Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Juhász László: A településszerkezet és az építkezés változásai Mezőcsáton a honfoglalás korától a 20. század végéig
91. kép. A nagyobb szőlőterülettel rendelkező vagyonosabb családok kunyhói a képen láthatóhoz hasonlítottak dások, amelyek a felülemelkedésében motiválták. (A szegényparaszt a gazdagparasztot, a gazdagparaszt a nemest, a nemes a földbirtokost, a földbirtokos az arisztokratát próbálta követni előbbre jutásában.) Ebben a városban is - ahogy máshol is megjelent különös anakronizmusával a városi polgárt mímelő, utazó, költekező dzsentri. Megépült a város addigi életétől méreteivel, pompájával, funkciójával eltérő úri mulatóhely, a Korona Szálló. Divat lett a földbirtokosaink körében reprezentatív megjelenítésű lakóházakat építeni a nagyvárosi polgárházak mintájára. Megjelentek a városban addig sohasem épített emeletes épületek: a városháza, a Dobozy-ház, a járásbíróság, a két malom és a vasútállomás épületei. A nagy vagyonú földbirtokosaink mellett megjelent a városban egy gyors ütemben vagyonosodó iparos-, kereskedő-, közszolgálatban tevékenykedő polgári réteg, amely építkezéseivel máig ható nyomokat hagyott a város településképén. Anyagi lehetőségével, szorgalmával, lokálpatriotizmusával városi polgárságunknak meghatározó eleme volt az itt élő zsidó lakosság. Az addig egyetlen közösségi célú nagyméretű épület, a református templom mellett megjelentek a városban egyéb városképet meghatározó közösségi épületek: a katolikus- és a zsidó templom, a felekezeti iskolák, a megszűnt céhek szerepét átvállaló ipartársulatok épületei, két hitelintézet, néhány ipari létesítmény (három szeszfőzde, épület- és tűzifatelep, olajütő, vágóhíd, villanytelep), néhány közhivatali 92. kép. A pásztorkodással foglalkozó Lőrincz család épület (posta, távíró- és távbeszélő hivatal, adóhivatal, lovas csendőrség, járványkórház, tűzoltóság, orvosi rendelő), vendéglő és jó néhány bolt, kocsma. A korabeli építkezések nyomán kialakult a város főtere a református paplakokkal, a városházával, a Korona Szállóval, a Csizmadia-színnel, polgári ízlésű lakóházakkal, vendéglővel, boltokkal, tűzoltósági épülettel körbevéve. A tér egy részét az I. világháborút követően parkosították, és elhelyeztek rajta egy kőtalapzatos országzászlót és egy háborús hősöknek tisztelgő emlékművet (100. kép.). (A tér az akkor épült épületeivel egységes, igényesen szervezett építészeti környezet lehetett. A legutóbbi idők átgondolatlan beépítéseivel tarka lett a városnak ez a fontos közösségi célú tere.) Az épületek nagyobb részét téglából emelték, cseréppel fedték, méreteikkel, színes homlokzataikkal, vakolatdíszeikkel, kovácsoltvas kapuikkal az addigiaktól teljesen eltérő színt vittek a város építkezésébe. Nagy lehetett a disszonancia a főutcák új házsorai és a mellékutcák hagyományosan épített lakóházakból álló házsorai között a 20. század első évtizedeiben. A polgári építkezések jellegzetes példái a 94-95. képen bemutatott épületek. A képeken látható lakóházakat egy miskolci kőműves építette. Kőből készített alappal, tégla-vályog vegyes falazattal épült mindkettő. Az építtető családok vagyoni rangja jól látható az épületek díszítettségén. Mindkettő L alaprajzú, méreteik és alaprajzi tagolásuk nagyjából egyforma. A képeken nem látható, utcára merőleges épületszárnyukban kamra volt alatta pincével, az utcára néző lakórész mindkettőnél szoba-konyha-szoba helyiségsorolású. A szobákat cserépkályha, a 94. képen lévő épület hozzánk közelebbi szobáját kemence fűtötte, a konyhában lemez sparhelten főztek. A szobák egyikét lakták, a másik drága polgári bútoraival a családi reprezentálást szolgálta. A lakáshasználat ilyen módon csak a berendezés értékében, minőségében tért el a régebben épült lakóházakétól. Az egyik lakóház előtt palánkkerítés volt, faragott deszkakapuval, a másik előtt nem volt kerítés. A kisnemesség korábban meghatározó mintaadása a város építkezésében a 20. század elejére megszűnt. A nagyvárosi polgári építkezés, a barokk, a romantika, a szecesszió, az eklektika formai mintáit 93. kép. Mezővárosi polgárok a 20. század elején 111