Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Józsa Tamás: Présházak, prések és különös zárszerkezetek a mórichidai és csikvándi szőlőhegyen – Értékmentés középiskolás diákokkal

3. kép. Élőfa gémeskút tudtak a ház lakói választ adni, hogy az adott gémeskutat ott kelt fából alakították ki, vagy máshonnan hozták ide. A településen, amikor utána érdeklődtünk, elmondták, hogy volt erre más példa is. Azt mesélték, régen szokásban volt, hogy a gémeskutak készítésénél arra alkalmas fákat kerestek, gondosan gyökerestül kiásták és áthelyezték őket a kívánt helyre, és ott öntözték, hogy megilledjenek és természetes módon, a gyökereikre támaszkodva a talajból táplálkozva hosszú ideig tudjanak gémeskútként funkcionálni. A fényképen látható gémeskút azután funkcióját vesztve fokozatosan elvesztette az alkatrészeit. Ma már csak a fa áll. Szőlőhegy A település szőlőhegyén egy M 1:200 léptékű átfogó, az épületek beazonosítását megkönnyítő alaprajzi és homlokzati, majd számos présház részletes felmérésére került sor. Az épületszerkezeti megoldásokon kívül a régi prések és a bor védelmét szolgáló elmés zárszerkezetek, a paraszti leleményesség ékes példái sem kerülték el a figyelmünket. A felmérések 3-4 fős csapatokban folytak, a felmérő diákok az előre összeállított tematika szerint haladva folyamatosan tanultak bele az építészeti emlékek dokumentálásába. Szerencsénk volt, a falu befogadott minket, megérezte, hogy jó szándékkal közeledünk felé, és nemes cél vezérel minket. Segítették a munkánkat, sőt azt is éreztük, hogy különleges módon felértékelődnek azok az épületek, amelyeket már felmértünk. 4. kép. Kocsis Elemér pincéje 6. kép. Alaprajz 126