Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Szabó Zsuzsanna: A népi kultúra színrevitele a szabadtéri múzeumokban – Hagyomány, örökség és Skanzen
20. kép. Készül az írott tojás (DEIM Péter felvétele) 21. kép. Tojásírókázás (DEIM Péter felvétele) ra kiontott vér Krisztusra mint Húsvéti Bárányra utal. A kereszt, az egyház legfőbb szimbóluma is a Húsvét eseményeit: a kínszenvedést, a megváltást és az örökkévalóságot hirdeti. A vasárnap megünneplése pedig a feltámadás örömét hirdeti. A húsvéti előkészület ideje a Hamvazószerdától Húsvétvasárnapigtartó Nagyböjt, amelynek kisebb egységei, ünnepei vannak, köztük legfontosabb a Virágvasárnap, Jézus jeruzsálemi bevonulásának az ünnepe. A húsvéti liturgiában a Szent Három Nap (Triduum Paschale) szertartása összefüggő egységet alkot. Nagycsütörtök az Oltáriszentség ünnepe (oltárfosztás) és a harangok elnémulásának ideje. A nagypénteki liturgia központi része a Passió előadása, majd a szertartást követően a szent sír őrzése. A húsvéti liturgia tetőpontja Nagyszombat éjszakája (tűz- és gyertyaszentelés, mindenszentek litániája, keresztvíz megszentelése, keresztség megújítása), végén a feltámadási körmenettel. A húsvét a népi vallásosságban is gazdag hagyománnyal rendelkezik, amelynek mozzanatai az egyházi ünnepi liturgiához kapcsolódnak, mindazonáltal a templom terén kívüli megnyilvánulásokat is magukba foglalnak. Ezekben a cselekményekben központi szerepet töltenek be a húsvét szentelményei (barka, szentelt ételek, tojás), valamint a környezet (természet, a gazdaság és a család, illetve faluközösség) bevonása a rítusokba. A zöldághordás, a pilátusverés, a húsvéti tűz hazahordása, az ételszentelés, a határkerülés csak néhány példája annak a gazdag folklórnak, amelyet máig legkiemelkedőbb kutatója, Bálint Sándor gyűjtött össze és rendszerezett. 3 3 A húsvét megünneplésének terepe a hívő emberek számára a templom, az egyházközség és a saját otthon. A családi együttlétre, a rokonok és barátok látogatására a Feltámadás ünnepét követően, vasárnap és hétfőn kerül sor. Bár a múzeumban található szakrális építményeket kápolnát, kálváriát, templomokat - az egyház múzeumi felavatásukkor újra megáldotta, így liturgikus használatukra lehetőség nyílik, a vallási ünnep egyházi értelemben vett privát, otthonhoz kötődő sajátossága és a lelkipásztorok a húsvéti időre jellemző elfoglaltsága miatt a múzeumi rendezvény a húsvéti időszak végére tevődött és a feltámadást követő időszakhoz kapcsolódik. Jól látható a programból, hogy az ünnepnek a múzeumban elsősorban a profán - kevésbé egyházi, mint inkább folklór - aspektusai kerülnek előtérbe. Szentmisére, illetve református istentiszteletre a két templomban mindazonáltal évente sor kerül, de szervezése és lebonyolítása körül előfordultak már nehézségek. Míg a múzeum törekedett arra, hogy rendezvényen az ünnep valóságos (vallási) tartalma is hitelesen megjelenjék, az egyház nem mindig tudott azonosulni azzal az elképzeléssel, hogy ünnepi szertartása egy múzeumi rendezvény „egyik programjaként" valósuljon meg. 3 4 Az utóbbi időben ezt a problémát úgy próbálták áthidalni, hogy az atyával együtt az egyházközösség családjait is meghívták a rendezvényre, így a szertartás egy élő közösség valódi ünnepe tudott lenni, amelybe a „kívülről érkező", hívő látogatók is bekapcsolódhattak. A görög-katolikusok körében gyűjtött ételszentelési rítus bemutatására tett kísérlet szintén azt mutatja, hogy az élő gyakorlat múzeumi környezetben való bemutatása komoly akadályokba ütközik. Ebben az esetben megvolt a görög-katolikus templom, lett volna pap, aki a szertartást elvégzi, megvoltak a kosarak és a kendők, és a múzeumban elkészítették a szükséges ételeket (kolbász, kalács, tojás) is. Ebben az esetben a közösség hiányzott, aki a kosarakat a templom elé vitte volna, illetve akinek a szertartás szólt volna. Amennyiben pedig pusztán egy statikus installáció utalt volna az ételszentelésre (kendővel fedett, ételekkel teli kosarak, közösség és szertartást végző pap nélkül), adódott volna még egy nehézség: a nézők hiánya. A látogatók a kiszámíthatatlan kora tavaszi időjárásban ugyanis nehezen tudták volna megközelíteni a kis fatemplomot, amelyhez meredek gyalogösvényen vezet fel az út. így végül maradt a terepmunkán készült felvételekből rendezett diavetítés, illetve a néhány demonstratív étellel teli kosár megszentelése az Óbudavárról áttelepített római-katolikus templom előtt, a vasárnapi szentmisét megelőzően, az atya és a két témában érintett muzeológus közreműködésével. 33. BALI NT Sándor 1973. 34. Az egyik szentendrei plébános állítólag egyszer azzal az indokkal utasította fel a múzeumi szentmise celebrálására szóló felkérést, hogy a szentmise nem 'program ', ahol jobbra az egyház prédikál, balra meg mézeskalácsot sütnek. 156
