Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Batári Zsuzsanna: A nyári konyhák – Kérdések a nyári konyhák kutatásával kapcsolatban

8. kép. Sütés a nyári konyhában Göncruszkán 9. kép. Különálló nyári konyha (BATÁRI Zsuzsanna felvétele, 2004) (Szabadtéri Néprajzi Múzeum Fotótára, leltári szám: 53 533) Elnevezés és elterjedés Az eddigi szórványos adatok alapján megállapítható, hogy a nyári konyhák szinte az egész magyar nyelvterületen előfordulnak. Természetesen akadnak olyan települések is, ahol a telkek szélessége nem volt megfelelő ahhoz, hogy nyári konyhát építsenek, (ezt a problémát úgy is át lehet hidalni, hogy a nyári konyhát a meglévő épület hátához illesztik) vagy nem született meg az igény arra, hogy a nyári konyhákat kialakítsák. Ezeknek a területeknek a felkutatása és behatárolása a jövőben elvégzendő feladat. Az elnevezések területről területre változnak: bizonyos helyeken kiskonyhának, máshol nyári konyhának nevezik ezt a melléképületet. Az utóbbi megnevezés az építmény elsődleges funkciójára utal: a nyári konyhát főként a nyári időszakban használják, ekkor van ugyanis a konyhában meleg, ami a főzés miatt erősödik, nehezebben elviselhető (8. kép). Az első név arra a tényre utal, hogy ezek a konyhák a lakóépület konyháihoz viszonyítva nemcsak méretben, de fontosságukat tekintve is kisebb jelentőségűek. A további elnevezések a következők: nyári, lacikonyha stb. A következő elnevezés a sütőház, amely a kemence, és ezen keresztül a nyári konyha eredeti, központi funkciójával van kapcsolatban (kenyérsütés). Manapság a nyári konyha és a sütőház elnevezés utalhat ugyanarra az épületre, de néhol (Erdély egyes területein: pl. Székely Partium) különböző építményeket jelöl a két szó. Sőt, nem egyszer mindkettő megtalálható egy udvaron belül: ebben az esetben a kemencék a sütőházon belül találhatók, ennek a helynek a legfontosabb funkciója a kenyérsütés (ez máig dokumentálható folyamat), míg a nyári konyhák elsődleges szerepe a főzés, illetve ott lakás. Osztályozás A nyári konyhákat többféle szempont szerint lehet csoportosítani, így az épületszerkezet, az alaprajz, a funkció, a berendezés vagy a telken belül elfoglalt hely alapján. Jelen írásban nem célom az összes építészeti szerke10. kép. Nyári konyha az épülethez ragasztva, Nagyvisnyón (BATÁRI Zsuzsanna felvétele, 2005) zet taglalása, de bármelyik tulajdonságuk alapján osztályozhatók a konyhák (tetőszerkezet, falszerkezet, helyiségek száma és funkciója stb.). Csoportosítani lehet az építményeket aszerint is, hogy a nyári konyha mennyire átmeneti, illetve mennyire állandó építmény. Szólni kell ugyanis azokról az átmeneti formákról is, amelyek csak rövid ideig léteznek/léteztek: ezeket a sokszor féltetős építményeket egyszerű alapanyagokból hozzák létre, rövid időn keresztül szolgálják ki a tulajdonost - gyakran csak egy esküvő vagy egy nagyobb ünnepi főzés alkalmával, mert ezután szétszedik őket: pl. Novaj, (Heves megye) Göncruszka (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) (42. kép). Szerencsére ennek a használatnak vannak nyomai, mivel a lakodalmak alkalmával előszeretettel fényképezték a sütő- főzőasszonyokat, és a felvételek hátterében többször látszik az üstöket védő építmény is, még az archív felvételeken is. Az állandó nyári konyhák állhatnak az épülettől külön, (9. kép) vagy annak hátsó frontjához csatolva ( 10. kép), az épület szerves részét képezve, egyes helyeken ugyanaz alatt a tető alatt: külön helyiség hozzáépítésével vagy meg9