Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Józsa Tamás: Présházak, prések és különös zárszerkezetek a mórichidai és csikvándi szőlőhegyen – Értékmentés középiskolás diákokkal

18. kép. A pince bejárati ajtó felmérése belső oldal szült zárszekrény, amely kívülről, vagy belülről az ajtó­szárnyra van erősítve. Ez növeli a betörések elleni bizton­ságot, ugyanis idegen kulccsal lehetetlen a fazárat működ­tetni. A kulcsnak, a zárnak, tehát az egész szerkezetnek teljesen egyedi formája, egyéni méretei vannak, nincsenek szabványhoz kötve. A fazárat nem fazármester, hanem többnyire a tulajdonos, vagy esetleg ács, vagy valami helyi ezermester készíthette. Mórichidán úgy tűnik, hogy a régi fazárak mind Szabó Márton keze alól kerültek ki. Nagyon ügyesnek kellett lenni hozzá. Nem csak a készítéshez, ha­nem a kinyitáshoz is. 4 Kezünk mozdulatait a zár működte­tése során nem tudjuk ellenőrizni, tehát a zár működteté­se nagy gyakorlottságot és jártasságot igényel. A pince bejárati ajtaja A zárszerkezet részei - zárszekrény, - lamella (3 db), - retesz (rigli, 2 db), - szegek (3 db rejtett), - I -1 fa gomb az ajtószárnyak behúzásához. A nyitáshoz szükséges segédeszközök - fazárkulcs, - retesz elhúzó (vasvilla meghajlított foga). Nyitási folyamat Az ajtó nyitási folyamata egyszerűbb, de szerkezete bonyolultabb, mint a bortároló ajtaján lévő zárszerkeze­té. Működése a ma használatos hevederzárakhoz hason­lóan reteszek mozgatásával történik. I 9. kép. Fazár, reteszek és lamellák Először is kell az ajtóhoz egy speciális eszköz, amit ebben az esetben egy régi vasvilla fogából hajlították, és egy külön erre a célra készült kulcs. A kulcsot esetleg il­letéktelenül megszerzők ellen a három rejtett szög szol­gálja a reteszek biztosítását. Az I. és a 2. rejtett szög a felső, a 3. szög az alsó reteszt biztosítja. 5 1. Jobb kézzel betesszük a kulcsot a zárszekrényen lévő zárba az ajtó síkjával párhuzamosan. 2. Elfordítjuk lefelé 180 fokkal, ezáltal a lamellák fel­emelkednek. 3. Kihúzzuk az I. (rejtett) szöget. 4. Kicsit megütögetjük a zárat, megmozgatjuk az aj­tót, hogy a 2. (rejtett) szöget ki tudjuk húzni. 5. Elhúzzuk a felső reteszt. 6. Kivesszük a 3. szöget. 7. Elhúzzuk az alsó reteszt. 8. Kinyitjuk az ajtót. 9. A zárási folyamat a nyitási fordítottja. A reteszeket a vasvilla fogából hajlított retesz elhúzóval, Szabó Béla szóhasználata szerint: „huncutsággal" húzzuk el. Egy-egy kis lyukon, 6 a reteszek fölött az ajtón keresztül be­dugjuk ezt a segédeszközt, amely beleakad az ajtó belső fe­lén található felső, illetve alsó reteszen lévő szögbe. így tud­juk a reteszt elhúzni, az ajtót kinyitni. A rejtett szögek vala­mikor nem tűntek ki az ajtón lévő szögek sorából, mára a nyitás-záráshoz tartozó mozgatás következtében kicsit ki­kopott a környezetük. A zárat a tulajdonos elmondása sze­rint még soha nem kellett javítani. Albert Antal pincéjének ajtaján található zárszerkezet kinézetre, is és nyitása tekin­tetében is teljesen megegyezik ezzel. Gyerekkorom családi nyaralásainak egyik érdekes élménye volt, amikor a Zala megyei Nován, a helytörténeti gyűjtemény megtekintése köz­ben a teremőr felhívta a figyelmünket, hogy az itt található különféle régi zárakat sokáig senki sem tudta kinyitni. Egészen, addig, míg az egyik látogató, akiknek gyerekkorában a pincéjükön szintén ilyen zár volt meg nem mutatta a zár működését. A 15. képen I. számmal jelölve a rejtett szögek. A 15. képen 3. számmal jelölve lyukak a felső, illetve az alsó retesz elhúzásához. 130

Next

/
Oldalképek
Tartalom