Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Józsa Anna: A ménfőcsanaki Ecker-villa – polgári életforma megjelenése falusi környezetben

3. kép. Az első katonai felmérés, 1783. 4. kép. A második katonai felmérés, 1853. Az itt látható, I 783-ban készült első katonai felméré­sen jól látszik, hogy Csanak (Czanak) és Ménfő (Pusta Mőfi) két különálló helység volt. Csanakon már látható a kialakult faluszerkezet, Mén­fő pedig ekkor még puszta névvel szerepelt, de már lát­ható a felirattól jobbra a kastély-birtok és a kápolna. A két települést a Horgas utca köti össze, mely egy vízmo­sás horhosa, ezért a csanakiak hosszú ideje „horgas"-nak nevezik. Jól megfigyelhető a térképen, hogy Ménfő még alig lakott, és Csanak is még csak egyutcás falu. A felmérés az egész területet egyetlen hatalmas sző­lőbirtoknak ábrázolja, melyen a „Bewohntes Weinge­bürg" felirattal jelzi, hogy lakott szőlőterület. Megjegy­zendő, hogy a több évszázados hagyománnyal bíró sző­lőművelés ezen a tájon természetesebb fejlődést muta­tott, mint az ország sok más szőlőterületén. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a győri polgárosodás jelei már korábban mutatkoztak, mint az ország többi részén. Az 1853-as második katonai felmérésen már Ménfő is kiépült falu, utcákkal, házakkal, vasúttal. A térképen jól látható a falu legrégebbi utcája, az Öreg utca házakkal. A Puszta Szőlő legmagasabb pontja, a Világosvár is jól kive­hető. A Puszta Szőlői dombok gerincén futó út mellett a térkép már jelzi az Ecker-villa helyét. Az első katonai fel­méréssel összehasonlítva jól érzékelhető, hogy Ménfő a közben eltelt 70 év alatt sokat fejlődött, változott. Ez egyrészt a vasútnak, másrészt a gazdasági fejlődésnek kö­szönhető. Kialakult a ma is jellemző faluszerkezet, a mai főutcák mentén már lakóházak sorakoznak. A reformkor haladó győri polgára - Ecker János A villa névadója, Ecker János a reformkori Győr je­lentős személyisége volt. Művelt, iskolázott személy, aki több idegen nyelven beszélt, hangszeren játszott, aktívan részt vett Győr város irányításában, társadalmi életében. Szülei id. Ecker János vaskereskedő és Payer Magdol­na, 1787-ben Mosonból költöztek Győrbe, és itt lettek polgárok. Az ifjabb Ecker János már itt született 1788. október 6-án. A család vagyoni állapota megengedte, hogy jó nevelésben részesüljön, ennek eredményeként a német nyelven kívül jól tudott magyarul, valamint latinul. Gimnáziumi tanulmányait a győri Bencés gimnáziumban végezte KISFALUDY Károly 5 osztálytársaként. Apja halá­la után beállt anyja mellé a vaskereskedésbe segítségnek, így felvették a polgárok sorába. I 802-ben már állt a ménfői szőlőhegyen az idősebb Ecker János által építtetett nyaraló, az Ecker-villa. Itt sze­retett legszívesebben pihenni a tulajdonos, aki nagy bor­szakértő volt. Ménfői bora, melyet vincellérével együtt termelt, igen híres volt, azzal kereskedett is. Gyakran hívta ide vendégségbe barátait, szobájának erkélyéről szívesen vizsgálta a csillagokat, innen figyelte a napfelkeltét. Sűrűn látott vendég volt nála Bezerédj Ignác 5. kép. Ecker János 5. KISFALUDY Károly (Tét, 1778. február 5. - Pest, 1830. november 21.) költő, drámaíró, festő. A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója. 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom