Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon
13. kép. Vásárhely Újváros részén készült vizes kanta 6 6 SABJÁN Tibor közismert sikerkönyvében 6 1 több oldalon lévő rajzokkal mutatja be a kemencefejet, egyiken éppen egy hódmezővásárhelyit. 0 ezt HARKAI Imréhez hasonlóan kupolának nevezi, amelyet tanyai gyűjtésünk során sohasem hallottunk, de nincs okunk kételkedni, hiszen a városi polgárság esetében ez teljesen természetes lehetett. A vásárhelyi kemence fejének kialakulásához mutatunk be egy, a Klauzál utcában, az 1960-as évek második felében lebontatott, 6 2 feudalizmus kori zsellérházban épült, a lakószobában álló, külső tüzelésű kemencét. 1808 júliusában a Susán nevű városrész leégett, ezt követően lassan épült újjá. A zsellérház és kemencéjének építése 1808 és 1848 közé datálható. A felvételen jól érzékelhető, hogy a kemencetest tetejére, az első kiszélesedő prém fölé még folyamatosan csökkenő átmérővel, újabb három csonkakúp jellegű toldalékrészt építettek, amelyből kialakult egy olyan „fejrész", amelyet sehol máshol nem találtunk (7. kép). A kemencepadkán, a konyhafallal érintkező részen szintén megfigyelhető még egy különös építési elem, amelynek szintén nem találtunk párját. A fotón jól megfigyelhető, amint sárból egy külső, „nyitott zsebet" tapasztottak a padkára, ez volt a masinatartó (8. kép). Arra szolgált, hogy a tűzgyújtáshoz akkor még gyakran alkalmazott taplót, később a még kezdetleges kénes és foszforos tartalmú gyufát szárazon tartsa. Országosan elterjedt a kemence szóhasználatában a boglya, búbos, banya, ezek a vásárhelyi tanyavilágban is ismertek voltak, valamint itt találkoztunk még a jelző nélküli kemönce szóval, a makói úti Rátz-tanyában pogácsa alakú kemencével, 6 3 továbbá a tejesköcsög, 6'' vászonfazék, 6 5 vagy vizeskanta alakjához való hasonlítással is. Arra vonatkozóan, hogy ezek mennyire találóak, figyeljük meg a két képet a boglyákról, és a további hármat a vásárhelyi tanyai konyha említett cserépedényeiről. „1890 óta csinálnak magas, körte alakú kemencét. Ez az igazi boglyakemence" - írta KISS Lajos. 67 Egy másik érdekes elnevezésről is hírt adott: „A csonkakúp alakú, egyenes oldalú kemencét »virágcserép alakú boglyakemencének« hívták." 6 8 A pogácsa alakú kemencéhez hasonló, ritka kemence-elnevezésről írt GILYÉN Nándor a felső-tiszavidéki Szabolcs-Szatmár megye beregi és szatmári részéről, amelyet „harangalakú boglyakemencének" nevezett. Fölé sütőházat építettek, és gyakran kéménye sem volt. 6 9 SABJÁN Tibor a kemence nevei között említett még „tojáskemencét, kórókemencét és cserépkemencét." 7 0 BÁLINT Sándortól összefoglaló jellegű tanulmányrészt idézünk a Szeged nagytáji gyűjtéséből: „A népi önellátás készségét és formavilágát idézi a parasztkemönce, banyakemönce, boglyakemönce, másként baglyakemönce, búboskemönce, röviden banya, búbos elnevezés. Anyagára utal a sárkemönce, továbbá a tutajkemönce megkülönböztető név. Ez utóbbinak váza egymás mellé kis távol60. KISS Lajos 1958. 101. 61. SABJÁN Tibor 1988. A 26. oldalon, a 27. oldal alsó képén, és a 28. oldalon. Vásárhelyi fejes kemence a 30, és makádi a 63. oldalon. 62. A Hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum fotótárában őrzik a bontás előtti utolsó órákban készült teljes külső és belső fényképsorozatát. Ennek készítésével párhuzamosan fotóztuk magunk is. KURUCZ D. István Kossuth-díjas festőművész igyekezett az akkori városvezetésnél eljárni, hogy a páratlan népi építészeti emléket hagyják meg, de azzal utasították el és bontatták le, idézem: „Az átkos múltnak emléke se maradjon!" 63. SZENTI Tibor 1979. 75. 64. SZENTI Tibor 1979. 19. 65. Vászonedény volt a díszítetlen, máztalan - legföljebb belül és kívül a szája, nyaka volt mázazva -, tűzálló főzőedény, amelyet Gömör vármegyéből a tótok szállítottak és árultak Vásárhelyen, illetve minden más helyben készült mázatlan háztartási edény. 66. Mindhárom edény a szerző helyi gyűjtése és tulajdona. 67. KISS Lajos 1958. 98. 68. KISS Lajos 1958. 96. 69. GILYÉN Nándor-MENDELE Ferenc-TÓTH János 1975. 96. 70. SABJÁN Tibor 1989. I. 215. 31