Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Páll István: „Ahol visszafordul az idő kereke…” – Gondolatok a 30 éve megnyílt Sóstói Múzeumfaluról
umba az 1920-as években átszállított tiszaásványi (a kárpátaljai magyar falu ma ukrajnai, de akkor éppen csehszlovákiai település) református templomnak a jelenleg külső raktárban őrzött festett famennyezete másolatát helyezzük majd el. Hasonló megfontolások játszottak szerepet a harangtorony esetében is. A mai felső-tiszai fatornyok jelenlegi helyükön vannak otthon, így a Sóstói Múzeumfaluban az 1930-as években lebontott 18. századi tivadari (Bereg megye) harangtorony másolatát építettük fel. A szintén DOMANOVSZKY György könyvében lévő rajzvázlat és a fennmaradt fényképek 1 2 segítettek abban, hogy SISA Béla a középkori szerkesztési mód szerint elkészítse a torony metrikus szerkezeti rajzát, BÁLINT János pedig a kiviteli terveket. A kivitelezést egy szatmárnémeti cég vállalta, s a román ácsok három hónap alatt készítették el a torony rekonstrukcióját. Szerkezetében, a felhasznált anyagok tekintetében tökéletesen illeszkedik a felső-Tisza-vidéki harangtornyok sorába, s az építés során alkalmazott archaikus technika még a toronyépítés gyakorlatába is beavatta az érdeklődő kutatókat. S ami a toronnyal kapcsolatban legújabb fejlemény: Tivadarban a mi példánkon felbuzdulva a közelmúltban megpályázták a hajdani fatorony másolatának felépítéséhez szükséges összeget, így elkészülte után már két másolata áll majd az eredeti építménynek! Az eset a példa rá, hogy a múzeumi értékmentésnek milyen fordított iránya is lehetséges, hiszen a szabadtéri múzeumokba átmentett építészeti emlékek valódi értékét csak ezután kezdik felismerni az őket „elengedő" települések lakói. A harmadik nagyobb méretű rekonstruált épület a matolcsi mintájára készült szárazmalom. Ez is az 1930-as években pusztult el, de az eredetiről készült fotók és a debreceni Déri Múzeum Evkönyvében SŐREGI János tollából megjelent leírása 1 3 jó támpontokat adott a rekonstrukcióhoz. A másolat készítésének szükségességét indokolja, hogy a 19. század közepén még több ezerre rúgó szárazmalom-szám mára annyira lecsökkent, hogy területünkön csupán egyetlen áll belőlük eredeti helyén, a beregi Tarpán. A múzeum telepítési tervének készítésekor szó volt a már akkor is csak a kerengősátorból álló utóbb említett malom áttelepítéséről, de végül is azt eredeti helyén rekonstruálták (egyetlen gerenda sem maradt a hajdani épületből). A megye másik fennmaradt szárazmalmát - a vámosoroszit - Szentendrére telepítették át. A 2000-ben elkészült épületrekonstrukció BÚZÁS Miklós tervei alapján nyíregyházi ácsok munkája. A berendezésben eredeti tárgyat - egy vámtartó hombárt - azért sikerült elhelyeznünk, mely hajdan a barabási malomban szolgált az őrlési díj természetben történt fizetségének tárolására. 11. kép. Cigány lakóépületek 12. DOMANOVSZKY György 1935. 17. és 23. képmelLéklet. 13. SŐREGI János 1937. 74-76. 197
