Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

BALASSA M. IVÁN-FURU ÁRPÁD: Homoródalmás, 18. sz. ház. Kutatási beszámoló

Balassa M. Iván-Furu Árpád HOMORÓD ALMÁS 18. SZ. HÁZ Kutatási beszámoló Az erdélyi népi építészeti örökség kutatása és védelme program keretében Homoródalmás hagyományos népi építészetének számbavételére 2004. augusztusában került sor, a kutatást Szabó Sámuel végezte. Ebben az anyagban szerepel a Homoródalmás 18. sz. ház (Benéző Dénes tulajdona), és az, hogy a szoba mennyezetén „MICHAEL SZILA/G1 ET VDVARHELI/ A • D • 1645 •" felirat olvasható. A felfedezés nyomán megindult tájékozódásunk során többen is állították, hogy tudtak a házról és a benne lévő feliratról. Ennek kézzelfogható nyoma csak a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti Tanszéke hallgatóinak 2005-ös II. Medgyaszay Emléktúrájáról készített beszámolójában' van, valamint a SZIE Ybl Miklós Főiskolai Kara Településmérnöki és Építészeti Tanszéke hallgatói a szomszédos Lövétén Wittek Krisztina tanárnő vezetésével végzett kutatásaik során 2006-ben tájékozódás céljából Homoródalmáson jártak, és ez alkalommal a házról felmérés

2 készítettek. Ok már valamit tudtak az épület jelentőségéről, a műegyetemisták még csak azt rögzítették, hogy ez „Udvarhelyszék egyik legrégibb építészeti emléke

1

'. 2006-ban a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai is jártak Homoródalmáson, céljuk azonban elsősorban a tervezett Erdély épületegyüttesbe szánt épület kiválasztása volt. 2007-ben MIHÁLY János az Örökségünk c. periodikában

2, írt az épületről, sőt a mestergerendán található feliratot is igyekezett megfejteni. 2007, júniusában végre sikerült eljutni a faluba, kifejezetten az épület vizsgálata céljából. Közben némileg változott a helyzet, híre ment a „Kárpát-medence legrégibb parasztházá"-nak, és a helyi önkormányzat úgy döntött, hogy a tervezett helytörténeti gyűjteményt itt helyezi el és ennek céljából megvásárolta az épületet

4

. A kutatást hátráltatta, hogy alaposabb, nagy falfelületek feltárásával járó épületszerkezeti kutatásra nem volt lehetőség, reméljük a tervezett felújítást megelőzően erre is sor kerülhet. A jelenleg három helyiséges, részben alápincézett épület kő falú. A vastag falazat úgy készült, hogy a külső és a belső falsíkot viszonylag jobban megformázott mészkőből felrakták, a közüket apróbb kövekkel, kőporral töltötték ki, a kötőanyag mész. A bejárathoz három lépcsőfok vezet, innen egy előtérbejuthatunk, ahonnan szembe és jobbkézre nyílnak a ház lakóhelyiségei. Az előtér és a szemben lévő helyiség között zsilipéit borona technikával készült fa fal van. Hogy ez mindig is része volt a háznak, vagy csak később osztották kétfelé a helyiséget, nem dönthető el. A ház nyolcvanéves tulajdonosa nem emlékszik rá és nem is hallott a családban arról, hogy a fal másodlagos lenne. Külső szemrevételezéssel és minimális vakolat leveréssel az ajtók és ablakok terén több átalakítás figyelhető meg. Az első szobának a jelenlegi rövid homlokzati kettő és az udvarra néző egy mellett volt még egy ablaka, ez a hátsó hosszú homlokzaton - a jelenleg az épület mögötti utcára - nyílt. Az épület harántfalához nagyon közeli ablak mérhető mérete 55/40 cm volt, eltér a többi meglévő vagy szintén befalazottól (esetleg a hátsó szoba befalazott ablakával egyezhet). Funkciója esetleg az itt lévő tüzelőberendezés (kandalló) jobb megvilágítása lehetett. Az előtérből a hátsó rövid homlokzat felé lévő nyílás egyértelműen az egykor az épülethez kívülről hozzáépített és kis féltetővel védett kemence fűtőnyílása volt. Ezt az emlékezet is megerősítette, a tető csatlakozása a külső vakolaton jól látszik. A hátsó szobában több elfalazott nyílás is megfigyelhető. Az épület tulajdonosa valamiféle „menekülő ajtó"-ról beszélt és azt a hátsó rövid homlokzaton kívülről megfigyelhető nyílással vélte azonosnak. Ez 55/45 cm-es mérete miatt semmiképpen sem lehetett ajtó. Elhelyezkedése is sajátos, a két hátsó homlokzat találkozásától a széle 90 cm-re van, vagyis, ha beszámítjuk az itt is minimum 60-65 centiméteres falvastagságot,