Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Páll István: „Ahol visszafordul az idő kereke…” – Gondolatok a 30 éve megnyílt Sóstói Múzeumfaluról
16. kép. Vályogvetés hagyományos módon a múzeumban éve nálunk rendezik nagyobb szabású összejöveteleiket, családi napjaikat, csapatépítő tréningjeiket. Az ezredforduló után kiderült, hogy váltanunk kell: egyes programjaink kifáradtak, ellaposodtak, s rá kellett jönnünk, hogy a közönség érdeklődését mindig újabb és újabb attrakciókkal lehet csak ébren tartani. Színvonalas előadókkal megrendezett templomi koncertjeinket anyagi megfontolások miatt nem tudtuk továbbvinni: bár eleinte a Soros Alapítvány támogatása csökkentette a deficitet, a templom szűkös befogadóképessége (max. 120 fő), az általunk nagyobb Létszámban várt közönség csekély érdeklődése miatti alacsony jegybevétel a program megreformálását tette szükségessé. Az előbbi helyett szabadtéren megrendezett „Népek zenéi" koncertsorozatunk - bár nagyobb közönséget vonzott - sem Lett rentábilis, s támogatók híján öt évad után ezt is át kellett gondolnunk. Végül úgy döntöttünk, hogy évi egyetlen alkalommal „ütős", országosan is ismert és kedvelt előadókat hívunk meg, s ez az alkalom a minden év június 23-án éjjel megrendezett „Szent Iván éj". Ezen fellépett már a Nox, Bródy János, Szent Martin, Paya Bea vagy Benkő Dániel is más helyi előadók, színészek, bábjátékosok mellett. Ez a „pajzánra" vett éjszakai program főként a fiatalabb felnőtteket vonzza, de az idősebb korosztályok tagjai is szívesen átugorják a Nyírség Néptáncegyüttes táncosai vezetésével a szentiváni tüzet. Az elmúlt évben százak álltak sorba az eddigi legnagyobb közönségsikert aratott, „Csak 16 éven felülieknek!" címet viselő, népi erotikus tárgyakat és fotókat, szövegeket bemutató időszaki kiállításunkra való bebocsáttatást várva a tárlatnak helyet adó épületünk előtt, s még az eredetileg éjfélig tartó nyitva tartási időt is meg kellett toldanunk egy órával a nagy érdeklődésre való tekintettel. Kulturális rendezvényeink mellett szerencsés választás volt a népi gasztronómia programra tűzése is. Immár egy évtizede minden szerdán népi ételeket készítünk az egyik házunkban kialakított konyhában s kemencében, s ezeket a hagyományos ételeket a látogatók meg is kóstolhatják. Sok csoport (főleg nyugdíjasok és iskolások) csak azért választják a szerdát a múzeum meglátogatásának napjául, hogy részesüljenek a program nyújtotta gasztronómiai élvezetekből. E sikert látva - és az FVM Agrármarketing Centrum megkeresését örömmel fogadva - indítottuk el 2004ben a „Kóstolja meg Magyarországot!" elnevezésű programunkat, mely az első évi agrárcentrumos támogatás elmaradása után immár saját lábán állva múzeumunk leglátogatottabb és legkedveltebb rendezvényévé vált. Az ország majd' minden régiójából és a megyénkkel szomszédos országokból érkező közel 30 csapat által készített ételspecialitások két napon keresztül látogatók ezreit vonzzák a múzeumba Magyarország más részeiből is. E rendezvény azonban nem csupán a gasztronómiáról szól: az éppen aktuális kiemelt vendég (bel- vagy külföldi múzeum) időszaki kiállítást is hoz magával, s a kiállítóház udvarán készíti el tájegysége vagy országa jellegzetes ételeit. Harmadik, nagyobb tömegeket megmozgató rendezvényünkké az ország szabadtéri múzeumaiban ugyanazon időpontban megrendezett .,Márton-napi vigasságok" nevű programunk vált. Beindítása előtt nem gondoltuk, hogy ezen a jó bort csak üvegben látott vidéken, ahol Szent Mártonnak a nevét se nagyon ismerték, ilyen sikere lesz a novemberi sokadalomnak. Látogatók ezrei özönlenek be a múzeumba, százak állnak sorba a libasültért meg a forralt borért, vesznek részt a tréfás vetélkedőkön, hozzák hónuk alatt a libájukat a liba szépségversenyre vagy „Szent Márton vesszejével" üldözik a szárnyasokat az akadályversenyen, és neveznek be a „buta liba" vagy a „bájgúnár" versenyre. Bizonyára ekkor már a szabadtéri rendezvények hiánya is ösztönzi az embereket egy jó kis „bulin" való részvételre, de a múzeum egyéb rendezvényeinek a sikere, a propaganda és a finom ételek együttesen hatnak abba az irányba, hogy az év utolsó nagyrendezvényére ennyien ellátogatnak hozzánk. Az utóbbi években ez a három nagyrendezvényünk jegecesedett ki, vált húzóprogrammá a többi, kisebb közönséget megmozgató műsorok között. Az ezekre koncentrált marketingmunka, az eleinte plakátokon és szórólapokon, majd ezek mérsékelt hatásfokát felismerve óriásplakátokon, magas épületek kö203
