Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Juhász László: A településszerkezet és az építkezés változásai Mezőcsáton a honfoglalás korától a 20. század végéig
A szocializmus kora A II. világháború után ismét új fejezet kezdődött a város életében. A háborús pusztítások, a magánvagyonok kisajátítása, a földek államosítása, a paraszti gazdálkodás felülről vezérelt átalakítása, az élet minden területét szabályozó uniformizáló diktátumok nehezen visszafordítható folyamatokat indítottak el a város polgárainak lelkében, hétköznapjaiban, életkörülményeiben. Sok akadálya lett a város addigi öntörvényű fejlődésének az önigazgatás, a sajátos arculat megőrzése-továbbalakítása terén, devalválódtak azok az értékek, amelyek a város addigi életében egyediek, meghatározóak, fontosak voltak. Lassan kikopott az emberek életéből a vallás, a közösség szokásrendje, az élet minden területét szabályozó erkölcsi normarendszer. Majdnem teljesen eltűntek a város múltját reprezentáló külsőségek, tárgyi értékek. Rendkívüli módon megfogyatkoztak a hagyományokat őrző paraszti- és kisnemesi lakóházak, velük együtt az egykor itt élők hétköznapjainak, ünnepeinek, gazdálkodásának tárgyi eszközei. Közöttük azok is, amelyek ma a város legbecsesebb kincsei lehetnének: a hajdani ünnepi asztalok becses kellékei, a Mezőcsátnak országos hírét keltő fazekasok szép munkái. A múltunkat reprezentáló házak helyére a város épített környezetével nem szervesülő sátortetős kockaházak, a típustervek városunktól idegen épületdiktátumai kerültek. Mezőcsáton is - ahogyan a többi nagyobb településen - megjelentek a meglevő épített környezet bántó disszonanciáiként az emeletes, lapos tetejű lakótelepi házak; ahogyan másutt, Mezőcsáton is a frekventált belsőségben. A templomaink, a főutcáinkra épített polgárházaink, néhány még álló nádfedeles lakóházunk őriz még valamit múltunkból. IRODALOM BADÁL Ede 1987 Kastélyok, kúriák Pest, Heves, Nógrád megyében. Budapest BALASSA M. Iván 1980 Dél-Borsod település- és építéstörténetének vázlata (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közép-Tiszavidék tájegysége). Ház és Ember 1. 111-150. 1989 4 Kárpát-medence északkeleti térsége lakóházfejlődéséről. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (szerk.: CSERI Miklós-BALASSA M. Iván-VIGA Gyula] 63-84. Miskolc-Szentendre BOROVSZKY Samu 1909 Borsod vármegye története a legrégibb időktől a jelenkorig. I. kötet. Budapest CSERI Miklós 1989 A kisnemesi építészet sajátosságai a Kárpát-medence északkeleti régiójában. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (szerk.: CSERI Miklós-BALASSA M. Iván-VIGA Gyula). 269-286. Miskolc-Szentendre DÁM László 1989 Építészeti régiók a Kárpát-medence északkeleti térségében. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (szerk.: CSERI Miklós-BALASSA M. Iván-VIGA Gyula). 93-107. Miskolc-Szentendre DANYI Dezső-Dávid Zoltán (szerk.) 1960 Az első magyarországi népszámlálás (1784-17871. Budapest GÁDOR Judit-HELLEBRANDT Magdolna 1977 4 Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentései 1976-ban. Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. 77-84. Miskolc GYÖRFFY György 1963 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest HELLEBRANDT Magdolna, B.-LOVÁSZ Emese 1988 A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentései 1985-1986. Herman Ottó Múzeum évkönyve 25/26. (1986-1987) 267-282. Miskolc HOFFMANN Tamás 1975 Néprajz és feudalizmus. Budapest KISS László-PATAKI Sándor (szerk.) 1971 Mezőcsát népi kultúrájából. Mezőcsáti Helytörténeti Füzetek 3. Mezőcsát KOCSIS Gyula 1971a Adatok Mezőcsát gazdaság- és néptörténetéhez. In: Mezőcsát népi kultúrájából (szerk.: KISS László-PATAKI Sándor) Mezőcsáti Helytörténeti Füzetek 3. 4-31. Mezőcsát 118
