Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

POZSONY FERENC: Az erdélyi magyar társadalom kutatásának eredményei

1. kép. Szőnyegmosás a patakban (VASS Erika felvétele, 2006), Abásfalva repét és feladatait fogalmazták meg különböző kiadványaikban (például falufüzeteikben).

22 VENCZEL József és MAKKAI László 1936ban indította újra a Kolozsvárt alapított, Hitel című folyóiratot, mely egészen a második világháború végéig, 1944-ig működött. A kiadvány munkatársai elsősorban ahhoz a fiatal értelmiségi réteghez szóltak, mely alapvető felelősséget érzett az erdélyi magyarság sorsáért. A kiadványhoz tartozók cselekvő részt vállaltak a vásárhelyi találkozó megszervezésében is, s különszámot szenteltek annak bemutatására. írásaikkal elsősorban reálisabb önismeretet, valamint szakszerűséget próbáltak meghonosítani az erdélyi értelmiségi magyar diskurzusokban. Szakszerű szociológiai, statisztikai és történeti megalapozottságú tanulmányaik a Romániához csatolt Erdély gazdasági, politikai, művelődési viszonyainak következetes, objektív, tudományos és valósághű bemutatását valósították meg. A folyóirat köré csoportosulok, Széchenyi István 1830ban megjelent Hiteléhez hasonlóan, mélyreható, demokratikus reformokat sürgettek a királyi Romániában is.

21 A kolozsvári magyar egyetemisták és fiatal értelmiségiek nagy népszerűségnek örvendő falukutató táborokat szerveztek a két világháború közötti időszakban.

24 Báró Bánffy Ferenc 1931 nyarán öt kiváló egyetemi hallgatót látott vendégül kolozsborsai birtokán. Ebben az első falujárásban DEMETER Béla, MIKLÓS András, MIKÓ Imre, PÁLFFY Zoltán és SZABÓ Géza vett részt, akik Borsa völgyének kilenc falujában vizsgálták meg a magyar falusi közösségek helyzetét.

25 A következő csoportos kutatótábort SZABÓ T. Attila vezette 1936-ban, a kalotaszegi Bábonyban. A kolozsvári egyetemi hallgatók 1941-1944 között, a „kicsi magyar világban" több alkalommal szerveztek csoportos alapkutatást a Szolnok-Doboka megyei Bálványosváralján. Sajnos a VENCZEL József által következetesen és módszeresen megtervezett alapkutatás eredményei, elsősorban a háborús események miatt, nem tudtak finalizálódni és önálló kötetben megjelenni, éppen ezért 1944 után szétszóródtak, egyéni műhelyekben vagy különböző intézmények levéltáraiban lappangnak.

26