Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

BALASSA M. IVÁN: Erdély a magyar szabadtéri muzeológiában

JEGYZETEK 1. TOROCZKAI-WIGAND Ede 1911. 23. passim, töb­ben idézik, például.; VARGHA László 1937. 333.; LÉNÁRT Anna 2002. 160-161. 2. A lokális szabadtéri múzeum egy, földrajzilag meg­határozható terület teljes népességének, tehát az eset­leg ott élő nemzetiségek bemutatására törekszik, az etnikai ezzel szemben csak az adott terület egy meg­határozott népességét reprezentálja. 3. Az imecsfalvi kúria ma is áll, igaz tetejét lecserélték. Közismert, hogy Csereyné Zathureczky Emilia itt alapította meg a Székely Nemzeti Múzeumot, mely 1875-1879 között ebben ez épületben működött. 4. LÉNÁRT Anna 2002. 164.; Látogatásáról az igazga­tó-válaszmányi jegyzőkönyv emlékezik meg decem­ber 21-i dátummal.; LÉNÁRT Anna 2002. 187. 5. A rajzok a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményé­ben - Ad 575-1914. sz. 3. (melléklet) 6. A „leletrőf rögtön két helyen is beszámolt: SZINTE Gábor 1911, SZINTE Gábor 1912. 7. LÉNÁRT Anna 2002. 165. 8. A Székely Nemzeti Múzeum irattárából kidéiül, hogy a tulajdonos sürgette az épület eladását, fel is becsülték a faanyagát és ennek részletes listája fönt­maradt. Végül a Magyar Nemzeti Múzeum (Népraj­zi Tára?) csak egy faragott gerendára, a Székely Nemzeti Múzeum pedig az ajtóra és datált keretére tartott igényt - 74-1911/IV.18, 74-1911/IV.22., 94­1911. Az itt hivatkozott és a további, a Székely Nem­zeti Múzeum adattárából származó adatokért BOÉR Hunornak tartozok köszönettel. 9. Részletesen Id. K. CSILLÉRY Klára 1980. 11-14.; BALASSA M. Iván 1972. 555.; BALASSA M. Iván 1998. 85. 10. K. CSILLÉRY Klára 1980. 13. 11. BALASSA M. Iván 1972. 555. 12. Schnabel Gyula a neve. BALASSA M. Iván 1972. 555. 13. Ld. Maros-vidék XIII. évf. (1883) 43. (szept. 6.) - ez alkalommal a kiállítási bizottság alelnöke volt. 14. VISKI Károly 1931. 7. 15. Ld. Vasárnapi Újság XXXII. (1885) 436. 16. A sok helyen napjainkig tartó néprajzi kiállítások „szoba-periódus"-ának hatásáról a szabadtéri múzeu­mokra ld. WILDHABER, Robert 1959. 1.; ZIP­PELIUS, Adelhart 1974. 24. 17. Vasárnapi Újság XXXII. (1885) 227. 18. A továbbiak BOÉR Hunor kutatásának köszönhetők, ld. LÉNÁRT Anna 2002. 157-160. 19. Magyar Múzeumi Arcképcsarnok 733. 20. Maros-Vidék XV. évf. (1885) 12. (március 12.) 21. E.t. 1886. 71-73. 22. Székely Nemzet 1885/71 (május 7), idézi LÉNÁRT Anna 2002. 157-158. 23. E.t. 1886. 71-73. Úgy tűnik, hogy a berendezés búto­rai és a faragványok Meggyesfalván „gróf Lázár Je­nő őméltóságánáf " készültek. 24. Székely Nemzet 1885/71 (május 7), idézi LÉNÁRT Anna 2002. 157-158. 25. Arról nem tudunk, hogy a Habsburgok, a május 3-án a házat meglátogató király, majd Rudolf, József fő­herceg, Stcphania főhercegnő hasonlóan bőkezű volt-e. E.t. 1886. 71-73. 26. Ld. például VISKI Károly 1931. 10.; azután ő véle­ményét idézi VARGHA László 1937. 331.; A Népraj­zi Falu részletes feldolgozását ld. BALASSA M. Iván 1972.; K. CSILLÉRY Klára 1980.; BALASSA M. Iván 1998. 27. STOICA, Georgcta szerk. 1993. 137. 28. VISKI Károly 1931. 5. 29. VARGHA László 1937. 334. 30. Állítólag több „szülőház"-at is nyilvántartanak, a hi­vatalos katalógusokban ez a tény egyébként nem sze­repel, sőt a házat a 19. század közepére datálják, ld. STOICA, Georgeta szerk. 1993. 140., Avram Jancu azonban 1824-ben született 31. STOICA, Georgeta szerk. 1993. 137. kk. 32. KÓS Károly 1995. 21.; STOICA, Georgeta szerk. 1993. 138. 33. KÓS Károly 1995. Sajnos az általa kidolgozott komplex szabadtéri múzeum terve nem valósult meg, tehát hiányzik az etnobotanikai és ctnozoológiai részleg. Ez részben az 1960-as években megalapított nagyszebeni múzeum gyűjtőterületével való ütközés miatt következett be - részleteket ld. BALASSA M. Iván 1971. 151 .kk., további múzeumtörténeti adato­kat ld. ott. A Kolozsváron egyébként a hírek szerint (2006) a fejlesztésre szánt területeken ipari park léte­sül. 34. LÉNÁRT Anna 2002. 176. Szerették volna, ha VISKI is részt vett volna az épületkiválasztásban, de ő csak a nyár végén jut el Erdélybe. 35. A levelezés részleteit ld. LÉNÁRT Anna 2002. 176 kk. passim. 36. Székely Nemzeti Múzeum 1932-es igazgatói jelentés. 37. Magyar múzeumi arcképcsarnok 640-641. 38. LÉNÁRT Anna 2002.178-180. 39. A Székely Nemzeti Múzeum sz.n. 40. LÉNÁRT Anna 2002. 183. 41. LÉNÁRT Anna 2002. 170. 42. Ezek ma ott láthatók a csíkmenasági háznál. 43. BOÉR Imre 2006. 115. 44. LÉNÁRT Anna 2002. 183-184. 45. VISKI Károly 1931. 46. VARGHA László 1937. 47. GYÖRFFY István 1939. 48. DOMANOVSZKY György 1940. 165. kk 49. DOMANOVSZKY György 1940. 178.. a legrégibb fennmaradt „székelykapu" az 1673-ban készült,

Next

/
Oldalképek
Tartalom