Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Rácz Jenő: Restaurátori beavatkozás egy nyugat-nógrádi kisnemesi kúria rekonstrukciójában – Adatok a térség építőgyakorlatának változásához a 18. század elejétől a 20. századig
6. kép. A második katonai felmérés I 845. gosítási beltelek térképen házunk felett, a 22. és 23. számú ház is a Pöstyén család valamely tagjának birtokában volt, hasonlóan a patak túlsó felén, már a 18. század végén álló (számozással: a 6-os és 7-es) házak, és azok környezete meglehetősen zsúfolt. A két katonai térkép felmérése közötti időben történtek a változások. A statisztikai adatok szerint 8-cal, a térképen feltüntetett objektumok alapján 12-vel szaporodtak 1 5 a házak.(Ezáltal elvben a korábbi közös háztartások megszűnhettek volna, ha ez nem termelődne újra a lakosság növekedésével.) Az anyakönyvek és térképek adatai segítségével, épületünkkel kapcsolatosan a következő településfejlődési modellt valószínűsíthetjük, amely a nagyléptékű tagosítási beltelektérképen jól tanulmányozható: a falu központjától, az egykori Balassagyarmat felé is vezető fontos út jobb oldalán, az észak-déli irányú, korábban beépítetlen hosszú telken, (feltehetőleg az I 780-as évek közepén-végén), egy „Pöstyén családi parcella" került kijelölésre. A földterület azután három beltelekké osztódott, helyet adva fekvése szerint valószínűleg elsőnek, házunk építésére. A Kalmár család, később gyermekeik, unokáik házasságát követően újabb házakat épít a közel 300 négyszögöles alsó fundusra, ezzel tovább osztva azt. Ezek feltételezhető kronológiáját azután a lakóobjektumunk megmentésével kapcsolatosan elvégzett feladatok és a családfa adatai segítettek tisztázni. Az 1780-as évek elején még üres terület, mint a főutak találkozása és egy, a kisebb emelkedésű, megrakott szállítóeszközök által használt „kerülő" út 1 6 indulópontja az evangélikus temető, vermek, illetve a szőlők irányába, jó adottságú területnek tűnik. Növelhette értékét, hogy feltehetően egy korábban épült, nagyméretű kővel bélelt, 7,5 m mély kút volt rajta, a faluban a legnagyobb átmérőjű. Formáját és helyzetét tekintve talán a hajdani falukútja.(Ennek vizét itták legszívesebben, és vitték a mezőre a vezetékes víz megjelenéséig a település lakói. Félmagasságból oldalán ma is forrás csörgedez.) E központi helyzetű lankás terület északi telekhatárára, kelet-nyugati tájolással, építette fel a Kalmár család, a kor építési követelményeinek is megfelelő, hosszú, kétlakásos otthonát, amelynek első lakóegysége: ház, pitvarkonyha, továbbá a második lakóegység szobája maradt fenn. A Kalmár György és Pöstyén Sofia házasságából született gyermekek közül a legidősebb fiú Márton, majd lánya (Johanna), és fia házasságából származó unoka (Mária), továbbá az idős szülők legfiatalabb leánya (Barbara) maradnak a telken. A telek első megosztása feltehetően Barbara Klátyik Pál molnárral kötött házasságát (1818) követően történt, azáltal, hogy lehetőséget biztosítottak a fiatal pár építkezésére, (a meglévő épületre merőleges irányban). A következő, már az eredeti házat érintő osztozkodás Johanna unokájuk Pazsicky Mihállyal való házasságkötése ( 1826) után zajlott le, amikor a ház második lakóegységének pitvar-konyha, és feltehetően kamra részét bontják el, és a telek alsó részén az eredeti épülettel párhuzamosan építik fel. Az igazságos rendezést szolgálta, hogy Barbara és családja, akik a házból nem kaptak részt, a legnagyobb telekhányadot, 13 I négyzet-ölt tudhattak magukénak, Johannáék, akik a házból is jussoltak, 84 négyzetölt, és Mária, aki az eredeti családi épületrészben maradt, 67 négyzet-ölt kapott az udvartérből. Itt kell megjegyezzük, hogy a telken a második katonai felmérés szerint nem állt istálló, a föld művelését valószínűleg a rokonság igaerővel rendelkező tagjai segítségével oldották meg. A romló épület és a legszükségesebb állagmegóvó munkák A ház 1971. évi felmérését alapul véve, a továbbiakban fényképeztük, esetenként rajzoltuk az előkerülő érdekességeket, szerkezeti megoldásokat (7. kép). Az épület a 1970-es évek eleje óta a dokumentációhoz képest a következő változásokon ment át: az idős tulajdonosok halálát követően a rokonság az épületet hétvégi házként használta. A tetőszerkezetet megújították, a még a fél házat borító zsúpfedést cserépre cserélték. Az elsőház utcai homlokzata elé a 1960-as években készült túlnyúló kontyolást visszabontották, és a padlásteret mind15. Magyarország Történeti Helységnévtára Nógrád M. (1773-1808) 34. 9. srsz. (22 ház 34 háztartás 164 lakos) Időközben nem tudjuk, hogy került-e bontásra épület valamilyen okból, és hány? Ez még növelheti az újonnan épült lakóházak számát. 16. A főút meredek emelkedése miatt a nagy terheket szállító szekerek a völgyből délen és északon is egy hosszabb lankásabb úton kapaszkodhattak ki a völgyből. 197 7. kép. Szabadkémény felmérési rajza
