Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Tóthné Pásztor Ágota: A társadalmi csere színterei – Egyesületi székházak Balmazújvároson a 20. század első felében
ruházás volt a fáskamra építése, amelyet önerőből oldottak meg: „az elnök szóvá tette az építés sürgős megkezdését. Mit csináljunk vele, magunk építsünk e vagy kiadjuk. Egyhangúlag el lett fogadva közösen építsük fel... ". 10 1 A gazda kivettette a vályogot, a tagok segítettek az építkezésnél és egy mestert fogadtak, aki felügyelte a munkát. Gondnok, Házmester A kör tehát folyamatosan igyekezett karbantartani, fejleszteni székházát. A nagyobb beruházások az egész kör munkáját igényelték és a közgyűlés hatáskörébe tartoztak, a kisebb renoválások elintézése (pl. meszelés, padló olajozása, kerítések, illemhely rendbetétele) a gazda irányításától függött. A munkák elvégzésére, szervezésére, az épületek tisztántartására fizetett alkalmazottat fogadtak. A házmester, gondnok vagy szolga tehát nem tartozott a választott tisztségviselők közé. Feladata igen összetett volt: ő tartotta rendben az épületet, ha volt, vezette az italkimérést, részt vett az egylet működését érintő szervezési feladatokban, ő volt az, aki a mindennapokban tartotta a kapcsolatot a szervezetek tagságával. „A kör szolgának kötelessége volt mindenkor a szellőztetés, a takarítás, téli napokon a fűtés és a friss ivóvíz biztosítása. És úgy szintén az utcai front rendben és tisztán tartása." 102 Munkájáért, ha volt, szolgalakást, fizetést kapott és egyes bevételekből százalék járt. A házmester feladatait és fizetségét a mindenkori közgyűlés határozta meg: „Ezután az elnök a házmester fogadását tette szóvá, hogy van-e jelentkező. A gazda kijelentette hogy igen van Kunkli János személyében. Ha van akkor be kell hívni. Be is jött és az elnök feltette a kérdést hogy mennyiért állna be. Egy kevés egyezség után meg is egyeztünk vele a következőképpen 5 mm búza, a kártyapénz 10%-a, a kerthasználat és minden báli takarításért 2 báli jegy, a kör takarításakor a felesége köteles jelen lenni és úgy takarítani és meszelni ahogy a körgazda irányítja és egyben köteles ha taggyűlés vagy közgyűlés a tagokat mindenkor összehívni. " I0 3 1925-ben a Kossuth Körben a szolga a régi díj fizetése mellé egy pár csizmát kért. 10 4 Infrastrukturális fejlesztések A körök folyamatosan karbantartott székházai kiemelkedő pontjai voltak a település építészeti arculatának. A szervezetek nemcsak a székházak külső-belső kiképzésével igyekeztek élen járni, megfelelni a kor és a tagság elvárásainak, hanem infrastrukturális fejlesztés terén is igyekeztek megfelelni a kor színvonalának. Ez többek között a villany bevezetésére, rádió vásárlására vonatkozott. A húszas évek második felében vezették be a villanyt a településen. 10 5 A Kossuth Kör és a 48-as Kör is hamarosan csatlakozott a hálózatra. „Abban az időben vezették be a villanyt is a faluba és a hálózatról elsők között a Körbe is. - Kevés ideig szolgáltatta a Körben a világítást a mennyezetről lecsüngő petróleum lámpa. Pedig tetszett a legényeknek, ha bál alkalmával fogyott a levegő és elhalványult a petróleum lámpának a világítása. " I0 t A Kossuth Körben 1926ban négy pályázó ajánlata közül választották ki a legmegfelelőbbet, aki aztán elvégezte a munkát. 10 7 A 48-as Körben már az 1920-as években vásároltak rádió készüléket. „A húszas évek második felében Balmazújvároson a 48-as kör gerince felett lett kifeszítve elsőként a két szál drót, mint antenna előbb fülhallgatós, majd tölcséres rádióhoz. 'Ki hisz azt, - mondták az emberek - hogy Pest beszél valaki, oszt az ide hallik. Bele bujt abba az ördög. ' - Majd aztán a rádió fejlődött, az emberek ismerete is tágult és megszokottá vált a rádió hallgatás. De nem ám a politika érdekelte az embereket elsőként, hanem a magyar nóta. Lesték az emberek, hogy mikor jön a rádióban a magyar nóta. Ha megszólalt a cigányzene és dalolta Kalmár Pál, a László Imre, a Csellényi József, ami főleg az akkori fiatalságnak tetszett ám nagyon. Terjedt aztán a magyar nóta. A legények a hajnali etetésen, itatáson már fütyülték, dalolták az új nótákat, még a lányok, a menyecskék is, ha fejesre mentek. " I0 S A Kossuth Kör 1937-ben döntött egy rádió beszerzéséről. 10 9 Az egyik tag 1939-ben a rádióhoz fali polcot készített és a körnek ajándékozta. 11 0 A körök az 1920-1930-as évek fordulóján úgy határoztak, hogy italmérési engedélyt szereznek. Az engedélyek miatt az egyesületi alapszabályokat is módosítaniuk kellett. A székházakban működő vendéglátó helyiséget ivónak hívták. A kiszolgáláshoz szükséges italokat az egyes szervezetek finanszírozták, a kiszolgálás a nyereségből kapott jutalék fejében a gondnok, vagy más tisztségviselő (1930-ban a Kossuth Körben az italmérő az alelnök lett" 1) feladata volt. Az ivó minden nap nyitva állt a betérők számára. „A jobblét a Körben még azt is meghozta, hogy a tagok részére kizárólag, zártkörű italmérést hoztak létre. Míg a kocsmában a kis fröcs 12-14 fillérbe került, addig a körben 8 fillér volt. Arra szigorú gond volt, hogy az ittasságig nem lehetett vinni. Nam emlékszem, hogy a szűkebbkörű italmérésben lett volna kihágás vagy rendzavarás, arra úgy a vezetőségnek mint az italmérőnek gondja volt. "" 2 101. Balmazújvárosi Olvasó Népkör Jegyzőkönyve 1946. 102. PÁL István kézirat. 103. Balmazújvárosi Olvasó Népkör Jegyzőkönyve 1947. 104. Balmazújvárosi Kossuth Kör Jegyzőkönyve 1925. 105. PÁL István kézirat. A Kossuth Kör jegyzőkönyve szerint ott 1926-ban került sor a villany bevezetésére. Balmazújvárosi Kossuth Kör Jegyzőkönyve 1926. 106. PÁL István kézirat. 107. Balmazújvárosi Kossuth Kör Jegyzőkönyve 1926. 108. PÁL István kézirat. 109. Balmazújvárosi Kossuth Kör jegyzőkönyve 1937. I 10. Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1939. III. Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1930. I 12. PÁL István kézirat. 263
