Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Józsa Anna: A ménfőcsanaki Ecker-villa – polgári életforma megjelenése falusi környezetben
7. kép. A villa helyszínrajza 8. kép. Az első telekkönyvi összeírás térképe, 1892. 7 Az épület története a falu jelentősebb eseményeit is tükrözi, például 1809. június I 3-án János főherceg hadai áthaladtak Ménfőn, miközben itt táboroztak le a francia Colbert és Montbrun csapatai, majd innen indultak a kismegyeri csatába. A franciák bevették magukat a villába és a tágas pincében garázdálkodni kezdtek, feltörve a boroshordókat. Szerencsére nem is sejtették, hogy milyen értékek közelében járnak. Ugyanis Payer Tádé herzogenburgi apát, Ecker János anyai részről való nagybátyja, a franciák elől menekülve Ménfőre hozta az apátság kincseit, és Ecker János tágas pincéjébe falaztatta el őket. A kincsek megmenekültek, és a veszély elmúltával az apát unokaöccsének hálából két gyémántköves gyűrűt és hat régi herzogenburgi gobelin faliszőnyeget ajándékozott. A szőnyegek sokáig a ménfői nyári lak erkélyes szobájában voltak elhelyezve. Érdekesség, hogy a faluban sokáig azt beszélték, hogy az Ecker-villa pincéje kincseket rejt, és páran meg is próbálták a kincseket felkutatni. Természetesen nem találtak semmit. Ennek a hiedelemnek az eredete valószínűleg a Payer Tádé apát által elrejtett kincsekre vezethető vissza. 9 Az emeleti erkélyes szoba mennyezetét az Ecker János által festetett tréfás festmény díszítette, amelyen Jupiter sason száguld aranysujtásos csíkos magyar nadrágban, sárga csizmában, szájában makrapipa, és serpenyős pisztolyokból lövi szét villámait. A festmény ma már nem látható, mivel felületét többször lemeszelték. Az épület tetőszerkezetét 1845-ben felújították, melyről Ecker János 1846. április 2-án a Győri Tanácshoz írt levele ad tudósítást. Levelében Ecker választ ad négy éve nem fizetett adója elmaradásának okára. Egyik indokként a ménfői ház felújítását hozza föl, arra hivatkozva, hogy az eltelt 43 év alatt a tetőszerkezet rossz állapotba került, amit így ki kellett cserélni. 1 0 Ecker János 1823-tól 1852-ig német nyelven naplót vezetett, lejegyezve minden nap fontosabb történéseit. Sajnos, ezek közül a naplók közül csak az 1847. és 1850. között megírt kötetek maradtak fenn," melyek Győr város szabadságharccal kapcsolatos eseményeit részletezik, így csak említés szintjén szerepel a naplóban a ménfői villa. 1 2 Az utolsó vincellér közeli rokona, Seper Ilonka gyerekkori visszaemlékezésében a következőképp idézi fel az Ecker-villával kapcsolatos emlékeit az 1950-es évek elejéről: A II. világháború alatt a ház pincéje az egész falunak óvóhelyet adott, több mint 360-an elfértek benne. 1 3 A házban a közelmúltig megmaradtak az eredeti bútorok, mint például Ecker szép régi íróasztala, valamint az Ecker-korabeli festmények, amelyek a nyaralót díszítették. A fennmaradt emlékek az Ecker leszármazottak tulajdonában vannak. 7. Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, XV/1 Győr Vármegyei Úrbéri és Kataszteri Térképek I 760-1960, Ménfő térképe 1892. 8. Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, IV B 274/6 Győr Vármegyei Központi Telekkönyvi Hivatal iratai, Ménfő 1852. 9. LANCZENDORFER Zsuzsanna 2007. 10. Ecker János 1846. I I. KKMK. 12. Ecker napló 1847-1850. I 3. Az utolsó vincellér Hollandiában élő rokonának gyerekkori visszaemlékezése, Seper Ilonka, 2009. 109 9. kép. Első telekkönyvi összeírás, I852. 8
