Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Batári Zsuzsanna: A nyári konyhák – Kérdések a nyári konyhák kutatásával kapcsolatban

19. kép. Disznóölés Zetelakán (BATÁRI Zsuzsanna felvétele, 2004) 21. kép. Nyári konyha berendezése (BATÁRI Zsuzsanna felvétele, 2004) ró szagoktól. Ezáltal a lakóházban lévő konyhát hímzésekkel, szőttesekkel és egyéb dekoratív tárgyakkal tudták díszíteni, a tér alkalmassá vált vendégfogadásra is. A régi típusú tüzelőberendezés áttelepítésével a nyári konyha vált azoknak az ételeknek az elkészítési helyévé, amelyeket a modernizált konyhában már nem tudtak volna elkészíteni: például kemencében sülő, nagyméretű lakodalmi kalácsok (Novaj, Heves megye) esetében ( 19. kép). Vannak, akik minden étkezést a nyári konyhában készítenek elő, míg mások csak nagyobb házimunkákat végeznek itt: lekvárfőzés, paradicsom befőzése, a disznóölés különböző munkafázisainak erre a helyszínre való koncentrálása, nagyobb eseményekre való felkészülés: esküvő, tor, keresztelő (20. kép). 9. JUHÁSZ Antal 1997. 188. 20. kép. Disznóölés Zetelakán (BATÁRI Zsuzsanna felvétele, 2004) Emellett más házimunkákat is végeztek a nyári konyhákban: varrás és vasalás, de akár szappanfőzés is folyhatott itt.

9 A mosás szintén itt zajlott több esetben, mivel így a lakóház tapasztott földpadlóját megóvhatták a sártól és pocsolyáktól. Hogyan kímélhetik meg még jobban a lakóépületet tulajdonosaik? A kertben végzett munka és az állattartás feladataiból kifolyólag napközben az emberek piszkos ruhákban és lábbeliben jártak, és ezekben nem akartak a lakóházba belépni. Többször átöltözni egy nap folyamán időigényes, így napközben a nyári konyhákban mostak kezet, és ott is étkeztek. Nem ritkán a nyári konyhákban főzik a moslékot is egy üstházba helyezett üstben, vagy egy gyári tűzhelyen, hogy a lakóteret minél jobban megkíméljék. Berendezés Milyen is a nyári konyhák berendezése? (21. kép) Ezek az épületek egész történetük során mindig másodlagos szerepet kaptak, és a bennük elhelyezett tárgyakról is elmondható, hogy használtan kerülnek a helyiségbe ez a jelenség minden korszakra igaz, és összeköthető azzal a mentalitással, miszerint minden használható valamire, és semmit nem érdemes a szemétbe dobni. Ez azonban korunkban egyre nehezebben kivitelezhető, mert a háztartásokban előforduló, zömében gyári termékek száma évről évre nő. A tárgyak - használati és dísztárgyak egyaránt - migrációja figyelhető meg a lakóház és a nyári konyha között: az előbbiek a másodlagos funkcióba és helyszínre kerülnek, míg a presztízspozícióban lévőket használatba veszik. A tárgyak a nyári konyhákban elveszítik esztétikai funkciójukat, és megkezdődik tényleges használatuk. Az összmennyiséget tekintve minimális a dísztárgyak száma. A „paraszti" darabokat, mint például egy tejes köcsög vagy mérleg stb. nem nosztalgiából teszik a nyári konyhák berendezésébe, hanem praktikus okokból. Ennek ellenére bizonyos háztartásokban ezek a darabok dekorációs célt szolgálnak: így hétvégi házakban vagy értelmiségi családok nyári konyháiban. 13