Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Batári Zsuzsanna: Az Észak-magyarországi falu tájegység hasznosítási koncepciója Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009 – Esettanulmány

A látogató a házba benézve kosárfonás közben látja a tulajdonost és családját. A bemutatáshoz szükség van a kosárfonás speciális eszközkészleté­nek megszerzésére: faragószék, módiák, vonókés, egyengető szék, bicska összegyűjtésére. Önmagá­ban azonban semmilyen szerszámegyüttes nem ér­telmezhető, ezért kiegészítésként a ma élő utolsó noszvaji kosárfonó mester a Szabadtéri Néprajzi Múzeum részére félkész kosarakat is készített, hogy a folyamat egyes állomásai tárgyi formában is láthatók legyenek. A kosárkészítést ezen kívül film­felvétellel is dokumentáltuk. A nyersanyagból ké­szített filmet a tájegység vetítőjében láthatják az ér­deklődők. De mi járul még hozzá a speciális hangu­lat kialakításához? A kosárfonás melléktermékeit: forgácsot, fahulladékot helyezünk az enteriőrbe, hogy egy kevésbé steril összképet érjünk el. A pin­ceházakban uralkodó homály és különleges fényvi­szonyok érzékeltetésére külön fényforrásokat épí­tünk be a kiállítótérbe. A noszvaji pinceház molinó­ján egy kosárfonást végző asszony látható, így uta­lunk az emberi jelenlétre is. 8. kép. Az utolsó noszvaji hátikosár készítő, 2008. (BATÁRI Zsuzsanna felvétele] 4 szomolyai pinceház A noszvaji pinceháztól alaprajzában különböző szomolyai barlanglakás már az ún. „fennálló" házak mintájára készült: szoba-konyha-borház-pince alaprajzzal. Szomolyán volt a legmagasabb a bar­langlakások száma (9. kép). Az itt élők között meg­találhatók voltak a szőlősgazdák is, akik a barlang­lakások kialakításában igyekeztek utánozni a fenn­álló lakóházak egyes jellemzőit. A tájegységben a múzeumi bemutatás a summásokra, vagyis a nagy­birtokokon idénymunkát vállaló emberekre kon­centrál. A két világháború közötti időszakot felidéző enteriőrben a summásmunkára készülő családfő és felesége által összekészített tárgyakat találjuk: azo­kat, amelyeket a summások magukkal vittek a hat hónapig tartó munkára: teknő, dunna, summásláda, 46. BAKÓ Ferenc 1977. 18-19. 9. kép. Szomolyai pinceház, 2007. (ROMÁN Árpád felvétele) szerszámok, ételek, ruhák, konyhai eszközök, papír stb. Az otthon maradó asszony és a fiatalabb gyer­mekek rececsipke készítésével foglalkoznak, hogy kiegészíthessék a család jövedelmét. Stelázsicsíkot, terítőt, függönyt készítetnek recerámán, majd me­zőkövesdi asszonyoknak adják el a készterméket. A két téma bemutatását különböző eszközökkel tesszük érzékletesebbé. Az enteriőr kialakításához szükséges néhány speciális tárgy, például a sum­másláda, vagy a receráma biztosítása. A summások életét a tárgyakon túl személyes visszaemlékezések idézik fel, ezeket az enteriőrökben elhelyezett fül­hallgatókon keresztül ismerhetik meg a látogatók. A fülhallgatók pontos helye a konyha, ezért ebben a térben demonstrációs tárgyakat kell elhelyezni, hogy a látogatók mindenhez hozzáérhessenek. A hang­anyagot egy ostorosi summás, KOÓS Imre által írt könyvből válogatjuk: a szerző maga is ebben az idő­szakban járt summásmunkára, a közeli Ostorosról. A rece készítésének fázisait félkész darabokkal érzé­keltetjük, ezeket egy szomolyai asszony készítette el a Szabadtéri Néprajzi Múzeum számára. A hadas telek épületei A palóc hadas telken álló három lakóház Mári­anosztráról, Karancskesziből és Domaházáról szár­mazik. A családi együttélést reprezentáló telken az épületek különböző időmetszeteket és témákat mu­tatnak be. A márianosztrai lakóház az 1920-as évek disznótoros vacsoráját kelti életre különböző in­terpretációs eszközök segítségével. A keresztfejes boronafalú ház szoba-konyha-kamra-istálló alap­rajzú, kisméretű épület. A disznóvágást és az azt követő disznótoros vacsorát elsődlegesen a tárgyak átrendezésével idézzük fel: a munkafolyamathoz felhasznált eszközöket a konyhában és a kamrában feltűnően helyezzük el, mosogatás utáni állapotot rögzítve. Ebben az enteriőrben is fontos szerepet kapnak a műételek: a kolbász és hurkakarikák, il­16

Next

/
Oldalképek
Tartalom