Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Kemecsi Lajos: Múzeum és épülete – Kihívások és válaszok a modern múzeumépítészetben
2. kép. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum új bejárati épülete 2009., Szentendre A múzeumépítészet főbb irányai A múzeumok működtetése muzeológiai és gazdasági értelemben egyaránt prosperáló, ezért tudatosan rendelnek urbanisztikai funkciót és szerepet az épülő-átalakuló múzeumépületeknek. A múzeumok épületeinek elhelyezése minden időben üzenetet hordozott: így például a bécsi Kunsthistorisches és a Naturhistorisches Museum épületeinek kettőse is. A két neobarokk palota a 19. század végi természet és ember kulturális kettősét jelképezi elhelyezésével és gyűjteményeivel egyaránt. 9 A bécsi példáknál maradva a Muzeumsquartier kiváló minta a 19. század és a kortárs globális gazdaság nyilvános térről alkotott elképzeléseinek összevetésére. 1 0 Az egykori szakmúzeumi elkülönülés és a Gesamtkunstwerk modern megvalósulási kísérleteként sikeresen alkalmazkodott a korszerű múzeumi küldetés elvárásaihoz. Példaszerű az időigényes és igen sokrétű társadalmi-szakmai vita, amely megelőzte a megvalósítás fázisát. (Egyes országokban ezek a viták csak a megvalósulást követően bontakoznak ki.) Az építészeti koncepciónak markáns elemei „estek áldozatul" az elfogadás érdekében. A múzeum a modern kor egyik sikerágazata és egyben igencsak ellentmondásos intézménye. Rendkívül informá9. Vö. ÉBLI Gábor i.m. 30-3 I. 10. GYÖRGY Péter 2003. 125. illetve Museum XXI 2001. 47-49. 11. Vö. GYÖRGY Péter 2007. 194-195. 12. GYÖRGY Péter 2007. 221.,231. I 3. CSÁGOLY Ferenc 2004. 269. Trulove James, GRAYSON 2000. 14. Vö. ÉBLI Gábor i.m. 49. 15. Dorothy, KING 2006. ciógazdag ezen a téren, s szinte példaértékű a New York-i Museum of Modern Art (MoMA, a közismert „white cube") története." A modernizmus legitimációja tükröződik az épület bővítési programjainak megoldásaiban. S ez felveti a múzeumépítészet egyik napjainkban is aktuális kérdését. Az átépítés - kiegészítés problémakörét. A MoMa pozíciójának változását érzékelve alakította a legutóbbi átépítést az ezredforduló után. Példaértékű, hogy az átépítési nemzetközi pályázattal egyetemben az intézmény kialakította jelenleg is érvényben lévő „Mission Statement"-jét is. 1 2 A 2004-ben megnyílt új részek tervezője Yoshio Taniguchi, aki Japánban már több múzeumot tervezett korábban; terveiben az átépítést az épület evidens állapotaként kezelte, és az addig zárt "white cube" oldalait megnyitotta a város felé. Az építészeti összefoglalások all. világháborútól máig tartó időszakot egyértelműen a múzeumok korának nevezik. 13 A múzeum a 20. századra nyilvánvalóan indoktrinációs eszközzé vált. Az állam, mint fenntartó számára a közgyűjteményi intézmény a modern állam programérvényesítésének kitüntetett csatornája lett. 1' 1 Speciális jelenkori múzeumi épülettel kapcsolatos probléma a Parthenon-friz (Elgin márványok 1 5) és az athéni, közelmúltban átadott új Akropolisz Múzeum témája. Hasonlóan érzékeny kérdésekre reflek168
