Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Szőke Judit: Asszimiláció, cionizmus, antiszemitizmus – Valós és szimbolikus küzdelmek a magyar sportéletben a két világháború közötti Magyarországon

határozó cikkben a szerző igyekezett pozitív példát állíta­ni olvasóközönsége és az európai zsidóság elé, Bar-Koch­ba, az erős és hősies szabadságharcos személyében. Nem véletlen, hogy több cionista sportegyesület is a Makkabi, vagy a Bar-Kochba nevet választotta magának. Nordau ve­zetésével aztán, 1903-ban, a Bázelben tartott hatodik cio­nista kongresszust követően alakult meg a Jüdische Turn­erschaft, mely berlini székhelyéről irányította az elkövet­kező években megalakuló zsidó sportklubokat. 3 1 A huszadik század elején Németországban és a Monar­chia utódállamaiban tehát megjelentek az első cionista sportegyesületek, melyek célja már nemcsak a NORDAU által meghirdetett zsidó erő demonstrálása és az öntudat fejlesztése, hanem identitásuk megélése, valamint nem utolsó sorban, a sportban, különösképpen, pedig a futball­ban rejlő kiváló üzleti lehetőségek kihasználása volt. 1909-ben a magyarországi VAC bécsi vendégszerep­lésének következménye-képpen alakult meg a bécsi cio­nista sport klub, a Hakoa Wien, melynek tagjai állítólag később Jaffában megalapították Palesztina első zsidó sportegyesületét is. 3 2 1919-ben jött létre a Makkabi Brno, 1914-ben aztán Makkabea néven a pozsonyi cio­nisták is megalapították saját sportklubjukat. De említ­hetnénk még az 1912-ben megalakult Hagibor Prahat, vagy a Bar-Kochba Berlint is. Az első világháborút köve­tően aztán tovább folytatódott ez a tendencia, és az 1920-as években egyre-másra születtek a zsidó sport­egyesületek Kelet-Európában. Elmondhatjuk tehát, hogy a cionista sport 1920 és 1925 között élte fénykorát mind Magyarországon, mind pedig Kelet-Európában, de ugyanakkor az is tény, hogy az 1920-as évek közepére már csak néhány ilyen jellegű klub játszott jelentősebb szerepet a kelet-európai sportéletben. 3 3 Ezek a klubok kék-fehér mezükre varrták a zsidóság nemzeti jelképét, a Dávid-csillagot, és igyekeztek a zsidó­ság dicső múltjára utaló, erőt és magabiztosságot sugár­zó, héber neveket felvenni, ezzel is kifejezve ideológiai e I köte I ezettségü ket. 3 4 „Számos sportegyesületnek olyan neve van, amely ide­gen hangzású a törzslakosság fülében, és csak közelebbi in­formáció után tudjuk meg, hogy héber szavakkal van dol­gunk. Ezek az egyesületek csak zsidókat vesznek fel és cio­nista nemzeti eszmék hívei. Sok klub, így egy bécsi is „Hakoa"-nak, azaz erőnek nevezi magát, Prágában van a „Hagiborok", a bátrak leghíresebbje; a legtöbb klub azon­ban a makkabeusok után a Makkabi nevet vette fel, a leg­jobb közülük a brünni. Bécsben még más nevek is vannak forgalomban: Kadima (Kelet), Hechaver (Barát), Hasmonea (zsidó nemzeti hős) stb... " 3 S Ahogy az a csapatok nevéből, klubszíneikből és a fenti idézetekből is kiderül, ezen egyesületek ideológiailag szo­rosan kapcsolódtak HERZL Tivadar és Max NORDAU ci­onista elgondolásaihoz, legfőbb céljuknak az új típusú, testileg erős, egészséges, lelkileg kiegyensúlyozott, öntu­datos zsidó nép megteremtését tartották. Az, hogy Európa e részén oly népszerűvé vált ez az elgondolás, és hogy mindez ennyi cionista, vagy cionista jellegű sportklub megalapítását eredményezte, több ok­ra vezethető vissza. Egyrészt ezek az egyesületek - fő­ként az idegen megszállás alatt álló területeken - egyfaj­ta önvédelmi szervezetekként is működtek. Másrészt lé­nyeges, hogy a soknemzetiségű Monarchia területén lét­rejött kisebb nemzetállamokban az identitás megélésé­nek kiváló terepévé válhatott egy ilyen nemzeti jellegű sportklub, ahova azonos származású, azonos ideológiai, vallási nézetű sportolók tömörülhettek, mindenfajta féle­lem vagy diszkrimináció nélkül. Természetesen nem volt utolsó szempont a tőkeerős zsidó polgárság számára a sportban, főként pedig a futballban rejlő üzleti lehetősé­gek kihasználása sem. A két világháború közötti években egész Kelet-Közép- Európában folyamatosan nőtt a futball népszerűsége, egyre többen látogatták az egyre színvo­nalasabb mérkőzéseket, melyeknek bevételei komoly pénzforrást jelentettek egy-egy klub, vagy tehetségesebb játékos számára. 3 6 Mindezeket még kiegészíteném azzal, hogy mivel Max NORDAU, izomzsidóságról szóló elméletét a kelet­európai zsidóságra vonatkoztatva dolgozta ki, érthető, hogy az itt élő zsidóságra volt a legnagyobb hatással, hi­szen ők voltak olyan társadalmi, szociális helyzetben, mely fogékonnyá tette őket a cionizmus és a „muskelju­dentum" ideológiájára. A többi cionista sportegyesülethez képest viszonylag korán, 1906-ban Budapesten is megalakult az egyetlen, kizárólagosan zsidó sport klub, a Vívó- és Athlétikai Club, vagyis a VAC. 3 7 „A VAC a legelsők között alakult meg az egész világon, amikor Nordau szózata elhangzott és a Mester nagy eszmé­jének első megvalósítóit üdvözölte az előtte tisztelgő gárdá­ban. Ma ezrével vannak testvéregyesületeink az öt világrész­ben. Nordau nagy gondolata valóra vált. Muskeljudentumot nevelünk, izmos zsidóságot testben és lélekben egyaránt. " 38 A klubot a cionizmus eszmerendszeréhez kötődő, fő­iskolai hallgatók egy csoportja alapította. Az alapító tagok legjelentősebbike DÖMÉNY Lajos, az 1880-ban Ádán­3 1. PRESNER, Samuel Todd 2003. 269-296. 32. SZEGEDI Péter 2008. http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id= 15890 33. SZEGEDI Péter 2008. http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id = 15890 34. A cionista zászló kék-fehér színeit, az imakendők nyomán Daniel Wolffsohn választotta meg. JOHNSON, Paul 2001. 482. 35. Nemzeti Sport, 1921. május 14. 36. SZEGEDI Péter 2006 70-71. 37. UJVÁRY Péter 1929. 955. 38. Sport és Társadalom, 1923. február-március 2-3. szám 275

Next

/
Oldalképek
Tartalom