Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Rácz Jenő: Restaurátori beavatkozás egy nyugat-nógrádi kisnemesi kúria rekonstrukciójában – Adatok a térség építőgyakorlatának változásához a 18. század elejétől a 20. századig
14. kép. Kör alapú kályha töredékei tokát és fészket találtunk. Küszöbrésze a nedves talajjal való érintkezés következtében elkorhadt. Epületünknek ezek alapján folytatása kellett legyen. További bizonyítékként az ajtónyílástól 1,5 m-re északi irányban előkerült egy kívülfűtős kemence elfalazott szájnyílása, és a fölötte lévő füstterelő járat maradványa is. A ház egykori második lakásának pitvar szoba bejáratát és a konyha feletti szabadkémény alá szolgáló kemenceszáj, és az előtte lévő, padka helyét sikerült így rögzítenünk. Ezek nyomán kezdtük el a kutatást. 16. kép. Kemenceszáj belső oldala, az égett boltozat jelölésével Az épület meglévő és korábbi tüzelőberendezései, füstelvezetése Hátsóház. A kemenceszáj eredményétől ösztönözve a továbbiakban az említett falszakasz belső oldalán távolítottuk el a tapasztást ( 16. kép). Az elfalazott korábbi tüzelőnyílás környezetében a hőtől megrepedt cserkőbetétek, 2 2 amelyek a szájat kétoldalt és felül szegélyezték, utaltak az építéskori fűtő-sütő berendezésre, sőt az átégett falazat kirajzolta a kemencebelső vonalát, amely 100 cm széles, és dongaforma boltozata 64 cm magas volt. Külső formájára nem találtunk nyomot. A fennmaradt, ma is használt takaréktűzely (falmasina) (17. kép) a szoba ellenkező oldalán található. Oly módon alakították ki, hogy ráfalazták a konyha felől fűthető és a falon át a szobába nyúló, közel talajszintre, vályogból boltozott, téglalap alapú kemencére. Füstjét a sütő (rúra) mögül a falba mélyített és köpenyfallal takart kürtő vezette a szabadkémény boltozata alá. Építésére, adatközlőim szerint a 19. század végén kerülhetett sor, mert azt követően inkább a házon kívül helyezték el a kemencét. A tűzhely közelében megbontott tapasztás alól további füstvezető nyílás is előkerült ( 140 cm magasságban az ajtónyílástól 50 cm távolságban), utalva egy korábbi, a jelenlegi takaréktűzhelyre merőlegesen álló elődjére, amely egy, egykor a szobát fűtő második kemence mellett ka22. Környékünkön található, a hajdani strato-vulkáni működés során a tengerbe lökött andezitanyagú, a hirtelen lehűléstől kérges héjú vulkáni bombák, amelyet esetenként hasítottak is. A „cserkő" elnevezés megyeszerte elterjedt. Lehetséges, hogy még a kőépítkezés elterjedése előtt a kemenceszáj kialakításánál használt cseresznyeg-kő terminusa (celuste=kemenceszáj szlov.) lappang benne. A „cseresznyeg" terminus jelenleg már nem ismert a faluban, de KORPÁS Emil ( 1935. I 18.) gyűjtött rá adatot Szügyben.; Lásd még BALASSA M. Iván 1994. 190-191. 201
