Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Tóthné Pásztor Ágota: A társadalmi csere színterei – Egyesületi székházak Balmazújvároson a 20. század első felében

ruházás volt a fáskamra építése, amelyet önerőből oldot­tak meg: „az elnök szóvá tette az építés sürgős megkezdé­sét. Mit csináljunk vele, magunk építsünk e vagy kiadjuk. Egyhangúlag el lett fogadva közösen építsük fel... ". 10 1 A gaz­da kivettette a vályogot, a tagok segítettek az építkezés­nél és egy mestert fogadtak, aki felügyelte a munkát. Gondnok, Házmester A kör tehát folyamatosan igyekezett karbantartani, fejleszteni székházát. A nagyobb beruházások az egész kör munkáját igényelték és a közgyűlés hatáskörébe tar­toztak, a kisebb renoválások elintézése (pl. meszelés, padló olajozása, kerítések, illemhely rendbetétele) a gaz­da irányításától függött. A munkák elvégzésére, szervezé­sére, az épületek tisztántartására fizetett alkalmazottat fogadtak. A házmester, gondnok vagy szolga tehát nem tartozott a választott tisztségviselők közé. Feladata igen összetett volt: ő tartotta rendben az épületet, ha volt, ve­zette az italkimérést, részt vett az egylet működését érin­tő szervezési feladatokban, ő volt az, aki a mindennapok­ban tartotta a kapcsolatot a szervezetek tagságával. „A kör szolgának kötelessége volt mindenkor a szellőztetés, a takarítás, téli napokon a fűtés és a friss ivóvíz biztosítása. És úgy szintén az utcai front rendben és tisztán tartása." 102 Munkájáért, ha volt, szolgalakást, fizetést kapott és egyes bevételekből százalék járt. A házmester feladatait és fi­zetségét a mindenkori közgyűlés határozta meg: „Ezután az elnök a házmester fogadását tette szóvá, hogy van-e je­lentkező. A gazda kijelentette hogy igen van Kunkli János személyében. Ha van akkor be kell hívni. Be is jött és az el­nök feltette a kérdést hogy mennyiért állna be. Egy kevés egyezség után meg is egyeztünk vele a következőképpen 5 mm búza, a kártyapénz 10%-a, a kerthasználat és min­den báli takarításért 2 báli jegy, a kör takarításakor a fele­sége köteles jelen lenni és úgy takarítani és meszelni ahogy a körgazda irányítja és egyben köteles ha taggyűlés vagy közgyűlés a tagokat mindenkor összehívni. " I0 3 1925-ben a Kossuth Körben a szolga a régi díj fizetése mellé egy pár csizmát kért. 10 4 Infrastrukturális fejlesztések A körök folyamatosan karbantartott székházai ki­emelkedő pontjai voltak a település építészeti arculatá­nak. A szervezetek nemcsak a székházak külső-belső ki­képzésével igyekeztek élen járni, megfelelni a kor és a tagság elvárásainak, hanem infrastrukturális fejlesztés te­rén is igyekeztek megfelelni a kor színvonalának. Ez töb­bek között a villany bevezetésére, rádió vásárlására vo­natkozott. A húszas évek második felében vezették be a villanyt a településen. 10 5 A Kossuth Kör és a 48-as Kör is hamaro­san csatlakozott a hálózatra. „Abban az időben vezették be a villanyt is a faluba és a hálózatról elsők között a Körbe is. - Kevés ideig szolgáltatta a Körben a világítást a mennye­zetről lecsüngő petróleum lámpa. Pedig tetszett a legények­nek, ha bál alkalmával fogyott a levegő és elhalványult a pet­róleum lámpának a világítása. " I0 t A Kossuth Körben 1926­ban négy pályázó ajánlata közül választották ki a legmeg­felelőbbet, aki aztán elvégezte a munkát. 10 7 A 48-as Körben már az 1920-as években vásároltak rádió készüléket. „A húszas évek második felében Balmaz­újvároson a 48-as kör gerince felett lett kifeszítve elsőként a két szál drót, mint antenna előbb fülhallgatós, majd töl­cséres rádióhoz. 'Ki hisz azt, - mondták az emberek - hogy Pest beszél valaki, oszt az ide hallik. Bele bujt abba az ör­dög. ' - Majd aztán a rádió fejlődött, az emberek ismerete is tágult és megszokottá vált a rádió hallgatás. De nem ám a politika érdekelte az embereket elsőként, hanem a magyar nóta. Lesték az emberek, hogy mikor jön a rádióban a ma­gyar nóta. Ha megszólalt a cigányzene és dalolta Kalmár Pál, a László Imre, a Csellényi József, ami főleg az akkori fi­atalságnak tetszett ám nagyon. Terjedt aztán a magyar nó­ta. A legények a hajnali etetésen, itatáson már fütyülték, da­lolták az új nótákat, még a lányok, a menyecskék is, ha fe­jesre mentek. " I0 S A Kossuth Kör 1937-ben döntött egy rá­dió beszerzéséről. 10 9 Az egyik tag 1939-ben a rádióhoz fa­li polcot készített és a körnek ajándékozta. 11 0 A körök az 1920-1930-as évek fordulóján úgy hatá­roztak, hogy italmérési engedélyt szereznek. Az engedé­lyek miatt az egyesületi alapszabályokat is módosítaniuk kellett. A székházakban működő vendéglátó helyiséget ivónak hívták. A kiszolgáláshoz szükséges italokat az egyes szervezetek finanszírozták, a kiszolgálás a nyere­ségből kapott jutalék fejében a gondnok, vagy más tiszt­ségviselő (1930-ban a Kossuth Körben az italmérő az al­elnök lett" 1) feladata volt. Az ivó minden nap nyitva állt a betérők számára. „A jobblét a Körben még azt is meghozta, hogy a tagok részére kizárólag, zártkörű italmérést hoztak létre. Míg a kocsmában a kis fröcs 12-14 fillérbe került, addig a körben 8 fillér volt. Arra szigorú gond volt, hogy az ittasságig nem le­hetett vinni. Nam emlékszem, hogy a szűkebbkörű italmé­résben lett volna kihágás vagy rendzavarás, arra úgy a veze­tőségnek mint az italmérőnek gondja volt. "" 2 101. Balmazújvárosi Olvasó Népkör Jegyzőkönyve 1946. 102. PÁL István kézirat. 103. Balmazújvárosi Olvasó Népkör Jegyzőkönyve 1947. 104. Balmazújvárosi Kossuth Kör Jegyzőkönyve 1925. 105. PÁL István kézirat. A Kossuth Kör jegyzőkönyve szerint ott 1926-ban került sor a villany bevezetésére. Balmazújvárosi Kossuth Kör Jegyző­könyve 1926. 106. PÁL István kézirat. 107. Balmazújvárosi Kossuth Kör Jegyzőkönyve 1926. 108. PÁL István kézirat. 109. Balmazújvárosi Kossuth Kör jegyzőkönyve 1937. I 10. Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1939. III. Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1930. I 12. PÁL István kézirat. 263

Next

/
Oldalképek
Tartalom