Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Józsa Anna: A ménfőcsanaki Ecker-villa – polgári életforma megjelenése falusi környezetben

Józsa Anna A MÉNFŐCSANAKI ECKER-VILLA A polgári életforma megjelenése falusi környezetben Bevezetés Ménfőcsanak, Győrtől délre a Bakony és a Kisalföld találkozásánál fekszik. A falu legmagasabb pontjától, a Világosvártól nem messze, magányosan, a dombok fölé emelkedve áll az Ecker-villa. Az épület különleges tájolása és a falusi jellegtől elütő megjelenése miatt hosszú időn át a falu érdeklődésének tárgya volt. Az elmúlt években készült településrendezési tervek miatt az épület sorsa ismét a falu és a helytörténeti kutatók érdeklődésének középpontjába került. A ház történetének és építészeti jelentőségének megismerésével és a felkutatott dokumentumok segítségével egyértelművé vált, hogy az épület a reformkori klasszicista építészeti értékek szép példája, mely harmonikusan illeszkedik a falusi környezetbe. A villa építészeti múltjának felkutatása nehéz feladatnak bizonyult, mert nagyon sok intézménytől, forrásból és adatközlőtől kellett - többnyire csak apró részleteket tartalmazó - anyagot gyűjteni és szintetizálni ahhoz, hogy megfelelő mértékben kirajzolódhasson a villa és a falu fejlődéstörténete. A fellelt anyagok túlnyomó része helytörténeti szempontból foglalkozik a villával, ezért építészeti értékét csak többszöri személyes épületbejárással és a korabeli analógiák megismerésével lehetett feltárni. Az épület egyedi tájképi dominanciával rendelkezik, a Bakony legutolsó nyúlványának domboldalán áll, különlegesen széles kilátással a Kisalföldre. Már első ránézésre feltűnő a polgári igényesség megnyilvánulása az épület tájolásában, a tájra való egyedien szép kilátásában. Ez az igényesség a külső szemlélő számára jelentős tájképi elemmé emeli a villát. Tanulmányomban a Ménfőcsanaki Ecker-villa történetét tárom fel építészeti és falutörténeti szempontból, továbbá ismertetem a villa építészeti vonatkozásait, építésének, elhelyezésének és tájolásának jellegét, építészeti arculatának rekonstrukcióját, valamint védettségét. Bemutatom az épület szerepét a falu történetének elmúlt több mint kétszáz évében, kitérek a szőlőművelés hagyományára Ménfőcsanakon, és ismertetem a villa nevét viselő Ecker család jelentőségét a falu és Győr városa társadalmi és városépítészeti fejlődésében, ezzel is szemléltetve a kor győri polgárának életformáját. A villát id. Ecker János, Győrbe települt német származású vaskereskedő építtette. Bizonyos, hogy az épület 1802-ben épült, ezért szükségessé vált annak feltárása is, hogy az épület jellege miként tükrözi a kor jellemző építészeti stílusa - a klasszicizmus - jegyeit, és azok miként módosultak a falusi környezetben. Annak ellenére, hogy a mára 207 éves villa országos műemléki védettség alatt áll, az épület környezete és állapota nem tükrözi ezt a kiemelt megkülönböztetést. Az elmúlt években a rendezési terv készítésekor egyenest veszélybe került az épület fennmaradása, ezért felmerül a műemlékhez méltó viszonyok biztosításának igénye, az épület esetleges jövőbeni hasznosítása a műemléki jelleg megőrzésével. A dolgozat készítése közben egyre nagyobb szükségét éreztem a korábbi feltártság bővítésének, mélyítésének, ezért kiterjedt kutatást végeztem Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tervtárában és agyőri Xántus János Múzeumban. A faluban adatokat és dokumentumokat gyűjtöttem, valamint személyes beszélgetést folytattam a villa jelenlegi lakójával, továbbá helytörténeti kutatással foglalkozó lokálpatrióta lakosokkal. Kutatómunkámat végig fotókkal dokumentáltam. A kutatás során a már eddig megtalált és publikált anyagokon túl sikerült számos, eddig nem ismert adatot, képet, dokumentumot fellelni. Ilyen volt többek között az 1824-ből származó helyszínrajz a parkról, a présházról és a pincéről, vagy az 1852-es telekkönyvi összeírás jegyzőkönyve, és nem utolsósorban a villa jelenlegi lakójának és tulajdonosának adatközlése. Szíves engedélyével sikerült számos érdekes építészeti részletet tisztázni: például a szamárpincéről, a belső lépcsőházról és a tetőszerkezetről. A vincellér leszármazottak visszaemlékezései még tovább színesítették a villa történetét. Mindezek a kutatások segítettek abban, hogy e széleskörű feltáráson alapuló tanulmánnyal sikerülhessen megvilágítani az Ecker-villa kultúr- és építészettörténeti jelentőségét. A villa helyszíne: Ménfőcsanak Ménfőcsanak Északnyugat-Magyarországon, a Kisalföldön található. A kettős név mutatja, hogy két, eredetileg különálló faluból jött létre, sőt Csanak külön falusi és hegyi részből állt. A külön elöljárósággal és bíróval rendelkező helységeket 1934-ben egyesítették Ménfőcsanak 105