Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Csányi Viktor: Dél-alföldi régészti adatok Sabján Tibor kályharekonstrukciós kísérleteihez
A' FAZEKASOK E. E gy közönséges négy Szegletû Vörös Tserép - Kementzének fel-rakásáért Egy halonló Kállyha darabbért bé-tételével együtt Szinte ollyan kifsebb Kementzének fel-rakásáért Bögréből való Kementzének fel-rakásáért Hafonló Kementzének munkájáért, hogy ha maga a' Fazekas a' Tűzhellynek lábát fel-rakja Egy Sütő Kementzének fel - állításáért Feneke ki-rakásával együtt Jó, éá tzifra'Hamburgi Kállyhának fel - rakásáért Közönséges zöld Kállyha rakásáért * * Egy nagy tarka zöld Kállyhából kéfzűltt Kementzének, a' mellynek fzélesége négy, a' hotzlza pedig öt Kállyha darabbúi álló fel - rakása Víznek való leg-nagyobb Kantáért dto középfzerü dto dto kifsebb dto Egy leg-nagyobb Tejes Fazék középízerü dto" kifsebb dto Egy nagy öntöző Kanta kifsebb dto - - • Egy Vörös Tsikmák Szűrő Egy Mosogató Vörös Medentze A' MAGYAR FAZEKASOKHOZ TARTOZANDÓ MÁZOS MESTER EMBEREKÉ. 4 9 í í 45 í 45 2 36 3 2 2 7 5 4 5 3 't 18 10 20 21 XXXVII. A' FAZEKASOK és KORSOSOKE K, > özönséges mázos négyszegletű Kályha föl állításáért t Kerçk mázos tsinossabb kályhának föl rakásáért dróttal együtt 3 Fönt álló kementzének szét szedéséért 4 Kementzének külső 's belső tapasztásátúl 's mázolásátúl 5 Egy Sütő kementzének föl állításáért, feneke kirakása val együtt .... 6 Egy négy szegletű közönséges sár kementze el készítéséért 7 Víznek való leg nagyob kantáért, vagy korsóért detto középszerű dto detto kifsebb detto 8 Egy leg nagyobb tejes kötsög detto közöpszerü detto detto kisfebb detto 9 Öntöző Kanna nagyobb * detto kisfebb 10 Vörös Tsikmák fzürő két fülű detto hoszszú nyelű 11 Egy mosogató vörös medentae 12 Vörös két fülű nagy fazék itszéje '3 Egy vajas ^broatsos köuögnek itszéje 9. kép. 1803-as hódmezővásárhelyi fazekas áriimitáció 10. kép. Az 181 2-es hódmezővásárhelyi fazekas áriimitáció nem találjuk meg. 3 9 Azonban ekkor is készítettek a fazekasok kerek és szögletes sárkemencét, valamint négyszögletű és kerek cserépkályhát. Mindebből világosan látszik, hogy a bögreszemes kemence még jelen volt a 19. század elején, azonban 1812-ben már nem szerepelt a piaci árszabásokban ( 10. kép). Ezek az adatok sokkal árnyaltabbá teszik a fűtőberendezésekről eddig kialakult képet. Ha el is fogadjuk, hogy a 18. század folyamán a boglyakemence használata válik általánossá, a piaci árszabások alapján ebben az időszakban is számolnunk kell bögreszemes kemencékkel és különböző import cserépkályhákkal egyaránt. Ezek aránya nem kérdéses, hiszen a drága cserépkályhákat csak a tehetősebb városi réteg engedhette meg magának, és az olcsó sárkemencék a legtöbb ember számára elérhetők voltak. Erre vonatkozó források hiányában a szemeskemencék használatának arányát nem tudjuk megállapítani, de megléte kétségen kívüli. A 18. századtól a 19-20. század fordulójáig Hódmezővásárhelyen általánosan elterjedtek voltak a boglyakemencék, melyek száma az 1940-es évekre erőteljesen lecsökkent. Ekkor már csak a városszéli házakban és a tanyákon használták a boglyakemencéket. A városban a helyüket a vályogból, majd pléhből és téglából készített sparhet vette át. A sparhet megjelenése Hódmezővásárhelyen az 1860-as évekre tehető. 4 0 Gyors térhódításának az volt az oka, hogy mobilabb, gyorsabban felfűthető, tisztább volt, és kisebb helyet foglalt el a kemencénél. Hozzájárultak a kemencék háttérbe szorulásához az 1890-es évektől megszaporodó kenyérsütögetők is. így már nem kellett otthon a kemencében kenyeret sütni, hanem a lisztért, búzáért cserélhették, ami jóval egyszerűbb és kényelmesebb megoldás volt a városlakó polgárok számára. 4 1 Hódmezővásárhelyen az „igazi népi kályhásság" kialakulása a 20. század elejére tehető. Az 1890-es években az előkelőbb házaknál, iskoláknál és a parókiákon jelentek meg az első cseh és német cserépkályhák. Hódmezővásárhelyre kezdetben a szegedi kályhacsempelerakatból szállították az import kályhacsempéket, elsősorban cseh kályhásmesterek. A mázas csempékből rakott kályhák elterjedésének időpontja 1906-ra tehető, amikor az első, cseh származású kályhásmester, Mazura János Hódmezővásárhelyre költözött, és három segédjével innen látta el a környéket cserépkályhákkal. 4 2 Szegedre és Hódmezővásárhelyre a pécsi Zsolnay porcelángyárból is kerültek kályhacsempék, azonban ezek drágábbak és kisebb hatásfokúak voltak, ezért nem terjedtek el és szállításukkal hamar leálltak. 4 3 A 18. században a kályhásmesterség a fazekasság specializálódásával jött létre. A fent említett Mazura János is eredetileg fazekas mester volt. A kályhacsempe készítéshez szükséges szürke és zsíros agyagot Gömör és Nógrád megyéből hozatta, 4 4 azonban az 1930-as években a hódmezővásárhelyi tálasok közül többen áttértek a kályhás termékek készítésére. Ekkor már helyi anyagból, gyengébb minőségű, a helyi piac igényeinek megfelelő kályhákat készítettek nagy számban. 4 5 Az agyagot a városi közös agyagbányákból nyerték, amelyek a Pap-ere, a Ci39. HMLIVA. 1001. 18 12./XXXVI1. 40. CSORDÁS István 1969.53. 41. KISS Lajos 1958. 91. 42. Ekkor Szeged, Szentes, Makó, Orosháza és Csongrád területén sem volt kályhásmester. 43. Keleti Adolf kereskedőnél és egy Faragó nevű tanácsnok lakásán volt porcelánkályha beépítve. 44. Hódmezővásárhelyen nem voltak olyan agyagbányák ahonnan a csempekészítéshez szükséges, „tűzálló" agyagot lehetett bányászni. 45. CSORDÁS István 1969. 65. 248
