Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Knézy Judit: A tudományos kutatás és gyakorlat szerepe a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létrehozásában

gált, félig kamraként is, és a szövés-fonás eszközei, edényfélék is voltak benne. A padlásfeljáró emlékezet szerint mindig is a konyhában volt, a többinél újabb ajtaja a tornácról nyílt. A lépcsőfokok mind füstösek voltak, egyidejűek a többi farésszel, a fokok mögötti fedés megint csak újabb. A legfelső két lépcsőfok között lukat hagytak, hogy a füst a padlásra távozhasson. A konyhaajtó felett is volt füstluk. Konyhai tüzelőberendezéséből csak két kályhaluk maradt meg, az első szoba felé nyílót szép kiemelt négyszegletes téglaperemmel erősítették meg, a hátsó szoba felé egyszerű nyílást faragtak, de a kályhalukaknál alacsonyabb volt a tűzhely egy téglasorral, mint a többi részen. A kemence négyszegletes hasáb alakú volt, de nem ért el a hátsó falig. Kb. 15 cm-es távolságra volt tőle éppúgy, mint a katlan is. A kemencének hátul is, elől is, 1-1 téglányi nyílást hagytak felül. Ezt az állapotot fal- és padozatkutatás, valamint az egyik tulajdonos helyszíni alaprajzai és elmondása szerint sikerült pontosan visszaállítani a ház új helyén (17. kép). A ház mögé a görgetegi istállóspajta került. A szemközti udvarrészen leghátul áll a favázas, fonott górékat utánzó, két keskenyebbik végén hajlított léces oldalú, díszes tartóoszlopú ácsmesterremek, a csurgó-alsoki „kukoricakas", melynek betonból öntött talpazatába 1912-es évszám van vésve. Előtte csurgónagymartoni boronafalas hidas, és legelői a surdi boronafalas tyúkól helyezkedik el. E két utóbbi épület igen szép ácsmunka, szabályos, akár specialista is készíthette. CSILLÉRY Klára többször megfordult Szennán és a lakóház berendezéseknél segített ötleteivel vagy jóváhagyta elképzeléseimet. Egyetértett azzal is, hogy különböző korszakok lakáskultúráját (jobbágykorvégi, 1860 utáni, 1920 körüli) választottam, hogy a változásokat is érzékeltessem. Az ötödik telek tervezése, melyet a Somogyszob, Luther utcai házról neveztünk el, már 1979-80-ban megkezdődött. A házat mint leendő műemléket 1979-ben PACSIK Jenő felmérte a Somogytervtől. SÁSI Jánossal 1980-ban tekintettük meg, alapos fotódokumentációt, adat- és tárgygyűjtést is végeztünk a helyszínen, a tárgyakat be is leltároztam, mielőtt a ház bontására sor került volna. De később is folytatták a tárgybeszerzéseket MOLNÁR Ágnes, KAPITÁNY Orsolya. CSEPINSZKY Mária, mint cikkéből kiderül, széleskörű adatfeltárást végzett a katolikus tulajdonosnők tevékenységéről, a telek növényzetéről is. A háznak 1981-ben készült el a bontási terve. Elszállítása után sokáig várt a felépítésére, a telek tereprendezését 1983-ban kezdték meg, de csak 1986-tól állt a ház. Az első négy telek lakóházának berendezése református család szokásait tükrözte. A somogyszobi ház eredetileg szegény református családé volt, Bódis nevűeké, (ragadványnevük „Bodri"), de 1900 óta lakói katolikusok voltak. Az első szobában a szülők, hátul a fiatalok laktak. 17. kép. Nagykorpádi ház konyha berendezése (GÓZSY Gáborné felvétele,1999). Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Fotótára N 17.309. Ezt a házat szerettem volna a katolikus vallásra jellemző tárgyakkal bőségesen ellátni, hiszen vallással kapcsolatos tárgyakat is gyűjtöttem e házból. De ezt már WINKLER Ferenc rendezte be katolikusnak, polgárosultabb bútorokkal, de talán kissé szegényes a vallási élettel kapcsolatos tárgyak sora. A szobai tüzelőberendezés még nem készült el. A konyhai tüzelőberendezést SÁSI János a gyűjtött adatok alapján tervezte meg szokatlanul nagyméretű kemencével, ezenkívül tűzhelyekkel és katlannal. Ez az épület is eltér néhány vonásában a többitől, elől vértelke fonott, kiáll a falsíkból, fala is talpas, karóval rögzített, hasított mogyoróvesszővel fonott, sározott, azaz sövényfonású. Első szobájának elől csak egy ablaka van, és az udvar felől is egy. A füstös konyhából egy „teleajtó" nyílt belülről, kívül mellette közvetlenül egy alul tele, felül rácsos, a füst terelésére alkalmas ajtó helyezkedett el. Csak az első két helyiséget kíséri pitar. A bontási jegyzőkönyvünk elmondja a ház építésének szakaszait, és javasolja, melyik korszakát őrizzék meg. A ház utólagosan szélesebb szobának kialakított hátulsó helyisége, korábban kamra volt, de mikor így megszélesítettük a szobát, a konyhából elvettek egy részt. Ekkor az első szoba felőli sarokból a konyha közepére kerül a kemence. Ezt az állapotot őrizték meg az újraépítéssel. A konyha tüzelőberendezését is e változtatás korszakának emlékei szerint alakították ki. A hátsó nagyszobát már 1986-tól foglalkoztató, vendégváró helyiségnek rendezték be, mivel nem állt rendelkezésre megfelelő más terem. A telken a házat Somogyszobról származó, szekérszínnel összeépített, zsilipéit boronafalú sertésól követi, melyet 1986-ban építettek fel, ezt pedig 1987 óta a somogyszobi méhes követi, melyet 2001ben rendezett be KAPITÁNY Orsolya. Az udvar másik oldalának végén a csurgó-alsoki zsilipéit borona pálinkás-gabonás kamra képviseli a dél-nyugatsomogyi pálinkafőzőket. Általában a pálinkafőzők a 235