Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Szabó Zsuzsanna: A népi kultúra színrevitele a szabadtéri múzeumokban – Hagyomány, örökség és Skanzen
művészeti bemutató és foglalkozás: például szövés, fonás, cserépedény készítés és díszítés, gyékényfonás, csuhéfonás, bőrmunka, kosárfonás, gyertyamártás, csipkeverés, mézeskalács díszítés, házi tésztakészítés, gyöngyfűzés. A gyermek közönség számára ilyenkor kézműves játszóházat (gyapjúbárány, csuhényúl, kiszebaba) az ünnep témájától akár független bábelőadást, táncházat és népi sportjátékokat szerveznek. A látogató többnyire nem elégszik meg a dolgok látványával, hanem azokat birtokolni is akarja, a rendezvényen kisebb vásár ad lehetőséget, ahol elsősorban különféle csemegék (aszalt gyümölcs, méz, birsalmasajt, szilvalekvár, szörpök), fűszernövények, palánták, virágok, valamint korlátozott számú ajándéktárgy (cserépedények, gyöngyékszerek, fajátékok) kaphatók. A húsvét a múzeum gasztronómiai kínálatában is megnyilvánul: ünnepi sült tészták (kuglóf, kalács, hajdúdorogi pászka), illetve kenyérlángos készül az ásványrárói lakóház kemencében és az izsáki pékségben. A Jászárokszállási Fogadó húsvéti ajánlatában pedig bárányételek, sonka, kolbász, tojás, torma található. Mivel a Húsvétnak évek óta tízezres látogatottsága van, a kiállítások védelme, az infrastruktúra kiegyenlített terhelése és a látogatói élmény minőségének megtartása érdekében a rendezvényt négy tájegységbe húzták szét: Kisalföld, Alföldi mezőváros, Felső-Tiszavidék, Bakony, Balaton-felvidék. Megjegyzendő még, hogy a húsvéti ünnepkör nemcsak egyetlen rendezvény alkalmával kerül szóba a múzeum életében, de múzeumpedagógiai órák alkalmával is, az egyes foglalkozásokat aktualizálva. A Csilléry Klára Oktatóközpont megnyitásával 2007-ben lehetőség nyílt arra, hogy még a böjti időszakban, egy szombati családi program keretében a vendégek megismerhessék a húsvét hagyományait (Húsvéti készülődés), s az így elsajátított ismeretek az otthoni ünnep tartalmát is gazdagítsák. 2006-ban két muzeológus kezdeményezte, hogy valamilyen formában a húsvéti rendezvényen hasznosítsák az előző évben a húsvéti ételszentelés témájában, görög-katolikusok körében végzett gyűjtésüket. Felvetődött annak gondolata is, hogy a húsvéti ünnepkör fontosabb eseményeit egyidejűségben és diakronikusan egyaránt szükséges volna megjeleníti a rendezvényen. Eszerint az ünnepkör három kiemelkedő szakaszát külön hangsúllyal mutatták be egy-egy tájegységben: a Felső Tiszavidék tájegységben a Virágvasárnap eseményeit, a Bakony, Balaton-felvidék tájegységben a Nagyhét és a Húsvét rítusait és szokásait, míg a Kisalföld tájegységben a Húsvéthétfő és Fehérvasárnap hagyományait jelenítették meg. Míg a tájegységenkénti tematikus karakter elsősorban a hagyományőrző programokban - azaz élő display-en érvényesült, addig alternatív átrendezések és hozzájuk kapcsolódó tevékenységek a Bakony, Balaton-felvidék tájegység egyes portáin külön is ízelítőt adnak az ünnepkör időszakaiból, egy valóságos, Hamvazószerdától Húsvétvasárnapig tartó időutazást lehetővé téve. A tájegység lakóházaiban megelevenedtek a böjt és a húsvéti készülődés mozzanatai: a kádártai portán böjti játékokat és foglalatosságokat lehetett látni, a mindszentkállai portán a nagyhéti takarítás, tisztálkodás, tisztítás képei jelentek meg, a nyirádi lakóházban a húsvéti ételek készítése zajlott kóstolóval. A húsvét folklórjából három témában tematikus tárlatvezetést hirdettek meg. A böjti és húsvéti ételekről, azok elkészítéséről, illetve az ünnepkör szakrális vonatkozásairól a Bakony, Balaton-felvidék tájegységben esett szó. A harmadik vezetés a húsvéti határkerülésről, valamint a Szent György és Szent Márk napjához kapcsolódó agrárrítusokról emlékezett meg egy, a múzeumi szántóföldet megkerülő és az álltatartó tanyát érintő séta keretében. A múzeum évadnyitó rendezvényéről a közönség a múzeum honlapján, valamint a sajtóból értesülhetett. A közszolgálati televízióban és rádióban média-megállapodás keretében a fesztivál előtt leadták a rendezvényre készített reklámspotot. A húsvéti rendezvényen a tájékozódást szórólap segítette, amelyet minden vendég érkezéskor a kezébe kapott. A színes szórólapon tájegységenként és időrendben szerepeltek a programok, valamint külön oldalon a húsvét hagyományairól rövid ismertető szöveg volt olvasható. A húsvéti rendezvény elemzése Szent és profán viszonya A húsvét a legfontosabb vallási ünnep a keresztények számára, hiszen egész hitük a Feltámadás valóságára alapul. A húsvét ennélfogva az egész egyházi liturgiában központi szerepet játszik. A ünnepi időn kívül az egyház az Eucharisztiában Krisztus utolsó vacsoráját újítja és üli meg újra és újra a szentmise alkalmával, amelyben a bűnök bocsánatá19. kép. Ifjú múzeumlátogató (DEIM Péter felvétele) 155
