Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Németh József: A Göcseji Falumúzeum alapításának körülményei

Németh József A Göcseji falumúzeum alapításának körülményei 1. 3. FÜZES Endre a hazai szabadtéri múzeumok Létrehozásának motivációiról szólván az 1960-as, 70-es éveket nagy időknek, magát ezen időszak szerény tanújának nevezte. En e kort nála alacsonyabb grádicsról szemléltem, lévén 1960-1972 között a Zala Megyei Tanács munkatársa. Nálunk megyei múzeumi szervezet még nem volt, muzeológus is kevés. Ezért a skanzenépítés gondjainak egy része (szívesen vállalt) kötelmeim közé tartozott.* A kellő intézményi háttér hiánya a falumúzeum létesítésének egyik, a többi megyétől eltérő sajátsága volt. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az ország leggyengébb megyei múzeumi hálózatának keretében létesült hazánk első szabadtéri néprajzi gyűjteménye. A város Zalaegerszeg, ekkoriban az egyik legkisebb megyeszékhely, számottevő ipar nélkül, rossz közlekedéssel, alig érzékelhető idegenforgalommal, maroknyi értelmiséggel, kevés művelődési intézménnyel. A Göcseji Múzeum első vezetője, DR. SZENTMIHÁLYI Imre 1950-ben nehéz állapotokat talált. Gyűjtemény gyanánt mindössze 400, zömében adat nélküli tételt örökölt. Az igazgatót sokan gyanakvóan fogadták. Városkörnyéki földbirtokos család tagja lévén, többen osztályidegennek tekintették. Keservesen tudott kapcsolatokat építeni, túlzott precizitásba menekülő, még szakmai berkekben is társtalan emberré vált. A kölcsönös tartózkodást erősítette, hogy a múzeum 1962-ig nem városi vagy megyei intézményként működött, hanem a szakminisztérium fennhatósága alá tartozott. A fiatal, tettre kész néprajzos a mostoha lehetőségek ellenére nagy érdemeket szerzett a néprajzi értékek mentésében, rendkívül értékes gyűjteményt hozott létre. Különösen kiemelkedő munkát végzett a göcseji építkezés emlékeinek felderítésében, adataik megörökítésében, akkor már gyorsan pusztuló értékeinek dokumentálásában.

1 * 1993-ban, az intézményvezetés gondjaitóL megmenekedve összegyűjtöttem a skanzen létrehozására vonatkozó, még fellelhető jegyzőkönyvek, feljegyzések másolatát, és ezeket elhelyeztem a Göcseji Múzeum adattárában. (1640-93. sz.) A hivatkozás nélkül idézett szövegek e gyűjteményből származnak. Néhány állítás megfogalmazásában saját emlékeimre támaszkodom. 1. KERECSÉNYI Edit-SZENTMIHÁLYI Imre (1924-1986) 1986.; NÉMETH József-SZENTMIHÁLYI Imre 2002.; Zalai életrajzi kislexikon 3. bővítetett Zalaegerszeg, 2005. 2. A Göcseji Múzeum történeti gyűjteményében. GM. T. 95. 13. 174. sz. 3. GYIMESI Endre (szerk.) 1985. 326-327. A skanzen előzményei azonban Zalában is jelen voltak. 1935-ben Zalaegerszegen Göcseji Napok elnevezéssel ünnepségeket rendeztek. A megyeszékhely ekkor vállalta először, hogy Göcsej központjának érzi magát, s fontosnak tartja népi hagyományainak őrzését. Az értelmiség másodszor is nekibuzdult a múzeumalapításnak. ANTAL Dezső a hajlékát is megtervezte. U alaprajzú, szalmatetős építményt álmodott: két, festett oromzatú házzal körülfogott udvart egy összekötő szárny zárt volna le. A porta közepére kis haranglábat javasolt.

2 A város képviselőtestülete 1935. március 27-én a következő határozatot szentesítette: „Az Antal Dezső építészmérnök által készített és a képviselőtestületnek bemutatott göcseji ház tervei szerint csak abban az esetben létesítjük a göcseji házat, ha az ehhez szükséges faanyagot és készpénzkiadásokat a polgármester gyűjtésekből elő tudja teremteni... Ha a fenti feltételek nem állnak be, a göcseji ház építését meg sem szabad kezdeni."

3 Az elgondolás kudarcot vallott, a ház nem épült fel. A Göcseji Hét látogatóit mégis egy kis falu látványa fogadta. Két felsőkereskedelmi iskolai tanuló agyagból elékészítette Zebecke pontosan felmért épületeinek makettjét, s terepasztalszerűen elrendezve kiállította azokat. FÁRA József gazdag népművészeti anyagot gyűjtött, ezek egy része később a Göcseji Gyűjteménybe került. (A háborús években azonban javarészt eltűnt.) A Mátyás király utcában felavatták a nemesnépi harangtorony másolatát. Revíziós haranglábnak nevezték, a polgármester ünnepi szónoknak HERCZEG Ferencet invitálta. 1942-43-ban az ONCSA házak egy részét a göcseji építészet stílusában tervezték, s a páterdombi épületegyütteshez a megszokott feszületet is felállították A bázakerettyei MAORT lakótelep otthonain, művelődési házán is megjelentek a göcseji faházak festett, faragott homlokzatainak motívumai. 173