Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Csányi Viktor: Dél-alföldi régészti adatok Sabján Tibor kályharekonstrukciós kísérleteihez
7. kép. Kupa alakú kályhaszemek az „A" jelű helyiségből ciója is kérdéses. 1 7 Az „A" helyiség kemencéje biztosan tartalmazott iktatott kályhaszemeket, azonban az ásatási megfigyelések ebben az esetben sem teszik lehetővé bármilyen következtetés levonását, mert a 40 cm magasan megmaradt kemencefalban mindössze kettő iktatott kupa alakú kályhaszemet találtak, ráadásul az egyik szájával kifelé, a másik szájával befelé állt, amely teljesen szokatlan a bögreszemes kemencék között. Ezen kívül az omladékban, a platni fölött előkerült kályhaszemek eredeti helyzete sem volt egyértelműen meghatározható. Hódmezővásárhely-Otemplom 1 8 A hódmezővásárhelyi református Otemplom felújítása során B. NAGY Katalin 1989-1990-ben végzett ásatást a templom környezetében. 1 9 A feltárást PÁVAI Éva 1991ben fejezte be. 2 0 Összesen 5 kutatóárkot és I I szelvényt nyitottak, amelyekben a 17-18. századi leletek mellett bronzkori és szarmata kori edénytöredékek is előkerültek. 1989-ben a templom gyülekezeti termében egy kiállítás keretében mutatták be a közönségnek az ásatás eredményeit, többek között egy MALONYAI Dezső nyomán készített kályharekonstrukciót. A feltárás során összesen 26., 17. századi, vörösesbarna, korongolt, bögre alakú kályhaszem töredék került elő. Ezen kívül 2 tányér alakú kályhaszem és 6 négyszögletes kályhacsempe töredék egészítette ki a leletanyagot, melyek között kaolinos soványítású, négyszögletes, barna és zöld mázas, gazdagon díszített töredékek is előfordultak. A 3 zöld mázas töredéket növényi ornamentikával és a pereme alatt sekélyen bekarcolt körbefutó vonallal díszítették. Egy tányér alakú kályhaszem pedig barna mázazással, a belső oldalán galléros perem ki képzéssel, külső oldalán bevagdalt díszítéssel készült. 2 1 A kályhaleletek, a többi feltárt emlékanyaggal együtt a templom építését közvetlenül megelőző időszakra, a 17. századra és a 18. század elejére keltezhe8. kép. Tányér alakú, fodros szélű levélmotívummal díszített kályhaszem töredéke tők. A templomot 1713 és 1723 között építették, egy korábbi hódoltság kori fatemplom elé. 2 2 Ennek a fatemplomnak a helyét a feltárások során nem sikerült megtalálni. Hódezővásárhely-Szegfű utca, sportcsarnok és mélygarázs 2007 nyarán B. NAGY Katalin és TÓTH Katalin próba- és megelőző feltárást végzett a Szegfű utcában épülő sportcsarnok és mélygarázs területén, amely a leghitelesebb régészeti adatokat eredményezte a törökkori Hódmezővásárhely történetére vonatkozóan. 2 3 A törökkori leletegyüttest F LAJKÓ Orsolya, a Móra Ferenc Múzeum régésze dolgozza fel. A több ezer kerámia között szép számmal vannak jelen a kupa alakú kályhaszemtöredékek (229 darab). Emellett I négyszögletes, tányér alakú kályhaszem, 2 zöld mázas, növényi ornamentikával díszített, négyszögletű kályhacsempe, és 5 tányér alakú, zöld mázas, alakos, figurális díszítésű kályhacsempe töredéke is megtalálható a leletanyagban. 2 4 17. PÖLÖS Andrea az épületben feltárt tüzelőberendezés fazekas kemence és az épület műhely funkcióját határozta meg (PÖLÖS Andrea 1994. 549.). GÁL Éva azonban ezt korábban elvetette (GÁL Éva 1985. 81 -83.). Később F LAJKÓ Orsolya Gál Éva véleményével értett egyet (F LAJKÓ Orsolya 2007. 45.) 18. A leletanyagot F LAJKÓ Orsolya dolgozta fel (F LAJKÓ Orsolya 2002. 309-316. és 2003. 419-427.). 19. TJM RégAd. 145-2001. 20. TJM RégAd. 148-2001. 21. A leletegyüttes TJM 99.2.1 .-837. leltári szám alatt található. 22. SZEREMLEI Sámuel 1914. I. 105-106. 23. TJM RégAd. 244-2007. 24. A leletanyag TJM 2008. 1. 1 -1714. leltári szám alatt található. 246
