Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Batári Zsuzsanna: Az Észak-magyarországi falu tájegység hasznosítási koncepciója Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009 – Esettanulmány
7. kép. A Fotótár látványterve. Készítette a Narmer Építészeti Stúdió, 2009. beszkennelt másolatokat használjuk fel. Célunk, hogy a településről a múzeumba látogatók személyes kötődést alakítsanak ki a kiállítással, a fotókkal és a házakkal - lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a kiállítás megnyitása után is küldhessenek képeket a Szabadtéri Néprajzi Múzeum számára. Nagy segítséget nyújtanak ebben a munkában a településen működő idősek klubjai, az önkormányzatok, a megyei múzeumok és a budapesti Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárának fotótára. A kiállításba kerülő fotókat hatalmas méretű plexire nyomtatjuk, így elkerülhető az esetleges nedves, párás levegő hatására bekövetkező kár. A falat majdnem teljes hosszában és szélességében elfoglaló képek mellett a látogatók számokat találnak, ezeket a kiállításban elhelyezett számítógépes állomásokon egy saját adatbázisba beírva megtudhatják a kép leírását, készítésének részleteit, adatait. A számítógépek lehetőséget teremtenek arra is, hogy a plexin megjelenő képeken túl további és egyre újabb darabokat tölthessünk fel a rendszerbe. A keresés alapja a képek készítési helyének ismerete. Múzeum és közönség, múzeum és társadalom kapcsolata újraértékelődik napjainkban. A közönség aktív résztvevő - akár a kiállítások kialakításában is. 3 5 Mi is ezt szeretnénk elérni ebben az esetben: a látogatókkal szerves kapcsolatot kialakítani a fotók - és ezen keresztül a régmúlt értékeinek közös megóvásával, a kiállítás folyamatos bővítésével. Vetítő Szintén az imolai istálló egyik helyiségében kap helyet a vetítőterem. Az állandó jelleggel üzemelő mozi olyan hely, ahol a látogatók a tájegységhez tematikailag vagy földrajzilag kötődő néprajzi filmeket tekinthetnek meg választás útján. A filmek egy része meglévő archív felvétel, egy másik része a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai által felvett filmanyag, amelyet saját erőforrásból 3 6 vágunk és rendezünk: mint például a zempléni drótos tótokról, a noszvaji hátikosárfonóról, a novaji farsangi remélésről vagy a pilisszentkereszti ostyasütésről. Ezt egészítik ki egyrészt azok a felvételek, amelyeket az önkormányzatok bocsátanak a múzeum rendelkezésére, (a szomolyai kőfaragásról vagy recekészítésről szóló filmek), másrészt azok a filmek, amelyeket a Néprajzi Múzeum archívumából, 3 7 illetve más múzeumokban található felvételekből válogatunk. A filmek kiválasztását az enteriőrökben megjelenő filmanyagok figyelembevételével kell elvégezni: a novaji kalácsütésről és az erdőhorváti perecsütésről szóló felvételt ugyanis az enteriőrökben elhelyezett képernyőn lehet megtekinteni. A vetítőhelyiség előnye, hogy a benne megmutatott tartalmak folyamatosan változtathatók, cserélhetők, amennyiben új filmek lejátszására van igény. A vetítőhelyiség múzeumi elődje a múzeumi mozi, ami a Kisalföld tájegység jánossomorjai épületében volt. 1983-tól, a Pest megyei Moziüzemi Vállalattal együttműködve hetente más-más filmeket vetítettek a bársony széksorokkal berendezett moziban, bővítve a repertoárt magyar népmesékkel is. A vetítések kiegészíthették a tematikus vezetéseket, de alapjául szolgálhattak múzeumpedagógiai foglalkozásoknak is. Működött még egy ideig mozi a Nyugat-Dunántúl tájegység kondorfai iskola kamrájában is, néprajzi filmek és népmesék vetítésével. A Csilléry Klára Oktatóközpont megnyitásával szintén lehetőség nyílt a várakozó és pihenő csoportoknak szóló filmvetítésre, de 2008-2009 folyamán a Néprajzi Látványtárhoz kidolgozott múzeumpedagógiai programcsomagban is szerepet kaptak a vetítések. 3 8 Az enteriőrökben állandó jelleggel üzemeltetett vetítés a Felföldi Mezőváros kiállításaival kezdődött, a tállyai lakóház csizmadiaműhelyében egy csizma elkészítéséről felvett film, az erdőbényei ház kocsmatörténeti kiállításában pedig régi magyar filmek témába vágó részleteiből készített válogatás tekinthető meg. 3 9 A tállyai csizmadiaműhelyben található vendégkönyv bejegyzései pozitív visszajelzések a film enteriőrben való használatáról: a megnyitó utáni első időszakot felölelő vendégkönyvnek csak azon bejegyzéseit vizsgáltuk, amelyekben a film vagy videó kifejezés előfordul, ezen kívül természetesen több megjegyzés is vonatkozik a kiállításra. Több bejegyzés is található a filmmel kapcsolatban, 35. FEJŐS Zoltán 2003. 64. 36. HUGYECSEK Balázs, ROMÁN Árpád és BATÁRI Zsuzsanna munkája. 37. A Néprajzi filmkatalógus alapján kiválasztva. Szerk. CSORBA Judit, FARKAS Károly, GALAMBOS Zoltán, KOVÁCS Emese, TARI János. 38. KUSTÁNNÉ HEGYI-FÜSTÖS Ilona szíves közlése. 39. Készítette: HUGYECSEK Balázs, BATÁRI Zsuzsanna. 2005., a kocsmatörténeti kiállítás anyagát válogatta SÁRI Zsolt u
