Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Rácz Jenő: Restaurátori beavatkozás egy nyugat-nógrádi kisnemesi kúria rekonstrukciójában – Adatok a térség építőgyakorlatának változásához a 18. század elejétől a 20. századig
25. kép. Szögletes kemence axonometrikus képe (fenekén nagy kavicsokkal) matként, az elbontást követően. A 19. század harmadik negyedétől épülő, a lakótérből „kiszoruló" típusára Csesztvén így emlékeztek: „a házban a kemence olyan (40-50 cm) széles pácban 6 3 végződött, azt, ha süttek és meleg vót, oda tettük a tejet aludni." Mellette, az elmondás szerint, ha lakószobában volt ez a kemencevég, minden esetben takaréktűzhely állott, amely ekkorra a kemence kenyérsütő funkcióját kivéve, minden egyéb szerepét átvette, ezért általában nem, vagy csak keskeny rakodópadkát építettek pitvarbeli szája elé. Ennek egy fennmaradt példányát sikerült felmérnem Csesztvén a Kossuth u. 52. szám alatti házban (26. kép). Ilyen kemencét talált FLÓRIÁN Mária is Őrhalomban, 6 4 egy 1880-ban épült lakóépületben. Ha az említett kemence tisztaszoba közfalát törte át, magános maradt. A 19. század végétől a tisztaszoba, minthogy nem lakták, legtöbb esetben nem kapott állandó tüzelőberendezést, (innen esetenként a hidegszoba elnevezés). Szükség esetén dobkályhával temperálták a levegőt. A még lakóházbeli, padkán ülő kemencék építésének utolsó helyszíne azután a pitvarbeli konyhában volt, amelyre pl. Bernecebarátiban, és már szögletes külső köpeny nélküli változatára Csesztvén találtunk emlékeket. Földre épített kemencék A másik, a fentiekben már említett konyhai középkemencék hatását is tükröző, emlékezet alapján rekonstruálható csesztvei kemenceváltozat (27. kép), amely dongaboltozatú, testének nagyobb részével még ugyan a szobában helyezkedett el, de már nem padkára, hanem a talajszintre épült. Teteje a hosszában mellette helyet foglaló takaréktűzhely platnija alatt egy arasznyival volt, amelyen emlékezet szerint gyerekek aludtak. 6 5 Későbbi válto26. kép. Szobából a pitvarba nyiló kemence (Csesztve) zata, melyet széles körben használtak, hasonlóan a talajszintre épült, de már nagyobb részével a pitvarban és a falban volt. Boltozatára haránt irányban, a pitvarban, vagy a szobában, takaréktűzhelyt falaztak. 6 6 Ezeknek még több fennmaradt példányát is láthattuk, (házunkban, Szügyben, Bátorfaluban). SÁNDOR Ildikó Vámosmíkoláról 6 7 ennek egy olyan változatáról tudósít, amelynek teste már nem hatolt a lakótérbe, hanem a falban végződött. Ezekben a földre „ültetett" kemencékben már csak kenyeret sütöttek. A bevetést sok helyen pitvarbeli szája előtt, beállógödör könnyítette meg. „Búbos és a Siska" Bakópusztán és Csesztvén is a fennmaradt, vagy emlékezet által megőrzött összes kemencét búbosnak mondták 6 8 általában, magyarázatként az építéskor kialakított boltozat (?) miatt, (Sz. I.). 6 9 E névadás, az adatközlőnek is igazat adva, feltehetően mégis egy korábbi kemencetípusra utalhat, amilyen pl. még a vályogkemencék teljes térnyerése előtt, a Nagyalföld felől terjedő búbos, búb 7 0 is volt, bár a korai adatok: ( I 791 ) „két oldalon lócával", „ I 823-ban ..cselédházba égetett téglából, a juhász házában vályogból állítottak búbost", 7 1 nem a hagyományos alföldi boglyakemence formára, és építésmódra utalnak, hanem sokkal inkább a GÖNYEY Sándor által Nógrádsipeken rögzített kemencét juttatják eszünkbe, amely a hagyományos lapos tetejű és a búbos keveréke volt. (E mellett természetesen nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy a „búbos" név még a nagytestű szögletes kemencék előtti emlékrétegekből hagyományozódhatott 7 2 át.) A búboskemencének sajnos semmilyen emlékét nem sikerült fellelnem közvetlen környezetünkben és a Magyar Néprajzi Atlasz adatai is arról győznek 63. Kialakítása szerint hasonló kemencét talált SÁNDOR Ildikó ( 1977. 375. 20-21. ábra.) Perőcsényben. 64. FLÓRIÁN Mária PMA 199. 65. E típus szobába már kevésbé benyúló változatának használatára emlékeztek még Patvarcon és Ipolyszögön is. 66. GÖNYEY Sándor 1944.; SÁNDOR Ildikó 1977. 374. 67. SÁNDOR Ildikó 1977. 370. 68. FINDURA Imre 1885.201. 69. SZKLENÁR István 1943. 70. FÉL Edit 1938. 77. 71. ZÓLYOMI József 2000. 68.; 1974. 29. 72. BARABÁS Jenő 1987. 102. 209
