 70-71. 37. UJVÁRY Péter 1929. 955. 38. Sport és Társadalom, 1923. február-március 2-3. szám 275
