Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

FURU ÁRPAD: A Torockó értékvédő program

16. kép. Torockó, polgári jellegű ház tornáca határoztuk meg, ám az aláfalazásos megerősítés­re anyagi fedezet nem volt. Ilyenkor a tüneti ke­zelés, tehát a repedések zárása, és vakolása után, fél év, egy év múlva szinte ugyanott megjelennek az új repedések. Átfogó szerkezeti beavatkozásra a 15. számú ingatlan esetében került sor, itt teljes szerkezeti felújítás történt.- Egyedi megoldást igényelt a 16. számú ház megerősítése, ahol egy ív fölött elhelyezett tehermentesítő gerenda kor­hadása okozott omlásveszélyt. 4 A fa szerkezetű falazatok károsodását a fa anyagának pusztulása, korhadása okozza. Ilyen­kor a szerkezet felépítésének megtartása mellett a károsodott anyagok cseréjével próbáltuk a prob­lémát megoldani. Értékes szakmai tapasztalatnak bizonyult a 260-as számú ház teljes helyreállítá­sa, illetve a 208-as ingatlan rekonstrukciója. 5 Pontszerű beavatkozásra volt szükség a 132. alsó-piacsori ház pincefödémé esetében, ahol az utcai fal és az bejárat mentén a fiókos dongabol­tozat helyi - már korábban betonnal megerősített - beszakadása veszélyeztette a födémet. 6 Fun kcionális bea va tkozások A funkcionális beavatkozások legna­gyobb része a jobb lakhatóság és az idegenforga­lom kiszolgálására irányult. Elsősorban fürdő­szobák beépítését kellett megoldani. Helyük ki­választásánál az alapítvány igyekezett jelen len­ni, és álláspontját határozottan érvényesíteni. Az elv a meglévő helyiségek felhasználása, esetleg válaszfalakkal történő elosztása volt, indokolt esetben kisebb kiegészítés építése. Volt rá példa, hogy a fürdőszobát hagyományos szerkezetű fa­épületben, esetleg melléképületben helyezték el, ezekben az esetekben figyeltünk arra, hogy az eredeti anyagok ne sérüljenek, a látható felületek értéke megmaradjon. Törekedtünk a régi nyílás­zárók megőrzésére. A szerelési munkálatok je­lentős része a tulajdonos saját erőforrásaiból, sa­ját munkával valósult meg változó minőségben és anyaghasználattal. Az idegenforgalom elsősor­ban hálószoba berendezését tette szükségessé, és ez általában nem járt jelentős átalakítással. El­kezdődött a pinceszintek fokozatos használatba vétele is. Sikeresnek tekinthető két felső piacsori ház utcai pincéjének étteremmé alakítása, de nyílt már ajándékbolt, üzlet, és borozó is. Emlí­tést érdemelnek azok az esetek amikor a funkci­onális átalakítás az eredeti állapot visszaállítását, azaz az utólag felhúzott falak elbontását, vagy az egykori nyílászárók megnyitását eredményezte. Az alapítvány - a rugalmasság jegyében - két esetben hozzájárult egy-egy belső válaszfal el­bontásához. A lakóházak funkcionális átrendeződése a tu­ristaforgalom bővülésével tovább fog folytatód­ni. Átfogó vagy nagyobb lélegzetű helyreállítások Átfogó vagy nagyobb léptékű helyreállítás tíz védett ház esetében valósult meg, ezekből három az alapítvány tulajdonát képező korábban romos vagy veszélyeztetett, különös építészeti értékkel bíró épület. Két államosított ingatlan a tulajdon­jog szerencsés megváltozása után került felújítás­ra. A jogaikba visszahelyezett tulajdonosok az egyik épületet teljesen a másikat részlegesen már helyreállították. Két műemlék ház esetében az ér­tékesítést követően az új tulajdonos jóvoltából készülhetett el átfogó beavatkozás. Ezekről az alábbiakban részletesen szólunk. Kapucsere és helyreállítás A hagyományos kapuk helyreállításának igé­nye már a program kezdetén felmerült. Az ismert­té vált sárkánykilincses kapunak, valamint a Felső

Next

/
Oldalképek
Tartalom