Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon
jp. , 22. kép. Kopáncsi tanyaház bejárata mellé épített ülőpadka odavonzza őket annak melege, lévén a kemence a ház lelke a tudomány szerint is," 10 6 Végül így fejezte be a padkával kapcsolatos vásárhelyi gyűjtését: „Vacsora után körülülik a kemencét, a lábuk alá, főleg az aszszony és a fájós lábú öregek lába alá, fúrott lábú kisszéket, úgynevezett gyalogszéket tesznek, fonnak, varrnak, s így könnyebb a munka és kényelmesebb az ülés. A férfiak ezelőtt kallantyúltak a padkához húzott asztalnál... Munka közben beszélgettek, melegedtek, hátukat a kemencéhez tartva. Ha nincs munka, vacsora után a ház feje, levetvén lábbelijét, feláll a padkára, és a kemencéhez támaszkodva melegíti egész nap átfázott tagjait." Amikor vendég érkezik, „A kemence köré tömörülnek valamennyien. Elindul a beszéd..." 10 7 Elődünk Hódmezővásárhely belterületén magát a város népét, elsősorban annak is a szegény lakosságát kutatta inkább. Hosszú nyíregyházi, majd pesti tartózkodása, betegségei miatt ritkán jutott ki a vásárhelyi tanyákra. 10 8 A városi ember nemcsak földművelőkből állt, munkások, kubikusok, kereskedők és polgári értelmiségi réteg is tartoztak hozzájuk. A történelmi változások itt gyorsabban haladtak, mint a sokkal hagyományőrzőbb tanyavilágban. Ott elképzelhetetlen volt, hogy éppen a „ház feje", a gazda mezítláb vagy kapcában felálljon a padkára szárítkozni és melegedni. Rossz példával járt volna elől, és nevetségessé válhatott. Elképzelhető, hogy KISS Lajos leírása egyedi eset volt, és a példaadó nem a parasztság köréből került ki. Amikor Hódmezővásárhelyen a református egyházból még 1863ban kiváltak a Krisztusban Hívő Nazarénusok, a magukat egyszerűen Hívőknek vallók, akkor még elsősorban a parasztság és az iparosok köréből gyűjtöt23. kép. A Rácz-tanya félkörívű deszkapadkája 107. KISS Lajos 1958. 108. 108. A tanyai adatokat elsősorban a városi házukba hazaköltözött öreg adatközlőitől és nem helyszíni gyűjtéssel szerezte. 38
