Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Batári Zsuzsanna: A nyári konyhák – Kérdések a nyári konyhák kutatásával kapcsolatban
32. kép. Lakókonyhaként használt nyári konyha Göncruszkán (BATÁRI Zsuzsanna felvétele, 2003) Lakókonyhák A fent leírt változásoknak és változtatásoknak következtében egy nagyon fontos átalakulás kísérhető figyelemmel: a nyári konyha egyszerűen miniatürizált lakótérré alakul, még akkor is, ha a tulajdonos/ok egy helyiségben élnek: ebben az esetben a nyári konyha hálószoba és konyha is egyszerre. A lakóépületekben hasonló folyamat zajlott le a 20. század elejétől kezdve: a lakókonyhák kialakulása a tüzelőberendezések modernizálásának ered33. kép. Felszentelt nyári konyha Magyarzsákodon (BATÁRI Zsuzsanna felvétele, 2005) ményeképpen. Amikor a konyhát lepadlásolták, és zárt füstelvezetést építettek ki, a helyiség alkalmassá vált arra, hogy huzamosabb ideig ott tartózkodjanak. 1 4 A nyári konyhákban ugyanez a folyamat követhető nyomon, de szintén időeltolódással: a 20. század második felében, illetve napjainkban. Magyarország egyes területein a nyári konyha lakótérré válásával a lakóépület egésze reprezentatív térré válik (Karancskeszi, Nógrád megye) (32. kép). A lakókonyhák egyes aspektusainak értelmezésekor fontos kiemelni a tulajdonosokat. Sok esetben idős emberek azok, akik kiköltöznek a nyári konyhába, azért, hogy a lakóépületet átadják a fiatalabb generációnak: ezáltal az épületeket külön, de az udvart közösen használják, így megvalósul a generációk egymás mellett élése. Más esetekben viszont, bár az idős házaspár kiköltözik a nyári konyhába, a lakóépület üresen marad, mivel a gyerekek a közeli városban élnek, és nem a szüleikkel együtt. így kihasználatlan és kihasználhatatlan a nagyméretű lakóépület, aminek a fenntartása anyagilag és fizikailag is gondot jelent az idős tulajdonosoknak, ezért költöznek át a kisebb épületbe. A nyári konyhát használva több pénzt takaríthatnak meg, bár a lakókörülményeik nem tökéletesek. Az idősebb generáció nyári konyhába költözésének másik oka, hogy ezek az építmények könnyebben megközelíthetők, általában egyszintesek, ahol a járás jelentősen könnyebb, mint egy emeletes, nagyméretű, lépcsővel rendelkező lakóház esetén. A lakókonyhákban — legyen az a lakóépületben, vagy a nyári konyhában - a tárgyak köre kibővül a funkcióváltozás következtében a tartós ott-tartózkodás miatt: megjelennek az ágyak, éjjeli szekrények, ruhásszekrények stb. Szakrális elemek jelenléte bizonyítja, hogy a nyári konyha a mindennapi élet fontos helyszíne. Áldások, igék találhatók a falon feszületekkel, szentképekkel, búcsúból származó emléktárgyakkal együtt. A nyári konyhát Vízkeresztkor ugyanúgy felszentelhetik, mint a lakóépületet, megjelölve az ajtót az évszámmal és a három kezdőbetűvel (33. kép). A nyári konyha dekorációja akkor kezdődik, mikor a tüzelőberendezést modernizálják: tányérokat és hímzett falvédőket akasztanak a falra, abroszt terítenek az asztalra, polccsíkot a konyhaszekrények polcaira (34. kép). 34. kép. Lakástextilekkel díszített nyári konyha Göncruszkán (BATÁRI Zsuzsanna felvétele, 2004) 14. SZUHAY Péter 1996. 708. 18
