Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon

81. kép. A 80. képen lévő beépített katlan fotója Ilyen kiskonyhát láthatunk a 80. képen Mártélyról, Hegedűs Sándorné Tanya 50. számú birtokán, amelyet a gazda és családja 1900-ban épített. Az alaprajz rész­letezve: a = tanyaház éléskamrája, b = a tanyaház vég­fala, c = a kiskonyha két gyalogszéke, d = háromszin­tes deszka edénytartó, e = üstház, f = két tűzlyukú be­épített takaréktűzhely, fölötte a végfalban befelé szé­lesülő ablak, g - fali polc, h = evőeszköztartó, i = kes­keny, a falba és a tűzhely végébe épített sípkémény. A kiskonyha utólagos toldalék, vékonyabb falakkal. Tö­mör deszkaajtón keresztül lehetett az udvarról belép­ni. Puritán berendezése mutatja, hogy itt csak háztar­tási munkavégzés folyt, de étkezés, társalgás nem. Különös megoldásnak számít a keskeny sípkémény, amelyet részben a hátsó fal jobboldali szögletében, részben az itt lévő beépített tűzhely felett képeztek ki. A katlan füstjét a mennyezet alatt fémcsővel szintén ide kötötték be. A 81. képen a katlan látható. Akkora tűztere volt, hogy jókora száját sárból formált és ége­tett kemenceelőtévei takarták el. A kamin elterjedése FILEP Antal írta: „A 19. század utolsó harmadától a kaminos, kulinásvagy sípkémények gyakorivá vá­lásával a zárt levegőjű konyhák terjedtek el, ame­lyek a konyhákat nappali tartózkodásra, téli munka­hely számára is alkalmassá tették." 18 1 BÁLINT Sán­181. FILEP Antal 1980. 3. 262. 182. BÁLINT Sándor 1976. 1974/75-2. 271. dort idézzük: „Érdekes tápai kezdemény, átmeneti forma a kamin, kamén, másként kabin, fűtőkonyha, vagyis a parasztkonyhából deszkafallal, rajta kes­keny ajtóval, újabban a század [a 20. század ] első évtizedeiben elrekesztett fülke, ahonnan a kemen­ce fűtése közvetlenül történik. Ezzel azt érik el, hogy a szabadkéményt vékony mennyezettel elföd­hetik, kivéve természetesen a kamin fölött. Igy az­tán a kemencéből kiömlő füst anélkül távozhat el, hogy a konyhahelyiséget elárasztaná. Semmi aka­dálya annak sem, hogy a kaminban még megha­gyott szabadtűzhely mellett a konyhában SPAR­HERD is legyen, ahol télen a mindennapi főzést és fűtést végzik. A kemence előtti mély, vaslappal le­borított lyuknak kaménluk, másként kabinluk a ne­ve. Ebbe gyűjtik össze a lankadó parazsat, hogy itt hamvadjon el." 18 2 A melegkonyhák létrehozásával a 20. századi vásárhelyi tanyák konyháiban már a kaminos megoldást használták. Ennek a beépítési mód­szernek az a szabadkémény kedvezett, ahol nem a pitvar egésze volt padlásolatlan, hanem csak a kemence szája, és a mellette kétoldalt kialakított katlanok álltak a kémény kiszélesülő kürtője alatt. A tüzelőhelyeket két oldalon, vagy ha na­gyon közel álltak a hátsó falhoz, az elülső falnál kiugró, padlótól a mennyezetig érő fallal elvá­lasztották, majd elől is befalazták, de hagytak raj­ta deszkából készített, teljesen zárt kaminajtót a tüzelés, befűtés céljából. Ilyen megoldást látha­tunk a 82. képen, amelyet egy mártélyi tanyában fotóztunk. Érzékelhető rajta, a kép felső szélén látható nagygerendán túli területen hogyan válto­zott meg a pitvar, és vált valóban konyhává. A kamin mellé öntöttvas takaréktűzhely került, szemben vele a két világháború között terjedő kombinált konyhaszekrény, a polgárosodás egyik tömegáruja. A 83. képen Olasz Bálint kopáncsi: Gorzsa-tanya 357. számú tanyájában még az 1960-as évek első felében fotóztuk a konyha kaminrészletét. A sarok­ban a vegyes tüzelésű, zománcozott fémtűzhely ka­pott helyet. Füstcsövét a kaminkéménybe vezették. A kaminnak embermagasságú ajtót hagytak, hogy kényelmesen, hajlongás nélkül tudják a kemencét fűteni. Az ajtóra tapétát ragasztottak, hogy „korsze­rűbb" legyen. Az előtérbe, a szobaajtó mellé még befért a napi mosakodást, kézmosást szolgáló áll­ványos mosdótál is. A 84. képen látható, egy pósahalmi pusztai tanyá­ban, a kamin mögött még maradt annyi hely, hogy oda korszerű gáztűzhely került. A kaminnak éppen akkora ajtót hagytak, hogy a fűtést lehetővé tegye. A kemencét már csak melegítésre használták. Itt az előtérbe alacsony asztalszék került a konyhaműve­letek végzésére, de ezen étkezés nem folyt. 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom