Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Kiss Kitti: Cselédház a Bodrogközből

adott majorság igényeinek megfelelően ismétlődnek, vagyis több egység összeépítéséből állnak.

3 A 19. század végén, a 20. század elején gyakori volt, hogy az eredetileg egy család számára tervezett szobában több 6-10 tagú család is összezsúfolva élt, a közös konyhán 4-8 aszszony volt kénytelen osztozni. A nagybirtok a munkaerő létszámának növekedésével nem tartott lépést, a cselédházak bővítésére, új épületek építésére kevés beruházás történt. Az 1906. évi XLV tc., az úgynevezett cselédtörvény, minden család számára egy szobát és kamrát ír elő, de a közös konyhát még mindig megengedi. A törvény végrehajtására 10 év határidőt adtak, de az I. világháború miatt hatályát felfüggesztették.

4 Az 1930-as években a cseléd lakások körülbelül 50%-a még mindig közös konyhás volt, de egy szobában általában már csak egy család élt. A korszakban épített cselédházak családonként külön szoba-konyha-kamra egységekből álltak. 1945 után a termelőszövetkezetek tulajdonába került uradalmi épületeket, így a cselédházakat általában lebontották, helyükre új épületeket emeltek. Néhány átalakított cselédház még ma is áll, ezekben sok esetben idős, volt uradalmi cselédek vagy leszármazottaik, és a mai legszegényebb réteg él. A múzeumi felépítésre az egykori Windischgráetz

5 uradalomhoz tartozott, ma is álló, lakott cselédházat választottuk ki, mert ez egyike a ma már nagyon ritkán látható, korábban közös konyhás, szabadkéményes épületeknek. Építészeti képe felidézi az adott korszakban megjelent tervgyűjtemény

6 terveit, a 19. században épült cselédházak egykor általános típusa volt. Alaprajzi elrendezése lehetővé teszi több időszak bemutatását, vagyis a cselédség és a ház életében bekövetkezett változások érzékeltetését. Kiválasztását földrajzi fekvése is indokolta, a Bodrogközből más épület még nem került múzeumunkba. Periodizáció A kiválasztott épület múzeumi bemutatásának egyik célja az épület életében bekövetkezett változások érzékeltetése. Ezért a jelenlegi állapot mellett az egyik épületrészben az építéskori állapotokat állítottuk 2. kép. Uradalmi épületegyüttes az 1930-as években Ismeretlen szerző képe, magántulajdon 3. BALASSA M. Iván 1987. 123-138. 4. KOTSIS Endre 1926. 4. 5. A Windischgráetz-családnak az első világháború előtt igen tekintélyes vagyona három forrásból eredt: a csehországi Windischgráetz-örökségből, a magyarországi (Zemplén- és Abaúj megyei)Breczenheim-örökségből és I. Lajos, kisebb mértékben pedig II. Lajos szerzeményeiből. A magyarországi részt Windischgráetz I. Lajos örökölte 1875-ben anyai nagynénjétől,özv. herceg Breczenheim Ferdinándné szül. Schwarzenberg Karolintól. Breczenheim Ferdinánd a pataki és regéczi uradalmak egy részét feleségének szabad rendelkezésére bocsátotta, másik részét pedig gr. Wallis Gyuláné szül. gr. Somogyi Ilona, gr. Taafe Eduárd és br. Beust Ödön nevű általános örököseire hagyta. Windischgráetz I. Lajos mint Schwarzenberg Karolin általános örököse 1875-ben, utóbbiakkal való osztozás alkalmával, zömmel a Zemplén megyei részt, tehát a pataki uradalmat kapta. Örökrészéhez tartoztak a sárospataki, sátoraljaújhelyi, józseffalvi, végardói, petrahói, komlóskai (Zemplén megye) és főnyi (Abaúj megye) birtokok és egyéb ingatlanok. Ezekhez a század végén ő maga is szerzett több kisebb (20-30 holdas) ingatlant. 1900. jan. I -i leírás szerint a sárospataki gazdaság a következő uradalmakra oszlott: a.) Bodrogköz (Halászhomok, Riry-major, Várhomok és halászszögi rét egy része); b.) Újhely (Caria-major a Nyomárkay-tanyával, Tildy-major és Borsi, az újhelyi és hódvári rét, a Káté-legelő és az újhelyi tejcsarnok); c.) Kövesd (főleg szőlőbirtok); d.) Ardó (a halászszögi rét egy része és a Csikós-kert); e.) Hotyka (Makkoshotyka, a kishegyi bérföldekkel és gyümölcsössel). Windischgráetz II. Lajos inkább mezőgazdasági ipari üzemek (szeszgyár, gőzmalom, fatelep, stb.) létesítésére fordított gondot s többféle üzleti vállalkozás (Tokaji Bortermelő és Mezőgazdasági Rt., Terno Azbesztpalaművek; a Mihály Dénes-féle távolbalátó készülék finanszírozása) útján próbált az állandóan fenyegető anyagi csőd elől menekülni. A sárospataki uradalom területe az első világháború előtt kb. 12000 hold volt. A trianoni békeszerződés következtében Csehszlovákiához csatolták a család Zemplén-és Abaúj megyei birtokainak egy részét (kb. 3000 holdat); ugyancsak odakerültek a régi csehországi hitbizományok is. Míg a világháború alatt - amint a családi levelezésből kitűnik - további birtokvásárlásra is gondolhattak, a háború után a monarchia régi piacainak elvesztése, valamint II. Lajos sok pénzt emésztő politikai vállalkozásai és költséges életmódja azt eredményezték, hogy a birtokot egyre több kölcsönnel kellett megterhelni. A húszas évek közepén a Magyar Földhitel Intézet útján felvett 29 000 angol font egyike volt a birtokra nehezedő legjelentősebb adósságoknak. III. Alfréd a Tokaji Bortermelő és Mezőgazdasági Rt. nevű, 75%-ában a családtagok kezén levő vállalaton keresztül juttatott pénzt, mint annak egyik részvényese, a csehországi birtokok jövedelméből az itteni birtokok és vállalkozások felszínen tartására. 1926-ban, a frankper idején, amikor tartani lehetett attól, hogy az ítélet II. Lajosra kimondja a vagyoni felelősséget is, III. Alfréd megváltoztatta végrendeletét és általános örökösévé II. Lajos idősebbik fiát, Lajos Aladárt tette. III. Alfrédnek 1927-ben bekövetkezett halála után, 1928 július 28-án II. Lajos és fia ajándékozási szerződést kötöttek, melynek értelmében II. Lajos minden vagyona, így magyarországi birtoka is, Lajos Aladárra szállt, aki ennek fejében vállalkozott szülei és öt testvére megfelelő módon való ellátására. 193 I -tői kezdve ennek a kötelezettségnek nem tudott eleget tenni, de apja tulajdonába semmit sem adott vissza. Hosszú évekig húzódó tárgyalások és viták után csak 1942-ben jutottak megegyezésre, azonban addig a magyarországi vagyon jelentősen leapadt - 1941-ben a sárospataki birtok már csak 2000 holdból állt; a negyvenes évek elején a pataki várban penziót rendeztek be. Hasonló hanyatlás állapítható meg a rendelkezésre álló adatokból a csehországi birtokokra vonatkozólag is. http://duna.natarch.hu/cgi-bin/fondx/ker, www.mol.gov.hu, a Magyar Országos Levéltár honlapjának iratanyagokat ismertető oldaláról. 6. JÁNOSHÁZY 1906. 26