Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon
hák tartozékai. Vásárhely határában mindig boglyaalakúak. Két cél is vezérelte az építőiket abban, hogy ezeket a kemencéket az épületen kívül helyezzék el. Elsősorban az, hogy a kis- és nyári konyha alapterülete mindig szűkös volt, és a többi tűzhelynek, a helyiségben szükséges bútornak kellett a hely, másodsorban, főleg a nyári konyhák esetében azért, hogy meleg időben ne fűtse a légteret. A három elnevezés: „sütő"-, „nyári"- és „kiskonyha" között használatbeli különbség nem minden esetben fedezhető föl. A legtöbbet egész évben használták, amikor a lakóházban lévő helyiségeket a fűtés melegétől vagy a munkával járó kosztól, bűztől (pl. disznóvágás, szappanfőzés, zsírsütés stb.) óvni akarták. A kiskonyhát például egész évben hasznosították, a nyári konyhát többnyire csak tavasztól őszig, főleg a befőzés idején. A nyári konyhát a lakóház legújabb fejlődése hozta létre, állapította meg a szerzőhármas, 12 5 a FelsőTiszavidék népi építészetét vizsgálva. PÁLL István a következőket jegyezte meg: „A GILYÉN Nándor által a lakás elkülönített részének nevezett sütő- és nyári konyhák a Felső-Tiszavidéken a századforduló [19-20. század] körül jelentek meg a paraszti építkezésben..." 12 4 Ott, a táj építkezési anyagának adottsága miatt paticsfalú nyárikonyháról is írtak, amely napraforgó-kóréból állt, tapasztással. Hódmezővásárhelyen vályogból építkeztek. Nálunk a tanyavilágban a sütőkonyha (nem sütőházról van szó!) és a nyári konyha az esetek jelentős részében a lakóház egyik része, vagy az udvaron álló gazdasági épülethez építették, tehát itt sem önálló, illetve nem különálló épület. A Magyar Néprajzi Lexikon 1951-ből a vásárhelyi Pusztáról, Kardoskút határából mutat be egy belülről fűthető külső kemencét, toldott eresz alatt. 12 7 BARABÁS Jenő megállapítása tökéletesen illik a vásárhelyi kívülálló kemencékre, amikor azt állítja, hogy a szabadban lévő kemencék nagyobbak voltak, mint a házbeliek. 12 8 Gyűjtési területünkről 1977-ben fényképeztük azt a mindszenti, a Hódmezővásárhely-Mártéllyal határos részen álló egykori, már elhagyott tanyát, amelynek az udvaron különálló nyári konyhájából fűtötték a féltetős, kúp alakú kemencét. (29. kép.) A vásárhelyi Pusztán, Székkutas határában mint „kísértettanya" állt Füvesi János puszta, 207. számú nagy tanyája. Magányos lakóját 1952-ben azzal vádolták, hogy mint kulák befurakodott a szövetkezetbe, és éjjeli őrként fölgyújtotta a közös lóistállót. 12 9 A rögtönítélő bíróság határozata alapján, a Szegedről hozatott bitófán Szentesen fölakasztották. (Később 30. kép. A Füvesi-tanya külső kemencéje a vásárhelyi Pusztán kiderült, hogy nem ő volt a tettes, hanem az a személy, aki a tanyájára pályázott.) A közölt fölvételt az 1970-es évek elején készítettük. Akkor is elég jó állapotban volt az elhagyott tanya, amelyet a még mindig rettegő pusztai emberek meg sem mertek közelíteni. A tanyaház keleti véghomlokzatánál féltető alá épített jókora boglyakemence a tanyaház végében lévő nyári konyhán kívül állt, eredetileg abból fűtötték (30. kép). A 31. rajzon A tanya c. könyvünk XII. tábláján, a Rátz tanya nyári konyhájának kiterített metszet- és alaprajza látható. Itt volt a kemence alján és tetején egyaránt közel azonos szélességű, pogácsaalakú kemence, közös szabadkéménnyel a katlan és rakott tűzhely. A nyári konyha előterében kis asztal, a bejárati front felőli sarkokban egy-egy deszkaládával. A 32. képen a nyári konyha bejárati ajtajából fotózva, szemközt, a szabadkémény alatt jobbra, az igen archaikus, tapasztott tűhely látható, jobb szélen, félig takarva a tanya gazdaasszonyával. A széles füstfogófaltól balra, a nagygerenda alatt látszik az alacsony, széles tetejű pogácsa alakú kemence részlete. Szintén A tanya c. kötetből két rajz következik. A 33. rajzon a kopáncsi Kökény-dombon álló, Gorzsa tanya 450. sz. Bezdán-tanya nyári konyhájának alaprajza a kemencével, tűzhelyekkel, katlanokkal és a füstölővel. A 34. axonometriás kétrészletű rajzon a Bezdán-tanya nyári konyhájánál az eresz alatt lévő vállas búboskemence, tűzhely és két katlan, a jobboldali fölött, a sarokban füstölővel, valamint a nyári konyhában lévő katlan, a kemence kaminja és rakott tűzhely látható. A sütés-főzés-füstölés igen sokrétű, teljes tüzelő berendezéseit építették ki. 13 0 125. GILYÉN Nándor-MENDELE Ferenc-TÓTH János 1975. 96. 126. PÁLL István 1987. 2. 92-94. 127. FILEP Antal 1980. 3. 131. (Jobb alsó kép.) 128. BARABÁS Jenő 1997. IV. 157. 129. VIHARSAROK (napilap) 1952. december 10. A kulák ügynöke felgyújtotta a tsz istállóját - nyolc ló elpusztult. A cikk szerzője: ..Mikula János Székkutas, Petőfi tsz tagja". (2. old.) Majd ugyancsak Viharsarok, 1952. december 13. A statáriális bíróság halállal sújtotta a székkutasi Petőfi termelőszövetkezetben gyújtogató kulákot. (Név nélkül, 3. old.) 130. SZENTI Tibor 1979. 97. oldalt megelőző fotón a kemence és körülötte lévő tűzhelyek együttesét kívülről mutatja, részletes leírással. Tanya-telekrajz a 166., a nyárikonyháról készült rajzok a 168-169. oldalon láthatók. 43
