Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

FURU ÁRPAD: A Torockó értékvédő program

adatbázisban szereplő épületek műszaki felmérése nagyrészt az 1996-1998 között szervezett diáktáborok során készült el. Ily módon a program figyelemre méltó oktatási célt is szolgált, a táborokban részt vett 41 diák a felmérési technikák elmélyítése mellett a népi építészet és a műemlékvédelem általános elveivel is megismerkedhetett. Ugyanakkor a helyreállítási folyamat, mely munkát biztosít a helyi kőművesek, ácsok számára lehetőségeket teremt a műemlék épületek felújításával kapcsolatos sajátos szakmai fogások oktatására, a hagyományos mesterségek továbbörökítésére. A támogatások rövid távú anyagi motivációja mellett a falusi turizmus adta lehetőségek hoszszú távú anyagi előnyeit az alapítvány már a műemlékes folyamatok elindításakor ismertette a falubeliekkel, körvonalazva, hogy a felújított műemlék bevételt teremtő vendégházként is üzemeltethető. A műemlékvédelemnek is köszönhető növekvő idegenforgalmi vonzerő hatására a településen eddig mintegy 40 tulajdonos szerezte meg, részben az alapítvány szakmai hozzájárulásával és támogatásával a falusi turizmus működtetéséhez szükséges engedélyeket az idegenforgalom pedig a település legerősebb ágazatává vált. A falusi turizmus terjedésével - egyre gyakoribb a funkcionális átalakításra, illetve új ingatlan építésére való igény. Erre a kihívásra az alapítvány a műemléki védettség jogi és hatósági életbeléptetésével, részben pedig a tervezési folyamat támogatásával próbál válaszolni. 1997-ben a helyi védelmi szabályzat előkészítéseként elkészült az általános rendezési terv műemlékvédelmi tanulmánya, majd az alapítvány felterjesztése eredményeként a Műemlékek Országos Bizottsága 2000 októberében elfogadta Torockó teljes belterületének építészeti és urbanisztikai védett övezetté nyilvánítását. Ez a státus országos szintű jogi műemléki védettséget jelent Torockó hagyományos épületei számára: a völgy teljes területén csak műemlékes szakhatósági engedéllyel lehet bármilyen építészeti beavatkozást végrehajtani. Mi több, 2004-től alapítványunkat a szakhatóság elővéleményezési jogkörrel ruházta fel. így az érték védő program ösztönző jellegének hiányosságait ellensúlyozhatják a műemlékes szabályozások megszorításai, de sajnos a törvények rugalmas alkalmazása Torockó esetében is aggodalomra ad okot. A Torockó Ertékvédő Program, az Europa Nostra Bizottság 1999 novemberi döntése értel3. kép. Az Europa Nostra érem átadási ünnepsége, 2000 mében, elnyerte a Europa Nostra díj - romániai műemlék-helyreállítás számára először megítélt érem fokozatát. A díj megítélésében, az elért eredmények mellett szerepet játszott a program összetettsége: a torockói értékvédelem követhető példája az önkormányzatok határokon is átnyúló partnerkapcsolatára, valamint az ingatlantulajdonosok és egy szakmai civil szervezet együttműködésére épülő műemlékvédelmi programnak egy olyan régióban, ahol a gazdasági és társadalmi változások egyértelműen veszélyeztetik az építészeti örökséget. Helyreállítások A falu mintegy 160 népi építészeti műemlékén sokféle beavatkozást sikertilt elvégezni. A munkálatok tárgya minden esetben a műemléki ingatlan volt. Leggyakrabban, épületenként szakaszosan dolgoztak, átfogó, teljes helyreállításról, a magas költségek miatt, csak kivételes esetekben lehetett szó. A legtöbb munkálat homlokzat-helyreállítás, tető-, illetve héjazatjavítás, szerkezeti beavatkozás vagy gyorsbeavatkozás volt. Néhány éve kezdő-